aug 072008
 

Dúl a fagyiszezon, és egyre merészebb, különlegesebb kreációk születnek. Ahogy nézem a blogokat, már csak az tesz fel fagyis posztot, aki tényleg valami újszerű dologgal tud előrukkolni, hisz a szokványos párosítások – hogy úgy mondjam – már mind elkeltek:-)) Persze miért volna az baj, ha valaki egy megszokott ízt éleszt újrá és közzé is teszi egy pompás fotóval? Dehogyis, ez is csak színesíti a palettát!
Idén én is csak a megszokott fagyijaimat gyártottam, abból sem sokat, mert jó ideig nem is voltam fagyigépközelben.

Pár napja azonban magamévá tettem a La cucina italiana legújabb számát, és jobbnál jobb granita-kreációkat találtam benne! Kilőttem legalább hármat, amit feltétlen be kell kevernem, annyira izgalmas összeállítások voltak!
Az első, amivel kezdtem, ananász granita volt, gyömbérrel és szárzellerrel. Igen, szárzeller! Ez a meglehetősen egyedi ízű zöldség, ami egyébként igen fontos szerepet játszik az olasz konyhában, remekül mutat édesen is, a gyömbér pedig már csak hab a tortán.
Szóval, gyorsan vettem egy friss ananászt és nekiláttam. A recept nem volt tökéletesen követhető, egy helyen el is akadtam, de lentebb már az általam megvalósított receptúrát írom le. Persze nem is volnék én, ha nem változtattam volna rajta egy keveset (csupán citromlevet és limoncellot adtam hozzá), de az alapötlet remek! (Olyannyira, hogy később tovább is fűztem…)

Az újság granitaként adta el őket, amit ugye gép nélkül, kézzel, fagyasztóban is elkészíthetünk, én viszont betettem a fagyigépbe, így sokkal finomabb, krémesebb fagyit, vagyis sorbet-t kaptam.

Az íze?? Pont olyan lett, amit vártam. Friss, tömény, édes ananász, sejtelmesen megbolondítva egy fajta aromával, ami átjárja az egész fagyit, de ha nem tudjuk, hogy mit csempészett bele a mamma, nem biztos, hogy rájövünk. És ez így van jól!!

Saját képet most nem tudok publikálni, mert néhány napig kamera nélkül maradtam, emiatt kölcsönvettem egy képet innen. Az én fagyim azonban szakasztott így nézett ki, talán még sárgább, intenzívebb színű is volt. Legközelebb pedig biztos lesz, akkor majd felteszem a saját képemet.

ananasz-sorbet1Kép forrása: GrandTastes

Gyömbéres-zelleres ananászsorbet
(Sorbetto di ananas, sedano e zenzero)

350 ml víz (ásványvíz)
125 g kristálycukor
3 cm gyömbér
100 g szárzeller
1 csipet só
150 g ananász (kb. 3 körszeletnyi)
1 ek zöldcitromlé
1 ek limoncello
A sziruphoz
2 ek cukor
3 ek víz
kb. 10 cm szárzeller

Egy lábasban felteszem a cukrot a vízzel forrni. Közben a gyömbért apróra, a szárzellert pedig kisebb darabokra vágom és egy csipet sóval azt is beleteszem. Néhány percig egészen kis hőn gyöngyöztetem, hogy a szirup jól átvegye az ízeket. Hagyom kihűlni, amikor már langyos, be is lehet tenni a hűtőbe, de ez legalább 1 óra lesz.
Ha kihűlt, átszűröm. Közben botmixerrel pürésítem az ananászt és összekeverem, én tettem hozzá még egy kanálka zöldcitromlevet is.
Most granitát is készíthetünk, akkor tegyük be a masszát egy lapos edénybe a fagyasztóba és félóránként egy villával keverjük át, vagy botmixerrel végezzük ezt el. (Vagy tegyünk úgy, mint Maci a banánfagyi esetében:-)
Én viszont betettem a fagylaltgépbe, így finomszemcsés fagyit, vagyis sorbet-t kaptam.

Tálaláshoz egy fél szárzellert hajszálvékony csíkokra vágtam. Ehhez először úgy 5 centisre vágtam a zellert, majd a hasábokat próbáltam vékonyra metszeni, aztán a vékony csíkokat még egyszer elvágtam. Elég körülményes, még nem jöttem rá, hogyan lehet meggyorsítani, de az biztos, hogy jót tesz a fagyinak. Szóval a cukorból és vízből gyors szirupot főztem és beleforgattam a zellercsíkokat, és addig párolgattam, míg félig megpuhultak. Ezt rakosgattam a tetejére.
kb. 500 ml sorbet /

  7 hozzászólás to “Gyömbéres-zelleres ananászsorbet”

  1. Hmm, az elejét is azt hiszem magamra kell értenem, elvégre az elmúlt hetek sorbetjeit sem posztoltam, mert véleményem szerint nem volt benne semmi extra ;) Egyébként valaki el tudja nekem magyarázni, hogy miért kell minden sörbetbe ennyi víz és cukor? Mármint miért kerül mindegyik sörbetbe szirup? Én csak a szűrőn átnyomott gyümölcspépet használom fel, s legfeljebb 1-2 kanál mézzel édesítem – ennyi. Mellesleg így nem is lesz olyan jégkásás… no meg az egészségességéről nem is beszélve, hisz se tojássárgája, se tejszín, azaz semmi zsír nincs benne ;)
    A zelleres ötlet nagyon tetszik, még nem hallottam róla fagyinál! ;) Az aprításhoz annyi tippet adnék, hogy sokkal gyorsabban lehet a szárzellert keresztbe kis félholdas szeletekre vágni, mint hosszában vékony csíkokra. Hosszában tényleg macerás – legalábbis még én sem találtam rá igazán jó módszert. Szerintem amúgy sokkal mutatósabbak is a félholdas darabkák – csak ugye úgy jobban elárulják magukat ;) Amúgy ha valaki kérdezi, akkor fogd rá, hogy alma vagy rebarbara – elvégre eléggé hasonló a “gyümölcshúsuk” az angolzellerrel összemérve szerintem ;)

  2. Dehogyis, Beatbull, senkire nem gondoltam személy szerint:-)), de úgy vettem észre, hogy ez a tendencia. Csak olyan postok jelennek meg, amik adnak valami pluszt. (A beatbullos jelzővel pedig magasztalni akartalak:-)

    A sorbet kifejezés, ahogy olvastam, nincs klasszifikálva, de általában vizes alapú, gépben készített fagyikra használják, szerintem ezért azonosítják vele. A tied is sorbet:-)), meg a citromos granita is az, ha azt fagyigépbe teszik:-))
    Ha pedig 2% fölé emelkedik a tejtermék (egész pontosan a tejzsír) aránya, akkor már fagylalt lesz belőle:-)))
    Ezek a meghatározások:-)
    Ebben több cukor is van persze, de például épp ezt az ananászt nem is lehetne másképp, csak gyümölcspépnek, ahhoz túl sűrű lenne!! (A cukor mennyisége meg véleményem szerint pont el lett találva, még az ananász édessége mellett is, a citromlevet már csak én tettem hozzá.)

    A zellerről még én sem hallottam így, de zseniális, az ízét nem lehet felismerni külön, csak finoman bújik meg a háttérben. Sajnos nem tudtam képet készíteni (de legközelebb!!), de az újságban is van róla kép, ehhez a rávalóhoz hajszálvékonyra kellett vágni, és nekem csak így ment. De már azt is tudom, hogy legközelebb a citromkapirgálóval csinálom, vagy hogy is nevezik azt…
    Ahogy meg írtam, utána lett egy másik ötletem is, el is készült, azt is postolom hamar, na ott természetesen én is félholdra vágtam. Ott meg úgy volt a jó, azt darabosra hagytam:-))

    Ezt tényleg el lehet bújtatni, le is lehet tagadni, a másiknál azért jobban érződik:-)))

  3. “citromlevet” – mármint a limoncellot ;)
    köszi a sorbet háttérinfóit ;) ananásznál persze igaz, hogy túl sűrű a pép, spec szederre, málnára meg ilyen félig-meddig szaftos pépes gyümölcsökre gondoltam, hogy azokba miért kell vizes cukor – nélkülük is jól megvan. sőt a halmazállapota szerintem fagyisabb is ;)

  4. sosem gondoltam magamrol, hogy jo szemem lenne a fenykepekhez, de valamiert amikor meglattam a posztot furcsalltam ezt a mostanit. Es tessek:)
    Akkor is jo, ha valaki nem szereti a zellert amugy?

  5. Zsuzska:-)), látod, milyen jó a szemed??:-)) na majd a sajátomat nézd meg!
    Persze, jó lesz úgy is, ha valaki nem szereti, csak tegye bele:-)) rá már ne!

    Beatbull, miért, a limoncello nem citromlé??:-)

  6. Ez egy tipikusan olyan dolog, amire az idősebbek mindig azt mondták: (citromlé,) felnőtteknek! ;)

  7. :-)), itt az ellenség komoly megtévesztéséről van szó, mivel nincs is benne citromlé!:-)

 Leave a Reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

(required)

(required)

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.