máj 072008
 

Érik a cseresznye, már megjelentek az apró zöld szemek a fán, amiből néhány hét múlva ropogós húsú cseresznye érik. De mi van, ha nem? Mentőövként a friss cseresznyét is helyettesíteni szoktam (nem friss gyümölccsel), így alakult ki az idők során ez az öszvér megoldás.  Persze a franciák a híres cseresznyés lepényüket, a clafoutis-t is annyiféleképpen készítik, ahány szem cseresznye lóg a fán – mondhatnám viccelődve -, pedig tényleg. A clafoutis tésztája ugyanis nem más, mint a crêpes, a francia palacsinta tésztája, csak beletesznek még egy-két ízesítőt is.

Amúgy a clafoutis a közép-francia Limousin tartományból származik és az itt honos, aprószemű, fekete cseresznyéből készül. Ma már szinte mindenféle gyümölccsel készült tojásos lepényt is clafoutis-nak neveznek, még francia szakácskönyvekben is így szerepelnek. (Egy régi, magyar nyelvű könyvemben például limuzini cseresznyés lepényként szerepel, hát hosszú időbe telt, mire rájöttem, épp erről van szó:-) Pedig a más gyümölccsel készült lepényeknek is van saját nevük, ők flognarde névre hallgatnak, sőt, ezen belül is még számos variációt találunk. Másik kedvenc lepényem például aszalt szilvával készül, aminek Far Breton, vagyis breton világítótorony a becsületes neve. Ne kérdezze senki, hogy miért, mert sajnos fogalmam sincs… (Pedig szívesen megtudnám!)

De térjünk vissza a clafoutis-hoz. A cseresznyét együtt sütik a magjával, hogy a kicsorgó lé ne keveredjen a világosszínű tésztával. Én még sosem ettem Franciaországban clafoutis-t, de elképzelhetőnek tartom, hogy nem mindenki szeretne a magokkal bajlódni, hiába mondják, hogy az úgy finomabb. A cseresznyét ki is lehet magozni, és arra is van azért egy-két trükk, hogy a gyümölcs szép, száraz maradjon a tésztán belül. A cseresznye ugye amúgy sem olyan lédús, mint a meggy, így elég, ha valamilyen kekszmorzsában megforgatjuk, ami felszívja azt a kevés gyümölcslevet is. Vagy be is tehetjük pár percre a sütőbe, hogy a hő egy kicsit kiszárítsa és már mehet is a kikevert tésztába.

Az alkohol sem maradhat el a clafoutis-ból. Cseresznyepárlatot szoktak a tésztájába keverni, de mivel ilyenem nincs, ezért egyszerű cseresznyepálinkával helyettesítettem. Nem próbáltam még másfajta alkohollal, bár azt hiszem, hogy a likőr itt elvész, nemhiába terjedt el a markánsabb gyümölcspárlat. Ha nincs ilyesmi, akkor inkább kihagyom, bár lehet, hogy érdemes lenne egy-két próbát tenni. Már így sem lesz teljesen autentikus a clafoutis, mivel sem feketeszemű cseresznyém, sem francia snapszom sincs, de ezzel a vörösborban sült meggyel igazán finom. Mert vörösbor, és fagyasztott meggy azért mindig akad:-)

A clafoutis tésztájára is számos receptet találunk, végül is mindegyik a tojás-liszt-tej/tejszín hármasát variálja. A magyar palacsintatésztától abban tér el, hogy jóval több tojást tartalmaz, ettől nem lesz olyan süteményes, lisztes, száraz, hanem inkább tojásos-lepényes, picit talán hasonlít egy gyengén lisztes, cseresznyés omlettre. Én a tejszínt el szoktam hagyni, viszont olívaolajat is teszek bele, ami egy picit ki is érződik az ízén.

Az alábbi recept mennyiségre épp belefér egy clafoutis-formába, ami kisebb átmérőjű, mint a normál piteforma (olyan 24-26 cm), de magasabb, vagyis a kész sütemény nem lesz olyan kis vékonyka. De nyugodtan süthetjük a hagyományos piteformában is, csak a kapcsos forma nem ajánlott, mivel a kerámiában szebben sül át a tészta, másrészt ebben is tálalják.

clafoutis1
Clafoutis vörösboros-balzsamecetes meggyel

A palacsintatésztához
4 db tojás (L, nagyméretű)
100-140 g cukor (gyümölcstől függően)
120 g búzaliszt (BL 55)
1 csipet só
1 mk sütőpor
300 ml tej (1,5%)
2 ek olívaolaj
3 ek cseresznyepálinka
A gyümölcshöz
500-700 g cseresznye vagy meggy (magozva, fagyasztott is lehet)
1-2 ek cukor
kb 50 ml vörösbor
1-2 ek balzsamecet
1 ek kétszersültmorzsa (ha szükséges)
vaj a forma kikenéséhez

Először döntsük el, hogy milyen jellegű gyümölccsel készítjük a clafoutis-t.
Friss cseresznye/meggy esetén:
Ezzel van a legkevesebb munka és ez a hagyományos készítési mód is.
Magjával együtt a gyümölcsöt a kivajazott tál aljára teszem és ráöntöm a tésztát.
Kimagozva is használhatunk friss, vagy fagyasztott meggyet, cseresznyét. A friss, magozott gyümölcsöt egy szűrőbe teszem és hagyom, hogy a leve lecsepegjen. Akkor kétszersültből vagy kekszből morzsát készítek (aprítóban vagy fóliában húsklopfolóval) és úgy két kanálnyiban ide-oda rázogatva meghempergetem a gyümölcsöt, épp annyira, hogy befedje és felszívja a nedvességet. Meggynél ez még fontosabb, mert több levet ereszt!
Fagyasztott, magozott meggy vagy cseresznye esetén is hasonlóan járok el, de szűrőben folyó forróbb víz alatt jól átöblítem, míg a benne lévő fagyos folyadék egy része kioldódik. Papírtörlővel át is lehet törölni (persze nem egyenként ;-) ) Ezután ugyanígy jöhet a morzsás hempergetés, talán egy kicsivel több, hisz a fagyott gyümölcs több folyadékot enged. A morzsázást persze elhagyhatjuk, ha nem zavar, hogy “foltos” lesz a tészta.
Sült cseresznye/meggy esetén:
Egy tűzálló tálba teszem a kimagozott gyümölcsöt, megszórom egy kevés cukorral, felöntöm egy fél pohárnyi, testes vörösborral és betolom a sütőbe. A végén még balzsamecetet is hozzá lehet önteni. Ha sokáig sütjük, már csak szirupos lé lesz alatta.

Elkészítés:
A sütőt alsó-felső állásban 180 ºC-ra előmelegítem.
A tojásokat gépi habverővel 5-10 perc alatt fehér-habosra keverem. (Kézzel is lehet, akkor nem lesz annyira légies.) Hozzákeverem a lisztet, majd a többi hozzávalót. Egy clafoutis- vagy egy piteformát alaposan kikenek vajjal, beleöntöm a tésztát, majd erre rászórom a meggyet. Beteszem a sütőbe és 35-40 perc alatt megsütöm.

  7 hozzászólás to “Clafoutis vörösboros sült meggyel”

  1. Köszi Mamma! :D Megvan a hétvégi süti. :D

  2. A süti is ok, de a tál amiben sütötted, az csudaszép:-)

  3. Köszönöm, Gabojsza, én is nagyon szeretem:-))

  4. A far nem a pharus (vilagitotorony), hanem a farina (liszt) szobol ered. Tehat a suti neve breton liszt/es.

  5. Köszi, Zsuzsi, a felvilágosítást, eléggé sántított a világítótorony :)

  6. Üdv Mamma!

    A fagyasztott részre kérdeznék:ki kell olvasztani a gyümölcsöt vagy mehet csak úgy bele?(Bocsánat,ha hülye a kérdés…:) )

    Köszönöm a választ előre is!:)) Szép napot!

    • Kedves Jana!
      Milyen kis szemfüles vagy, ez a rész kimaradt, bár a poszt lassan 8 éves lesz. Most pótoltam, a friss gyümölcs alá beírtam a fagyasztottra vonatkozót is.
      A gyümölcsöt szűrőben szoktam átöblíteni, jó forró víz alatt, amíg leoldóik róla a jeges réteg, ezután nagyjából úgy lehet használni, mint a frisset. Öblítés nélkül több vizet eresztene. Hozzá kell tenni, hogy ez a lé magából a gyümölcsből jön ki, Sok sikert!

Leave a Reply to Mamma Cancel reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

(required)

(required)

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.