dec 132006
 


Ezúttal Fakanál vizuális hógolyója ért utól. A világ foodbloggerei között népszerű láncjáték ebben a hónapban már másodszor is megtalál bennünket. Ennek két okból is örülök: az utóbbi hónapokban rendkívül felpezsdült – hogy Lila Füge szavaival éljek – a magyar ételekről a világhálón naplót írók még kicsiny közössége. (Én is ezzel a hullámmal érkeztem ide 3 hónappal ezelőtt.)
Másrészt jó olvasni, amiről eddig csak magánlevélkék útján értekeztünk, hogy mely háznál hogyan ünneplik az asztal mellett a Karácsonyt, mert azt gyanítom, hogy ugyan lesznek szép számmal magyar, hagyományos étkek, azért az is biztos, hogy ezeket mindenki a saját módján megbolondítja – nem is lennénk különben foodbloggerek !!

Ahogy olvasom Fakanál menüjét, mi mindent varázsol majd az asztalra, máris irigylem Favilla urat és a Fa-gyerekeket a nyalánkságokért!

Nálunk is alakul már a menü. 
Nem csak ünnepek alkalmával, hanem minden reggel, de legfőképp a hétvégén sütemény van a reggeli tányéron – többnyire az egyszerűbb fajtából, de néha krémesebb, vagy épp csokisabb, gyümölcsösebb, mikor milyenre jut idő, vagy egyszerűen kalács, amit magam sütök, mivel errefelé nem kapni. Lényeg az, hogy valami édes dolog legyen. (Nem az én ízlésem, de egy "lakóközösségben" alkalmazkodik az ember, ugyebár.) Az ünnepek alatt lesz tehát bőven, túrótorta, almás-morzsás, brownie, vagy egyszerűbb, reggeli kávéhoz való ez-az..     
Ritkán vagyok hű a magyar konyhához, és karácsonykor sincs ez másképp egy multikulti családban. A vacsora sosem hagyományos ételsorból állt, hanem abból, amit mindenki szeret, aminek mindenki előre örül. Előételként pár évig sült libamáj volt a megfelelő felszereléssel – anyám receptje szerint, de miután tavaly a libazsír euróban többe került, mint a hazulról cipelt libamáj, úgy gondoltuk, lemondunk róla. Sokáig tipródtam Zsófi sóban-cukorban pácolt vodkás-fűszeres lazacán, de mivel NEM mindenki szereti, le kellett róla mondanom. A Karácsony mégis csak a közös örömök ünnepe is. Nápolyi útunk során szert tettem egy remek anti-pasti-s receptesre, egyelőre még a bőség zavarával küszködök, de sejtésem szerint egy borjúhúsból és szárnyasmájból készített, konyakos-zöldfűszeres pástétom lesz az előétel – már ha kapok ebben a kulináris fellegvárban vajas levelestésztát, mert ez csak abból dukál. Hozzá paradicsom-timbale (mert szeretem), ami egy zselésített paradicsom formácskákban, nagyon praktikus és egyszerű.
Főételként végre-végre nem madár – az már másnap az anyós-konyhából kerül majd ki. Külföldi éveink során nagyon megszerettük a bárányt, ezúttal a főétel egybesült báránycomb franciásan (amit a múlt héten a török hentesnél meg is rendeltem), rengeteg paradicsommal és friss zsályával és rozmaringgal, és természetesen egy nagy palack vörösbor társaságában. Úgy értem, beleöntve. Nem, nem bordói lesz, ezen még megy a vita, melyik üveget kaparinthatom meg a bárány számára. (23-án eldől.) Én tempranillo és shiraz rajongó lévén ezekkel locsolnám, de mindenképpen megkérdezem Aubergine-t, aki remekül ért a borokhoz.
Desszertként – ha egyáltalán eljutunk odáig – egy olyan desszert lesz, amit már rég kinéztem magamnak, és a Szent Este kulináris koronájaként remekelhet. A legkedvesebb séfem alkotása, aki véleményem szerint (de ez tényleg csak az én véleményem….) a legszexisebb séf kerek e világon. (Remélem, életem párja nem néz most be ide….) Ahogy azt a petrezselymet vágni tudja!! Meg ahogy azzal a cuki bajor akcentusával arról a petrezselyemről beszélni tud !
Szóval ő kreálta ezt a nemtudommineknevezzemkrésszerűséget, ami egy mandarinos polenta fűszeres tejszínhabbal. Láttam, ahogy készíti és láttam, ahogy kóstolták és sorra elájultak tőle…. Remélem én is…. Addig a polentát még feltétlen kipróbálom (a hab nélkül), de a főpróba Szenteste lesz.

Én duplázok, és a Zsófiknak adnám tovább a labdát. (Most épp kettőt lehet.)
Zsófi Brüsszelből, és Zsófi Krakkóból, nálatok mi lesz a karácsonyi asztalon?

 Posted by at 15:00

  12 hozzászólás to “A mi Karácsonyi Menünk”

  1. OK, igyekszem :)
    A paradicsom timbale erdekelne – hogy keszul?

  2. Ez egy egészen apróra vágott paradicsomból, fűszerekből és tejszínből álló salsa-féleség, kocsonyásítva (én agar-agart használok), timbale pedig a forma miatt, de lehet muffinformában, vagy pohárban is. Csináltam már pici tortelette-formában is, a tetejére jön valami cucc, pl. apróra vágott fűszer. Valahogy így. Egy kicsit egzotikus, szoktak tőle idegenkedni. A te ízlésvilágodba viszont beleillik!

  3. Engem pedig a “a sült libamáj anyám receptje szerint” érdekelne hevesen:)

  4. Szia! Köszi, megkaptam a “hógolyót”, igyekszem:)

  5. Nahát, Mamma, ezt a megtiszteltetést :)
    Bár vörösbort írtál, kicsit belekavarok a fazékba, remélem nem gond. Fűszeres, illatos fehérbort ajánlok a felöntéshez, hogy annak a gőzében párolódjon át; egyrészt a bárányhús omlóssága és szaftossága miatt, másrészt pedig a francia ízvilágű fűszerek miatt. A Frittman pincészet daliás fiatalembere, Irsai Olivér (2005-ből) nagyszerű párost alkotna a báránycombbal, a bor igazi illatbomba, lágy karakterű, könnyed, harmonikus bor.
    Az elkészült ételhez viszont már mindenképpen vörösbor dukál, a tempranillo nagyszerű választás; de ha már a magyarokat emlegetjük, Vylyan 2004-es Villányi Pinot Noirja a gyümölcsös illatokkal és fűszeres beltartalommal is méltó kísérője lehet egy multikulti vacsorának.

  6. Kedves Aubergine!
    Nagyon köszönöm a javaslatodat! Az írásaidból látom, hogy remekül értesz a borokhoz, ezért kérdeztelek.
    Jól felizgattál a borral kapcsolatban. Történt ugyanis, hogy amikor 4 évvel ezelőtt először készítettem egybesült báránycombot, ösztönszerűen ugyanúgy zamatos fehérborral akartam felönteni, ahogy javasoltad. Sőt, a magyar borok közül a neszmélyi Irsai Olivér a kedvencem, épp volt. (Külföldön éltünk akkor, és a vámnál 120 üveg borunk valószínűleg a határmenti vámosfiúk esti vacsoráit gyönyörítette tovább….) Igy mi bőröndben, üvegenként vittük ki a borainkat.:((((
    Nos, a borválasztás miatt még fogadást is veszítettem (fájdalmas volt a tét), mivel minden recept és ismerős vörösbort “írt” elő.
    Nagy heurékával mutattam

  7. ….páromnak a bejegyzésedet, mire felráncolta homlokát, és közölte, azért most legyen vörösbor….
    A borajánlatot mindenképp kipróbálom. Talán észrevetted, hogy gyakran főzök borral. (Néha a szakácsnőbe is önteni kell…) Ez mindig fehérbor, jófajta, errefelé a rajnai rizlinget szeretem nagyon, többnyire ezzel locsolom (pastamártásba is), otthon pedig az említett Irsai.
    Még egyszer köszönöm a konstruktív hozzászólásodat!

  8. Hol szerzel agar-agart?

  9. Pamina, a NAgycsarnok-béli Ázsia boltban, az alagsorban szokott lenni

  10. Köszi, Fakanál! (Nem volt internetem.)
    Errefelé sok helyen van, otthon a Mammut alatti ázsiaiban is vettem már.

  11. Fakanál, köszi :) Bár csak ezért nemigen megyek mostanában Pestre :P

  12. Pamina, ha írsz egy címet e-mailben, nagyon szívesen küldök neked postán agar-agart. uvegmadar@freemail.hu

 Leave a Reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

(required)

(required)

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.