ápr 082009
 

Pár napig tart még a Nagyböjt időszaka. Van, aki szerint Nagypénteken naplemente után véget ér, de olyan is van, aki Húsvétvasárnap reggelig, Krisztus feltámadásának idejéig nem fogyaszt húst, némelyek még állati eredetű élelmiszert sem. Ez mindenkinek a lelkiismeretére, hozzáállására van bízva.

Ez a gombócleves nem csak böjtre való, de nevéból eredően kimondottan böjti leves is, Európa gombócnagyhatalmából, Észak-Olaszországból származik. Ígértem már, hogy közzéteszem a dél-tiroli klasszikus gombócvariációkat is (mindkét nagy kedvencem, a sajtos és a szalonnás is megérdemel egy posztot!), de az alapot ebből a gombócból is pontosan megismerhetjük!

A klasszikus receptúrától annyiban tértem el, hogy magos, rozsos száraz kenyeret használtam. Arrafelé a háziasszonyok dolgát is megkönnyítik, mivel előrecsomagolva is kaphatóak a jóféle szikkadt kenyérkockák. Nem megvetendő dolog ott, ahol hetente többször gombóc kerül az asztalra!
Ez a rozsos kenyér viszont egy nagyon jó aromás, gazdag gombócot eredményezett, a húslevesbe pedig sárga- és fehérrépát is főztem. A leves után kicsi, soktojásos crespellákat akartam sütni, amit majd finoman megszórunk barnacukorral, de erre már nem került sor: teljesen jóllaktunk a levessel.
Dél-tiroli böjti gombócleves
Dél-tiroli böjti gombócleves

1-1,5 ek vaj
1 db salotta
250 g szikkadt, többnapos kenyér (pl. magos rozsos kenyér)
2 db tojás
½ csokor petrezselyem
kb. 100 ml tej
szerecsendió, reszelve
só, feketebors
A leveshez
1 ek olívaolaj
1 l erős zöldségleves (böjtön kívül marhahúsleves)
2 db sárgarépa
2 db fehérrépa
1 maréknyi metélőhagyma

A szikkadt kenyerszeleteknek levágom a szélét és apró kockára szeletelem. Egy serpenyőben felhevítem a vajat, ráteszem a felvágott salottát és később a kenyérkockákat is. Ha kissé megpirult, lehúzom a tűzről, hozzákeverem a villával felvert tojásokat, a felvágott petrezselymet és annyi tejet, hogy sűrű masszát kapjak. Fűszerezm, jól átkeverem és félórára állni hagyom.
Közben egy fazékban olajat hevítek és megpirítom benne a  karikára vágott répákat. Ha félpuhára főttek, felöntöm a kész húslevessel, majd hozzáadom a vizes kézzel megformázott gombócokat is és félig lefedve, alacsony hőfokon még 15 percig hagyom, hogy minden puhára főjjön.
A levesbe szétosztom a gombócokat, felöntöm levessel és metélőhagymát szórok a tetejére.
4 tányérra való /

  8 hozzászólás to “Böjti gombócleves”

  1. hú ez nagyon jól néz ki! de megvallom őszintén, hogy az én szemem előtt már csak a sonkagombóc levesed lebeg!!! :)

  2. Nem akarok ünneprontó lenni, de a marhahúsleves nem böjti étel :)

  3. Chilii, egy hete én is már csak arra gyúrok :)))

    Móni, ebben a dologban teljesen igazad van!
    Azért hagytam benne, mert a levesbetétnek való gombócokat szinte mindig marhahúslevesben tálalják, azzal a legfinomabb. Alpesi tartomány révén a marhahús a legelterjedtebb.
    Aki úgy gondolja, természetesen kiválthatja zöldségalaplével is. A böjt betartásának mértéke egyéni mérlegelésen múlik, van, aki csak húst nem eszik, de halat igen, és van, aki még tojást vagy vajat sem.

  4. Finomságot illetõen neked van igazad :) Megnéztem az említett sonkagombóc levest is, de kinézetre nekem ez jobban tetszik. Lehet olyat, hogy a sonkagombóc sima húslevesben?

  5. :-)
    Az említett sonkagombócleves ugyan magyaros, de hogyne !!, a gombócot nyugodtan beleteheted finom marhahúslevesbe is! Arrafelé az úgynevezett dél-tiroli speck-kel készítik, de az íze tényleg hasonló! Főleg, ha nem zsemlét, hanem félbarna, jóízű, szikkadt kenyeret veszel hozzá. A tetejére apróra vágott metélőhagymát szoktak szórni.
    Ízekben gazdag Húsvétot kívánok!

  6. nagyon guszta! Ki fogom próbálni, annál is inkább, mert imádom a gombócos leveseket.
    Ez pedig nagyon jól hangzik.:)
    És hasonló stílúsút főztem ma! :))

  7. Szia Mamma!

    Kaptam egy fél kiló balzsamecetes ízesítésű tagliatelle-t. Szerinted mit érdemes készíteni belőle?
    Millie

  8. Duende, üdv a gombócosok táborában!:)) Láttam a Te gombóclevesedet, az is nagyon ígéretes!:)

    Szia, Millie!
    Igazán szerencsés vagy!:)
    Én természetesen pastát készítenék belőle, mégpedig olyan mártással, amihez menne a balzsamecet. (Vagyis fordítva gondolkoztam.)
    Nagyon jó pl. erdei gombával, dióval, körtével, sötét színe miatt pedig kevés tejszínnel lazított mártáshoz, vagy redukált vörösboros szószhoz.
    Vagy rátennék egy marék apróra vágott olívaolajos rucolát és jól megszórnám friss parmezánnal.
    Sonkaszeletekkel (crudo), vagy inkább bresaolával keverném össze, és pirított, markánsabb zöldségeket tennék mellé.

    Hmmm! Máris összefutott a nyál a számban, ahogy irogatok:) Kedvet adtál hozzá, Millie, hamarosan gyúrok én is!! :))

 Leave a Reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

(required)

(required)

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.