dec 142010
 

Egy újdonsült és jólsikerült fogás általában ugyanazt a röpívet írja le a konyhámban. Elsőre megvan az alap, ha pedig belelkesülök – ami elég gyakran előfordul -, részleteiben elkezdem finomítani, sőt, még az adagokat is elfelezem, hogy különböző fűszerekkel, technikákkal folytassam a kísérletezést.

Hú, ez most olyan tudományosan hangzik, pedig erről szó sincsen! Általában ide-oda kapkodok a konyhában, egyik polcról a másik fiókba nyúlok, egy pillanat alatt feltérképezem, a készletből mi lenne épp alkalmas, aztán egy falaton ki is próbálom. Ez amolyan werkfalat. Aztán ha tetszik, egy kanállal betolok a férjem szájába is, aki foci, híradó vagy a laptopja mellől hümmög pár szószilánkot, amit aztán az arckifejezését is tanulmányozva összegzek a saját véleményemmel.
Közben pontosan jegyzetelek és ha mindez kész, megfőzöm a – mondjuk harmadik változatot. Ez az egész nagyjából egy héten belül lezajlik, mert nem bírok magammal, de ekkorra egészen meg vagyok elégedve az eredménnyel.

Így történt ez ezzel az almás céklával is. A sült cékla önmagában nem nagy kunszt, azt amúgy is már mindenki kívülről tudja, hogy a cékla sokkal finomabb sütve, mint főzve. Így azonban, almával felturbózva lágyabb lesz ez a fás íze. (Az alma-cékla páros ötletét Borsó meg a héja adta) De ami igazán a lényeg, az a sütés! Elsőre benyomtam az egészet a 180 fokos sütőbe, egy óra alatt hihetetlen finomra karamellizálódott az egész, na meg egy kis patina is égett rá rendesen :).
Ezután jött az alacsony-sütés gondolata, ettől meg eléggé roppanós maradt, most viszont nem kínait főzünk, szóval ekkor lépett be a harmadik verzió.
Ízesítéssel, fűszerezéssel nem fogok bajlódni, tökéletes lett, ha lehet ilyet mondani, szóval a lényeg a sütési technika, semmi más! Csak erre kell igazán odafigyelnünk!

Kacsához karácsonyi köretként kerül ki konyhámból – de szépen hangzik, nem? :)
Még annyi, hogy fotót a kész ételről nem tudok prezentálni, elég lehangolóan néz ki egy halom sötét folt, az íze viszont tényleg verhetetlen.

Sült cékla almával, olívaolajjal és balzsamecettel
Sült almás cékla balzsamecettel

(Barbabietola rossa e mela al forno)

2 közepes cékla
2 db alma (pl. Pink Lady)
2 ek extraszűz olívaolaj
fél pohár (kb. 60 ml száraz fehérbor)
2 ek sűrű balzsamecet (vagy datolyabalzsam)
só, bors

1.  A céklát nyersen meghámozom, negyedbe vágom, majd vékonyan felszeletelem. Az almát héjastól szintén elnegyedelem, kivágom a magházát és vékonyra felszeletelem. Az egészet beleteszem egy nagy tálba, hozzáadom a fehérbort, az olajat, balzsamecetet (vagy datolyabalzsamot), sózom és borsozom. Kézzel alaposan összekeverem.
2.  A sütőt alsó-felső állásban feltekerem 140 °C-ra. Az almás céklát rétegesen tűzálló edényekbe teszem (egyszemélyes edényekben, vagy desszertes gyűrűben sütőpapírra helyezve ideális) és arányosan rájuk öntöm az alatta lévő folyadékot. Mindegyiket lefedve betolom a sütőbe és addig sütöm, amíg puha nem lesz a cékla. Ez 140 fokon jó két óra, addigra az alma szinte már puhára mállik.
3.  Ha a cékla megpuhult, sőt, szinte már túlsült, leveszem a tetejét, hozzáadok még egy nagyon kevés folyadékot (fehérbort vagy alaplevet és pár csepp olaj-balzsamecet keverékét) és addig pirítom, amíg az almás cékla teljesen krémessé válik, az alatta lévő folyadék pedig bekaramellizálódik. Ez a fontos! Folytonosan figyelni kell, hogy nehogy kiszáradjon, de ne is tocsogjon, pontosan ezt a pontot kell eltalálni.
Ízesíteni nem igen kell, mire ide eljutottunk, lesz benne elég ízbomba.
Nagyjából 3 fő részére köretnek /

  10 hozzászólás to “Sült almás cékla balzsamecettel”

  1. Szeretem a céklát. Bár eddig csak hagyományosan, főzve, ecettel, borssal, kömény maggal és tormával készítettem. De ez elnyerte a tetszésemet. Kipróbálom. Guszta és biztos finom is.

  2. Endre, akkor ez egy új ízvilág lesz! :) A cékla sütve amúgy is egész más arcát mutatja.

  3. A férjed mit szól, amikor már harmadszorra eszi ugyanazt a héten? :)
    Az enyémnek az a baja, hogy nagyon ritkán főzöm ugyanazt :D

  4. Alexandra, ezeket általában akkor csinálom, mikor nincs otthon (gyakran van napokat távol). Engem kimondottan szórakoztat, ha finomítani tudok egy recepten, őt untatná, igazad van!:))
    Vagy legalábbis nem háromszor egy héten!:))

  5. Ma ez volt a köret, nagyon finom lett. Vörösborral csináltam, az volt kibontva. A sütési hőmérséklet viszont nálam 180 fok volt, mert nem volt több, mint 1 órám az ebéd elkészítésére :) De rendszeresen ránéztem, megkavargattam és nekünk így is nagyon ízlett.
    Köszi a receptet!

  6. Alexandra, örülök!
    Elsőre én is 180 fokon sütöttem, ahogy írtam, nagyon finom volt, kicsit oda is kapott, az alma pedig szósszá sült. Ezt szerettem volna optimalizálni az alacsonyabb sütési fokkal, főleg azért, hogy szebben nézzen ki. Ha egyszer lesz időd, próbáld ki úgy is, megéri! Akkor is szétmállik egy kicsit, de jobban egyben maradnak az ízek, a folyadék pedig karamellizálódik. A vörösbor is tökéletes, főleg egy jó ausztrál vörös :)) (A Hunter Valleyben ittunk nagyon jó shiraz-okat:)
    Egyébként gondoltam is rá, mikor kommenteltél, hogy paleoba biztos jól beilleszthető, de ebben nem vagyok elég jártas!

  7. Granny Smith almákkal csináltam, az nem főtt szét. Minden egyben maradt és egy kicsit még ropogósak voltak. De mi pont így szeretjük :)
    Most direkt megnéztem: Shirazt tettem bele :)))

  8. Akkor jó! :) Nálam a Pink Lady szépen szétfőtt (szósszá:), holnap másik almával készül. Ropogósabban is nagyon finom lehet, az egy másik műfaj, alacsony hőmérsékleten jól lehet szabályozni.
    Shiraz, mondom én :))

  9. Én nem gondoltam, hogy ez ennyire finom. Köszönet a receptért. Igaz a végén fel kellett csavarjam a hőt 180-ra, mert nem akart puhulni a cékla, igaz jó öreg volt,, csak most szedtem ki a földből.

    • Betti, én örülök, hogy mégis kipróbáltad! :).
      Erre én sem adtam pontos leírást, mert roppanósabban is lehet hagyni, de krémesebbre, összesülve is, a hőfokot is lehet váltogatni, szerintem érdemes egyszer mindkét verziót kipróbálni és eldönteni, kinek mi ízlik. Illetve a hús jellege is eldöntheti ezt. A régi céklának valóban több idő kell, de nincs az az öreg cékla, amiért ne lenne érdemes a sütőt járatni! :)

 Leave a Reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

(required)

(required)

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.