máj 192008
 

Az eper az első tavaszi gyümölcs, amiből frissen lekvárt szoktam főzni. Idén sincs ez másként, de a hagyományos, vagy a csokoládés, marcipános és a rebarbarás mellett most egy izgalmasabb összeállítás került az üvegekbe.
Az üvegben eltett, sós lében úszó, zamatos zöldbors a pácolás útján már lágy, ezért szívesen teszik mártásokba is. Ennek ellenére mozsárban megtörtem, mert ráharapva bizony elég csípős, de szétroncsolva jobban átadja az ízét. Konyakot tettem a készre főzött lekvárba, nem is keveset, de jó még a rum, vagy a whisky is.

Egy rendkívül pikáns, nagyon izgalmas lekvárt kapunk, ami egy kicsit a chutney felé hajlik, de semmi egyéb összetevő nincs benne. Nemcsak kenyérre lehet kenni, de harapnivalónak kéksajtra, a gyümölcsök közül akár körtére is adható, sőt, egy leheletnyi sóval, ecetbalzsammal (vagy balzsamecettel) húsokhoz is fantasztikus lehet!

(Múltkorában a Klassz-ban egy ebéd után desszertként túrómousse-t rendeltem eperchutney-val. Azért rendeltem, mert izgalmasnak találtam a kombinációt és nagyon kiváncsi voltam rá, mit tud alkotni ez a többek által is dícsért konyha. Nos, sajnos csalódtam (az ebéd amúgy minden ízében korrekt volt, de semmi kiugrót nem találtam benne), a túrómousse az önmaga egyszerűségében, izgalmak nélkül rendben, a “chutney” pedig csupán egy egyszerűen átpaszírozott eperpüré volt, mindenféle fűszerezés nélkül. A magam részéről egy jobban feltuningolt túrós habhoz egy hasonló, még jobban megbolondított eperchutney-t képzeltem volna el. Amit a saját konyhámban meg is valósítottam.)

A lekvárfőzésről általánosságban, ahogy én teszem, szintén a fenti postban írtam már.

Eperlekvár zöldborssal és konyakkal

Eperlekvár zöldborssal és konyakkal

1 kg eper (vagy szamóca), tisztítva mérve
500 g zselírozó cukor (Dr. Oetker, 2:1)
2 ek üveges zöldbors (most konyakos pácolású volt)
1 ek vanília kivonat (elhagyható)
4 ek cognac, vagy brandy
1 ek eperbalzsam (savasabban, elhagyható)

Az epret megmosom, levágom a zöldjét, majd kisebb darabokra vágom. A zöldborsot a levétől leszűröm (de leöblíteni nem kell, ettől kissé sós is lesz), és egy mozsárban durvára megtöröm, hogy a szemek feltétlenül szétpattanjanak. (Ettől a mennyiségtől kissé csípős lesz a lekvár, de épp ez a cél!)
Egy nehéz lábasban egy fakanállal összekeverem az epret a zselírozó cukorral és felteszem főni. Magas hőn, 3-4 percig hagyom zubogni, akkor félrehúzom és azonnal belekeverem az összetört zöldborsot és a konyakot. Ha savasabban szeretném, akkor beleteszek egy kanálka eperbalzsamot is.
Sterilizált vagy forró vízzel kimosott üvegekbe kanalazom, ráteszem a tetejét és legalább 10 percre a fejére állítom.
1.000 ml lekvár / 3 kisebb üveg

Eperlekvár zöldborssal és konyakkal

  16 hozzászólás to “Eperlekvár zöldborssal és konyakkal”

  1. Ah, lekvárként is létezik ez a kombináció ;) Nálam mártásként készül mindig vaníliás csirkemellhez – még jópár éve hallottam erről az eper+zöldbors tippről, s nagyon bevált. Azóta eperszezon alatt mindig el is készítem ;) Most végre a reggeli zsemlémre is kenhetem! Ugye nem baj ha a konyakot szamócapálinkára cserélem? ;)

  2. Elég merész kombináció, lehet, hogy egy üveggel ki is próbálok. Bár a konyakot épp most ittuk meg :)

  3. Ez mesés lehet!
    Nem túl édes a fél kg cukortól? Az üveges zöldbors nem sós lében úszik? Biztos nem kell leöblíteni? Vagy kell annyi sós íz, hogy ellenpontozza az édességet?

  4. Igen, Beatbull, az eper+zöldbors egy remek kombináció, érdemes több verzióban is kipróbálni. (Én meg mártásnak nem ismertem:-))

    Lorien, merész, de fantasztikus!! Valami markáns alkohol kellene bele, azért választottam a konyakot, abból is elég sokat:-)) Nem volt túlzó…

    Ízbolygó, ez lekvárnak készült, ezért csak annyira édes, amennyire annak lennie kell. Ha frissen főzöm, és tudom, hogy egy héten belül elfogy, akkor kevesebb is elég bele. (Akkor nem ezt a 2:1-et használnám, hanem külön a pektint, vagy Oetkertől a 3:1-et.) Igazából az ilyeneket szeretem a legjobban, de hónapokra eltenni sajnos csak így megy.
    De, a zöldbors sós lében úszik, az enyém most még konyakos pácolású is volt. Épp azért nem is mostam át, hogy átadjon valamit a sóból! Igen, pontosan ezért tettem. Egy kis adaggal ki kellett volna próbálni, hogy a levét is beleteszem.
    Talán soknak tűnik a 2 evőkanálnyi, de valójában nem az. Mi két nap alatt két üveggel megettünk!!! Eszméletlen finom… picit édes, picit sós, picit csípős. Ha nem vajas pirítósra kennénk, és más célom van vele, még eperbalzsamot is tennék bele, szerencsére van:-)))
    (Eperchutney-t is szoktam készíteni, de az más műfaj:-))

  5. Ezeket tuti, h ki próbálom, bár nem tudom, hol kapok zöldborsot sós lében úszva. De majd vhogy kiokoskodom. És már csak a napocskának kell kisütnie és megkezdem az ez évi ténykedést!!!

  6. eddig csak chilivel és balzsamecettel házasítottam az epret, de ez nagyon tetszik! most már tényleg érhetne a saját eprünk! :D

  7. Wowwww, ez csodaszép, s a számban érzem az ízét, úgy elképzeltem. Köszönet az ötletért… a tálalás pedig külön dícséretet érdemel:)

  8. Tegnap főztem egy adaggal, eszméletlen jó, főzök még!

  9. szia,

    hol tettél szert erre a szép kis befőttesüvegcsére?
    köszi,
    üdv

  10. Petra, az epresre gondolsz? Az csak tároló fedővel, külföldön vettem, van még barackos és olívabogyós is:)

  11. Nem, ami a háttérben van. Leifheit típus vagy milyen? :) Imádom a dombornyomott, fémcsavaros üvegeket.
    Köszi :) Tegnap csináltam körtedzsemet…még sosem ettem azelőtt. Kíváncsi vagyok milyen lesz. :)

  12. Petra, igen, az Leifheit. Először nagyon nem szerettem, mert a teteje két részből áll, a lap és a csavar. Idegesített, hogy amikor levettem, szétesik:)) Viszont látom, ha megromlana valami, mert akkor a lap feldomborodik. Tálaláshoz meg ilyen csini üvegekbe teszem, mint az epres.
    Mostanra megszoktam, nagyon praktikus! És szép!:))

    Körtéből már nagyon rég főztem lekvárt, most épp egy nagyon fűszeresre készülök, sajtokhoz:)

  13. Húú, jól hangzik. Nekem sajna utólag jutott eszmbe, hogy de jó lett volna gyömbérrel feldobni…
    Egyszer vettem még Olaszországban egy csípős fügedzsemet…nem tudom mitől volt csípős, de elképesztő volt sajtokkal, dióval bor mellé ettük desszert gyanánt. Sajna hamar elfogyott. Nagyon örülnék, ha terveznél egy hasonló posztot is :) Úgyis megyünk nemsoká Dél-Dalmáciába és biztosan hozok haza fügét eltevésre. :)

  14. Igen, pont olyat szeretnék készíteni:). Az ilyenfajta “lekvárokat” venni szoktam, vagy helyben enni:)), volt már körtés, birses, fügés, almás, ha jól emlékszem. A mustártól csíp, bár én lágyabbra szeretném és a szokásostól eltérően nem annyira édesre.
    Szóval tervbe van véve, sajtokhoz nagyon szeretjük!

  15. Segítség! :) Fügedzsem-ügyben nagyon-nagyon hálás lennék egy jó receptért. Lehet csípős! :)
    Köszi!

  16. Csípős lesz :))

 Leave a Reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

(required)

(required)

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.