ápr 132007
 

Ez a fejezet a "Facér férfiak főzőkanállal" című sorozat sokadik része.
Érdekes dologra lettem ugyanis figyelmes, amióta blogot írok. A férjem elvétve eddig is odaállt a tűzhely elé és szívesen összekutyult a családnak ezt-azt. A hangsúly inkább a kutyuláson van… Vesztemre elég kulináris érdeklődésű, amióta meg blogba öntöm a fölös energiámat, különösen meg akarja mutatni, miket tud. Mármint a konyhában. Kápráztatásának eredményét meg rendszerint nekem kell eltakarítanom:-((  (Illetve takarít ő, 5 perc alatt sitty-sutty kész van a rendrakással, nekem viszont a takarítás utótakarítását kell elvégeznem.)
(Másnál is olvasgatok efféle energialevezetést – kicsi Vú élete párja szendvicset gyárt, de Mr. Fakanál is próbálkozik, konkrét recept itt. (Sőt itt még egy férfiaknak szóló szakácskönyv is olvasható). 

A vajas-mandulás sütemény előkészületeiAztán a múltkoriban hosszab ideig volt kénytelen önellátónak lenni, telefonon keresztül hosszasan ecsetelte az épp aktuális konyhai aktivitását. Hát, írtó büszke volt magára, mikor megsütötte ezt a mandulás süteményt. (Később aztán kiderült, hogy anyósom nehezményezte, hogy a tészta félig nyers maradt, ami viszont jobban előhozta, hogy a mandula meg avas volt.) Szóval a művet vissza kellett tapsolni, ezért megkaptam egy hétvégi reggelire.

Az úr nagy precizitással látott munkához. Muszáj volt lefényképeznem! Először mindent kimért, külön tálkákba rakott, úgy látott hozzá. Aztán elővette a robotgépet, hogy a tésztát összekeverje. Hiába bizonygattam, hogy ezt fakanállal is el lehet végezni! Nem! Ezt így kell! Mindent akkurátusan, precíz technikai kivitelezéssel végzett.
A receptben az állt, hogy 15 percig kell sütni másodszorra. Erre fogta, és kikapcsolta a sütőt. Persze mondta, nézzem csak, 15 perc van ideírva, nem kell azt tovább sütni! 
Azért én hozzáadtam még azt az 5 percet.
A sütemény nagyon jó lett. A mandula nem volt avas – önnön kezemmel vettem előző nap- , bár kissé nyers maradt a tészta, kellett volna neki még 5 perc. Ez nem látszik ugyan, mert a massza beissza magát a tésztába és kissé krémes állagú lesz. De ez legyen a legkevesebb! 
A mennyiséget tekintve egy fél tepsit sütött (ahogy a képen is látszik) – ez 1 kapcsos formának felel meg -, a receptben viszont egy egész tepsi hozzávalóit írtam. És ahogy már megtettem, az úr hozzájárulásával első szám első személyben íródik, de ez mit sem von le az Ő érdemeiből!

Vajas-mandulás sütemény
(Torta di mandorle)

A tésztához
250 g kristálycukor
250 g búzaliszt, vagy
     150 g búzaliszt
     100 g burgonyaliszt
75 g vaj
200 ml tejszín (30%-os)
1 tk sütőpor
4 db tojás
A tetejére
200 g vaj
250 g kristálycukor
100 g mandula, darabos
100 g mandulalapocska
4 ek tej

A sütőt 180 ºC-ra (légkeverésen) előmelegítem.
A tészta hozzávalóit a receptben írt sorrendben egy keverőtálba teszem (a vajat kicsit folyékonnyá olvasztom előtte) és robotgéppel alaposan összedolgozom, amíg kissé habos lesz. Ezután kivajazok egy hagyományos méretű tepsit és beleöntöm, majd elsimítom benne a tésztát. Az előmelegített sütőben 15 percig sütöm.
Amíg sül a tészta, elkészítem a mandulás rávalót. A vajat felolvasztom és összedolgozom a cukorral és mindkét fajta mandulával, majd annyi tejet adok hozzá (kanalanként a legjobb), hogy krémes állagú legyen. A krémet közvetlen előtte kell összekeverni, mivel álltában a mandula és a cukor felszívja a vajat és megkeményedik.
Ha letelt a 15 perc, kiveszem a tésztát és a mandulás masszát egy lapáttal rásimítom a tetejére. Visszateszem a sütőbe és további 20 percig sütöm.
Hagyom a tepsiben kihűlni és felvágom.
1 nagy tepsi (16 szelet) vagy 2 kapcsos tortaforma (2 x 12 cikk)
16 szelet esetén / 1 szelet = 445 kcal / 26 g zsír / LF30 53%
2 x 12 cikk esetén / 1 cikk = 296 kcal / 17 g zsír / LF30 53% 
 

  14 hozzászólás to “Vajas-mandulás sütemény”

  1. Hű, ez jól néz ki. Nem egy fogyókúrás darab…:) A burgonyaliszt az keményítő? A recept egyébként hasonlít az örmény mandulás sütidhez. Azt akkor sütöttem meg tőled, amikor még azt sem tudtam, mi a gasztroblog, csak idedobott a google. :)

  2. Ó, az isten megáldjon titeket. Ezer éve kerestem ezt a receptet, mint az olasz desszertek nagy rajongója. Ó. Muszáj lesz ezt sütnöm holnap. Köszönöm.

  3. ez meglehetően nősoviniszta bejegyzésre sikeredett :(

  4. Óóóóó, de jól néz ki! Azt mondjátok meg nekem, hogy ez a süti a vajas krém ellenére azért könnyű (nem olyan “szájpadlás csiklandozós)? Azért kérdezem, mert alapvetően nem vagyok vajas krém rajongó, így félek mindentől, amibe az kerül (már a krémbe), de meg szeretném ezt sütni a hétvégén! Mert annyira jól néz ki!!! :)

  5. kicsiVú: nem a diétába kell beiktatni, igaz. De kiszámolom majd a tápértékeket, ezt mostanság hanyagoltam:-(( A burgonyaliszt az liszt, én legalábbis így veszem, a keményítő az finomabb valami, kevesebb kell belőle. A búzakeményítő is jó, de a burg. egyszerűen finomabb, az olasz konyhában elég elterjedt. (Tudják, miért.) Minden lisztmennyiséghez lehet tenni valamennyit.
    Nem is említetted, hogy az örményest megsütötted! Még tart ez a marlenka-mánia, már másfaját is sütöttem, mert én is keresem az ultimatív marlenka receptjét!

    Ana: Ó, ennek örülök, ha segíthettem!

    Koverkes: no mán mért? A takarítást nem részleteztem, különben meg büszke vagyok rá, hogy ennyi mindent tanult nálam.

    Kismacs: igen, igen, kismacs, naggggyyyon könnyű! A vaj csak úgy lebeg benne!! Én utálom a nehéz, lisztes sütiket, ebben nem érzed ki a krémet, egész más az állaga. A vajas-mandulás cucc kissé beépül a tésztába, ahogy sül, szóval meg kell mondjam, tényleg jó lett. És sajnos kell bele minden…. a vaj, meg a kétféle mandula létfontoságú!

  6. Jaj de jó! Köszönöm a gyors választ! Ma be is szerzek mindent hozzá! Lesz egy kis baráti piknik a hétvégén, ez lesz az egyik csemege! :) Aztán majd beszámolok róla! Köszönöm a receptet!!

  7. ezen nagyon jót mulattam :)))))))))
    az én pasim ugyanígy méricskél mindent, ha nagyritkán nekilát egyetlen specialitásának (szigorúan receptből).

  8. Kellett egy kis idő, hogy rájöjjek, az a te recepted volt. Csak mikor böngésztem az archívumodat, akkor döbbentem rá. :) Amúgy nagyon ízlett, főleg a szerecsendió miatt volt számomra különleges.
    A marlenka-láz nálunk is tombol, bár már feladtam a reményt, hogy rájövök a nyitjára. Hogy sikerült az újabb kísérlet? Posztolsz róla?

  9. Zsófi: Megnyugodtam. Akkor másé is:-))

    KicsiVú: annak a mandulás-mézes masszája nagyon jó lett, nekem olyan arabos beütésű volt. Az újabbfajta kissé más, ott a tészta markánsabb lett, a teteje hasonló (de egy spriccelővel rumot nyomtam a belsejébe), persze ezek mind valahol egyformák. Irni már akartam róla rég, de nincs meg hozzá minden anyagom, infóm. Már kapcsolatot szereztem örmény vonatkozásban is, hogy a végére járjak. De lehet, hogy legalább azt a receptet felteszem, ha újra megsütöm, olyan pszeudo-marlenkaként, egyelőre.
    Annyit már biztosan sejtek, hogy a marlenka egy kreált szó, és semmi köze nincs az örmény süteményekhez. Egy csomó örmény sütemény receptjét átnéztem, és közük sincs ahhoz a marlenkához, amit annak hívnak.
    Hát ennyit elöljáróban, lesz még tennivalóm! Szeretnék valami épkézláb dolgot írni!

  10. Ezt én is megcsinálom, és aranyos volt a leírás, de a férfiügyi ombudsmannak nem mutatnám meg. Hogy a túróba számolod ki a kalóriát? És miért van a tejes dobozon kilojouleban megadva az energiatartalom?

  11. Eszter: az egészben az a jó, hogy minden igaz:-) Annak örülök, hogy ha egyedül van, akkor sem vesz kész kaját meg műcuccokat, mindig főz, mert nem ízlik neki más. Hát, ez már az én művem nála!

    A számításokhoz van egy titkos kis oldalam, ha beadom a mennyiségeket, még a LowFat-et is kiszámolja.
    Azért van kilojoule-ban (nemcsak a tejesdobozon), mert manapság ez a használatos (sőt rendelet, ha jól tudom), de én még így tanultam az oskolában, és nem is bírok átállni. Be kell szorozni 4,2-vel, megkapod a kJ-t.
    Hmm, ma már lesoviztak, holnap felnégyelnek, a férjem meg vidáman főzőcskézik tovább a konyhában… :-)) De jó!

  12. indult egy új portál a http://www.desszert.eu internetcímen, érdemes megnézni

  13. Helló!

    Ezt a receptet kicsit máshogy ismerem, és kicsit egyszerübb az én verzióm, ha nem sértelek meg leírom!

    A neve: Tante Eva (Èva nénje sütije)

    Tészta:
    1 pohár tejszín
    1 pohár cukor (a tejszínes dobozt használom pohárnak)
    4 tojás
    1 cs.v. cukor
    2 pohár liszt
    fél cs. sütöpor (a recept egy egészet ír)
    cs. só
    egy citrom reszelt haja (fontos az íze szerintem)
    vaj, liszt a tepsihez

    A massza:
    125g vaj
    1pohár cukor
    1cs.v. cukor
    4 evökanál tej
    200g örölt mandula

    A tésztát simára keverjük, gáztepsibe öntjük és 200 fokra elömelegített sütöben középmagasságban 10 precig sütjük. Közeben a vajat a cokrokat és a 4 evökanál tejet odateszük egy fazékba fözni, amikor minden felolvadt akkor beleborítjuk a mandulát és felrotyantjuk (remélem mindenki érti mire gondolok :D ) ezután kivesszük a félsült tésztánkat a tetejére simítjuk a masszát és 10 percre visszatesszük. Figyelni kell mert ha gyorsabban sül akkor megég a teteje, én már nem szoktam 10 percig hagyni, vagy alacsonyabbra veszem a höfokot olyan 180 fokra.
    Nagyon finom süti, és nagyon egyszerü is. kb 25 perc az egész…ha kihül könnyen szeletelhetö!

    http://cdn.chefkoch.de/ck.de/rezepte/80/80311/176181-big-mandelteppich-becherkuchen.jpg

  14. @Gitta, dehogy sértesz meg vele, minden süteményre annyi változat létezik, erről meg egyáltalán nem tudom már, honnan ástam elő! :)

 Leave a Reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

(required)

(required)

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.