máj 282012
 

Ritkán sütök ma már kenyeret, mert szerencsés helyzetben vagyok: a környéken mindenhol kapok nagyon jó minőségű pékárut, szinte dúskálhatunk a finom kenyerekben, nincs szükség arra, hogy nekiveselkedjek tésztát dagasztani. A kenyérsütés viszont örömöt okoz, bár én még abban az időben kezdtem el sütni, amikor volt még igazán jó kenyér és 3 forint 60 fillérért adtak egy kilót. Ugye van még, aki emlékszik erre? :)

A könyvespolcomon meg volt az ország összes tíz szakácskönyve, de ezekben egy kenyérrecept sem volt, magam álltam neki. Fogalmam sem volt, hogyan kezdjek hozzá, de kelt tésztát akkor már tudtam készíteni, így hát néhány nekifutás után egész elfogadható kenyeret tudtam már sütni.
A kilencvenes években nagy hasznát is vettem ennek a “tudománynak”, a kenyér minősége rohamosan csökkent, én pedig hetente egyszer sütöttem egy kenyeret. Akkor már kezdtek elterjedni a különlegesebb lisztfajták is, tönkölylisztet és teljeskiőrlésű liszteket is vettem, sütöttem élesztő nélkül, joghurttal is, és megpróbáltam gyerekkorom egyik kedvenc kenyerét is reprodukálni.
Annak idején az országban szerintem csak háromfajta kenyeret lehetett kapni, volt a sima fehér, a félbarna és nagyon ritkán egy-egy boltos nagyúri allűrje miatt lehetett rozskenyeret is kapni. Persze csak kiváltságos közértekben. Na, ezt szerettem én nagyon! Fogalmam sincs, miből állt a kenyér, de emlékeim szerint tömör, aromás, fűszeres volt, nem valami száraz vacak.

Ezt a kenyértésztát nem lehet betenni a kenyérsütőgép dagasztójába, nem viszi a lapát, kézzel kell dagasztani, de megérte.

Pár éve kinéztem magamnak egy kenyérkelesztő kosárkát. Nagyon tetszett, kerülgettem sokáig, mert fölösleges luxus, évente egyszer, ha elővenném. Ráadásul a mérete is behatárolja a kenyeret. Tavaly eldöntöttem, hogy akkor is veszek egyet, még kenyeres kosárkának is jó lesz az. Pár hete megvettem, tapogattam, annyira szép az anyaga. Hétvégén mindkettőnk elfelejtett kenyeret venni, ezért elővettem, és végre kipróbáltam. Azt a rozsosat sütöttem, mert mindig van otthon három, négyfajta liszt.
Kenyérfűszert tettem bele, ami köménymag, édeskömény és koriander keveréke, ez utóbbiból van benne a legtöbb. A fűszereket egyszerűen csak mozsárban durvára kell törni és kész.

Nem ígérem, hogy mostantól több kenyér lesz a blogon. Nincs rá szükség, nem egy blogger süt fantasztikus kenyereket, tessék a blogokon szétnézni!
Limarától rengeteget lehet tanulni, a vizet a sütő aljára dolgot is tőle lestem el, a kenyereit pedig magam is kóstoltam, valami csoda!

Teljeskiőrlésű fűszeres tönkölykenyér
Teljeskiőrlésű fűszeres tönkölykenyér

250 g teljeskiőrlésű tönykölybúzaliszt (TGL-300)
250 g
kenyérliszt (BL-80)
1 tk só
1 tk agáveszirup
2 ek extraszűz olívaolaj
½ kocka élesztő
2 tk durvaőrlésű kenyérfűszer (édeskömény, koriander, köménymag)
300 ml langyos (ásvány)víz

A vizet kimérem, az élesztőt elkeverem az ebből levett egy pohárnyi langyos vízben.
Egy tálba teszem a liszteket, a többi hozzávalót és az élesztőt, majd a maradék vizet is. Fakanállal átkeverem, majd kézzel tovább dagasztom legalább tíz percig.
Lefedve beteszem a sütőbe és felkapcsolom a sütőt 50 fokra, majd 5 perc múlva elzárom.
Ha megkelt a tészta, még egyszer átgyúrom, hosszúkás cipót formázok és beteszem a kelesztőkosárba. Még egyszer hagyom kelni.
Közben felkapcsolom a sütőt 220 °C-ra. A tepsire sütőpapírt teszek, a sütő aljára pedig beteszek egy lapos tálka jéghideg vizet.
Amint kellően forró a sütő, a tepsire borítom a kenyeret és betolom a sütőbe. 10 perc múlva lekapcsolom 200 °C-ra, összesen vagy 35-45 percig sütöm.
Ha kész, ecset segítségével vízzel többször átkenem.
Szeletelés előtt hagyom kihűlni.
750 g-nyi vekni


  2 hozzászólás to “Teljeskiőrlésű fűszeres tönkölykenyér”

  1. Fincsi és szép lett a kenyér. Aranyos a leírás!! Nekem egy kicsit több vizet vett fel a kenyér, ezért lassacskán sült, de nem hagytam kiszáradni. Fincsik a fűszerek benne, pont jó, talán még egy kis só jöhet hozzá! Jó ötlet az ásványvíz! Kati

    • Kedves Kati!
      Örülök, ha tetszik, a fűszerek nagyon bejöttek, azóta is használok hasonló keveréket. Még a nem búzaliszttel készült kenyérféleségeknek is ad egy rozsos ízt.
      A víz, só stb. mennyisége mindig változhat, mert a mi ízlésünk is annyiféle :)

 Leave a Reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

(required)

(required)

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.