feb 122012
 

Hirtelen – és váratlanul – egy gyönyörű darab csirke tulajdonosa lettem. Nem akármilyen volt a madár, az a tanyasinak mondott, kukoricán (vagy legalábbis nagyrészt azon) nevelkedett fajta, ez meglátszott a bőrén és kisportolt vádlijain is – akárhol is van a csirkének a vádlija, na az dundi és izmos volt.
Délelőtt már azon törtem a fejem, hogyan is végezze a madár, és minduntalan előjöttek gyerekkorom ízei, az udvaron kapirgáló csibék mélysárga színű sült csirkéi, az aranyló zsírkarikákkal átszőtt húslevesek és a bronzosra pirult rántott csibemellek, az ilyen mélyenfekvő gyermekkori emlékektől pedig, ahogy azt a pszichológusok is mondják, nehéz megszabadulni.

Délután ott termett a megoldás. Twitteren Jamie OliverCsirke egyben kínálta a csirkéjét, chicken in milk, én meg azon nyomban le is csaptam rá, hát Jamie, soha jobbkor nem jöhettél volna, nem vagyunk ugyan puszipajtások, de spongyát rá, most kapóra jöttél! Egyből tudtam, igen, milkben fogom megsütni a chickenemet, már csak a körítés szükséges.

Ha szükséges némi magyarázat, miért nem vagyunk jóban Jamievel, bár szerintem írtam már erről a jelenségről régebben is. Ez a recept pontosan leírja, mi is a gondom vele. A tejben párolt, finoman sült fehér hús régóta fogalom a Közép-Itália konyháiban, a tejben párolt sertésszelet kapcsán évekkel ezelőtt már írtam róla. Egy egyszerű, de nagyon finom klasszikus húsételről van szó, gyakran készül nálunk.
Nos, és Jamie jön, bemutatja, hogy na jó, egy picinykét furcsa (mármint a mi ízlésünknek), de milyen fantasztikus kombináció, próbáld csak ki!!
Az utókor meg úgy emlékszik majd erre a tejben sült csirkére, mint J.O. egyik klasszikusára. Bravó!

Csirke tejes, zsályás szószbanNa de nem füstölgök tovább. Jamie azért hozzáadott egy csavart, mégpedig egy igazán jót, ez nem vitás. Először megbarnította a vajat, azt persze leöntötte és csak utána sütötte meg benne a madarat. Azt persze már pont úgy, ahogy egy toszkán nonna is csinálta volna.

A receptet egy az egyben átvettem, az eredmény tényleg fantasztikus. Bár ehhez teljes mértékben hozzájárult a kukoricán nevelkedett csirke, amelynek a vádlija… na szóval tudjátok.
Mellé mozzarellás burgonyapürét készítettem, amelynek receptjét sehonnan nem nyúltam le, tudtommal ez itt és most világpremier, szóval ezennel le is van védve, stippistoppi, csak szólok, punktum.

Mellé pedig egyszerű uborkasalátát ettünk kevés citromos olívaolajból és citromból készült dressinggel, hozzá pedig egy szépen behűtött Vernaccia-t ittunk, szép este volt, many thanks, Jamie!!

Hogy miről ismerszik meg a jó baromfi, íme egy boncolgató poszt.

Tejben sült zsályás csirke mozzarellás burgonyapürével
Tejben sült zsályás csirke mozzarellás burgonyapürével

(Arrosto di pollo al latte e purè di patate con mozzarella)

A tejben sült csirkéhez
1 közepes tanyasi csirke
só, fekete bors
100 g vaj*
2-3 ek olívaolaj
1 kisebb rúd fahéj
15 db közepes zsályalevél
1 nagy kezeletlen citrom reszelt héja
10 gerezd fokhagyma (közepes méretű)
500 ml zsíros tej*

A burgonyapüréhez (személyenként)
250 g feszes burgonya
kb. 200 ml víz
15 g vaj
½ guriga / 56 g bivalymozzarella
tengeri só

Előveszek egy akkora edényt, amibe a csirke befér. A csirkét megmosom, leszárítom és kívül-belül sózom és borsozom, közben kissé bemasszírozom a fűszereket.
Az edényben felhevítem a vajat az olajjal és a csirkét egyszer átfordítva mindkét oldalát kissé megsütöm, amíg már pirulni kezd, ez 10-15 perc.
A sütőt alsó-felső állásban előmelegítem 190 °C-ra.
A csirkét óvatosan kiemelem a lábasból és félreteszem egy tálra. Az időközben megbarnult olajos vajat átöntöm egy tálkába (ne dobjuk ki, ezzel mindjárt kezdünk is valamit!), de a lábast nem kell szárazra kitörölni, nem baj, ha egy kevés vajréteg még benne marad. A csirke lábait érdemes madzaggal összekötni, mivel a puhára sült csirke kiemeléskor könnyen szétesik. A madarat visszateszem a lábasba és az összes hozzávalót belepakolom, utoljára felöntöm a tejjel.
A lábast lefedem és beteszem a sütőbe. A csirke nagyságától függően egy-másfél óra alatt kész, közben érdemes egyszer-kétszer kinyitni a sütőt és a tejes levet egy merőkanállal ráöntögetni.
Mikor kész, óvatosan kiemelem a csirkét, ráteszem egy tálra és esetleg be is fedem fóliával. A szószt botmixerrel pürésítem, ízesítem, ha szükséges, de ez már nem valószínű.

Közben elkészítem a pürét és a salátát.
A burgonyát meghámozom és kisebb darabokra vágom. Hozzáteszem a kellő mennyiségű vizet és félig lefedve közepes lángon puhára főzöm. Közben érdemes kevergetni, ezáltal is meggyorsítjuk a keményítő kiválását. Közben kicsit sózzuk is.
Újraforrástól számítva nagyjából 25 perc alatt puhára fő, fakanállal kavargatom és adok neki még néhány percet. Lehúzom a tűzhelyről és egy villával összetöröm. Ekkor egy sűrű pépet kapunk, ha nem, adhatunk még hozzá egy kanálka forró vizet.
Belekeverem a hideg vajat, majd az apróra vágott mozzarellát is. Addig keverem, míg a mozzarella már nem szálasodik és teljesen el nem olvad. A sót kiigazítom, ha szükséges.

A csirkét felvágom, a pürével, a mártással és salátával tálalom.
3-4 személy részére

* Változatok:
Hogyan tedd tejtermékmentessé? – vaj > kókuszzsír, libazsír – tej > kókusztej, mandula- vagy egyéb magtej
Hogyan tedd paleóvá: –  tedd tejtermékmentessé. Válassz pl. édesburgonyából készült pürét.

 

  6 hozzászólás to “Tejben sült zsályás csirke mozzarellás burgonyapürével”

  1. Ezt a receptet akkor most MAMMÁTÓL át is veszem :-) csak mondd meg mi az a feszes burgonya?

    Amit Jamieről írtál, ráhúzható szinte az összes médiaszakácsra, Stahljutkának például oldalra meg tudnám mutatni a receptjei egy részét más könyvekben és nem csak a sokat emlegetett Nigellára gondolok, hanem más, kevésbé ismert kiadványokra is.

  2. Szia, szerintem nem kellene Jamiet ennyire leszolni, egy olyan orszagban probalja a FOZEST terjeszteni, ahol egy tescos fagyasztott keszetel mikroban felmelegitve mar teljesitmenynek szamit, mert a nepesseg nagy resze hazhozszallitott pizzan, curryn es fishandchipsen el. Azt felroni neki, h nem talalja fel a spanyolviaszt minden receptjeben, szinten ovon aluli, gondolom te sem talalod fel, a konyhaban eleg nehez vilagrengetessel eloallni naponta. A receptjei egyszeruek, izletesek, a stilusa kozvetlen (bar en az akcentusatol kapok hidegrazast, de az a konyveiben nem jon elo). Szeretni nem kotelezo, de igy fikazni picit savanyu a szolo, a konyveit olaszul is kiadtak Olaszorszagban, meg millio mas helyen es nyelven, amit nem sokan mondhatnak el magukrol… (es lam, fikazva de te is az o receptjet hasznalod :-D )

    Konkretan ennek a receptnek a kapcsan meg annyit jegyeznek meg, h 10 evet eltem Olaszorszagban, harom kbozo tartomanyban, tobb evet olasz csaladdal egy haztartasban, kozos konyhan, de a tejben sutesrol, fozesrol meg csak nem is hallottak soha. Anyukam tejben tarjajat meg a fejem se ette volna meg soha, pedig szamara a magyar konyha nem volt annyira idegen. Ennyit az evszados receptekrol :-)
    Tovabbi jo fozocskezest :-)

  3. Kedves Mamma!

    Most olvasom ezt a receptet és igazán felkeltette érdeklődésemet.
    Az én kis családom kizárólag csirkemellet eszik.
    Tehát a kérdésem, hogy ebben az esetben is alkalmaznád-e esetleg milyen változtatással ezt a receptet.

    Előre is köszönöm
    Éva

  4. Helga, a salátának való, nem szétfővő fajta burgonyát hívom feszesnek. Pár éve olvastam valahol ezt a jelzőt, nagyon találó. Bár a püréhez inkább a lisztes az alkalmas, de ettől más lesz az íze, még pürében is olyan …. feszesebb :))

    Sajnos ez így van, teljesen igazad van, örülök, hogy sokaknak feltűnt ez a jelenség. Hosszan tudnék erről írni.
    Pár éve egy könyvesboltban átlapoztam Gordon Ramsay Vasárnapi ebédek című könyvét, mivel meg akartam venni. Gyakorlatilag az egész könyvben nincs egyetlen saját receptje sem, mindegyik egy nagy – főként olasz – klasszikus átdolgozása, némelyikbe (ahogy emlékszem) alig nyúlt bele, csak “modernizálta”. Aki nem ismeri ezeknek a többszázéves, hagyományos recepteknek a gondolatvilágát, azoknak ez nagy újdonság.

  5. Szia, Zsuzsi, valószínűleg félreérthető voltam és nem fogalmaztam egyértelműbben. Nem leszólni akartam Jamiet, ha ezt olvastad ki belőle, félresiklott a dolog. A munkásságát ismerem, hihetetlen energiát fektet a felvilágosításba, amiről te is írsz.
    Nincs tőle egy szakácskönyvem sem, eddig három receptet főztem meg tőle. Így van, ahogy írod, egyszerűek, de csavarosak a receptjei, a világon nagyon sok háziasszony szereti ezért.
    Leírtam, amit kifogásolok, hogy általában hagyományos, sokak által ismert ételeken változtat egy arasznyit, de a köztudatba már az ő receptjeként vonulnak be. Ennyi. Ez nem baj, sokan pont ezért kedvelik, hisz a többség nem is tudja, honnan van az eredeti. Ez olyan, mintha a hagyományos magyar lebbencslevesbe szárzellert tennék, na jó, kicsit megkaramellizálnám, füstölt paprikával színesíteném és ettől kezdve ezt a levest már az én nevemmel kötné össze a világ, a lebbencsleves meg továbbra is feledésbe merülne, mint hajdúsági klasszikus.
    Ugye te is érzed, hogy ez mekkora túlzás? Mi gasztrobloggerek állandóan küzdünk a receptlopások ellen, hisz mi oly kicsi pontok vagyunk, én is kedvtelésből főzök, és nagyon jólesik, ha kitalálok valami újszerűt.
    Remélem, így már érthetőbb, mit akartam mondani.
    Köszönöm és továbbra is örülnék, ha olvasnád a receptjeimet! Üdvözlettel: Mamma

  6. Kedves Éva!
    Nagyon jó lesz csirkemellel is, bár szárazabb, ezen a tej sem segít. Arányosan használd a hozzávalókat. Régen írtam a sózott vízben pácolt csirkéről (Ízbolygó írt róla), attól szaftosabb lesz a hús, nem vállalok érte kezességet, de egy próbát megér előtte. Tehát fél liter vízbe tegyél egy tk sót, abban pácold a húst 3-4 órát. Utána tedd be a fenti fűszerezett, de sótlan tejbe. Én kipróbálnám, szerintem finomabb lesz a hús.
    Bár ha a csirkét így készíted, talán a család is megeszi :)))
    Sok sikert!

 Leave a Reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

(required)

(required)

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.