máj 122015
 

Elindult a Giro, és a  Tour de Serpenyő csapatában először ragadok – most nem serpenyőt, hanem fazekat. A csapatunk még mindig a régi, »never change the winning team« jelszóval, most stílusosan, de még mindig Chilii&CsokiLorien, Égigérő Paszuly, Al Dente valamint szerény személyem közreműködésével.
A mai szakasz Chiavari és La Spezia között zajlik, egy 150 km-es, enyhén emelkedős terepen. Még eléggé az elején járunk, így a Giro-ról még nem tudok sokat mesélni.

Terv szerint egy hagyományosan készült ligúr tőkehalat szerettem volna készíteni, de közbeszólt az élet, úgy terveztem, hogy erre az időre halközeli helyen leszek, ahol tényleg jóminőségű, friss halhoz jutnék, így gyors módosításra volt szükség.
Bár Lorien kollega elcsépeltnek tartotta tegnapelőtt a genovai pestó bevetését (megjegyzem, jogosan :), én mégis előveszem, hisz mitől is genovai egy minestrone, ha nem a rápöttyözgetett bazsalikomos pestótól, nemdebár? Nyolc és fél év blogolás után még mindig nincs minestrone-recept a blogon, ezt sürgősen orvosolandó azonnal három legyet is üthetek egy csapásra.

De nézzük sorjában.
A minestrone egy hőn szeretett műfaj Itáliában a primok sorában, és ahány ház – vagy inkább Mamma -, megannyi recept, ne is keressen senki igazán autentikusat. Viszont van néhány szabály, amit ha nem is kell betartanunk, ha valóban minestronét és nem csak zöldséglevest szeretnénk főzni, inkább szem előtt tartani. Mert minden minestrone zöldségleves, de nem minden zöldségleves minestrone ;)

Egy jó minestrone sűrű, a hosszan főtt zöldségek a végére besűrítik, szinte megáll benne a kanál. Többfajta zöldségből főzik, mindent belepakolnak a fazékba, felöntik valamilyen alaplével (én a csirkelevest szeretem a legjobban) és fődögél magában. Mehet bele a régióhoz passzoló zöldfűszer is, de abból is elég egyfajta.
A végén belefőznek valamilyen tömzsi kis levestésztát, nem sokat, elég egy maréknyi. Tálalásnál meglocsolják olívaolajjal és van, hogy megszórják parmezánnal is.
Északon néha karikázott kolbászt is belefőznek, ebből sem sokat, ekkor csak egy kis előétel van én némi fagylalt, mert eléggé laktat.

Hogy mi kerül mégis egy minestronéba? Nos, itt van egy számomra igen fontos ökölszabály, amit hosszú évekkel ezelőtt felcsippentettem valahol, azóta tartom is magam hozzá, mert remekül bevált. Nyolcfajta zöldséget teszek bele mindig, mindegyik 200 g-nyi, ez olyan egyszerű, akár a faék. A zöldségekben aztán lehet áthallás, cserélgetés, éppen mi ízlik a családnak, de jó lesz ez így, meglátjátok. Annyi alaplé szükséges hozzá, amit a végén felvesz, erre sincs szabály.

Holnap Égigérő Paszuly teker, velem pedig máris csütörtökön találkozhattok újra, akkor édességet hozok!

minestrone_pesto2cr

Genovai zöldségleves bazsalikompestoval
(Minestrone alla genovese)

2 ek olívaolaj
2 fej (200 g) hagyma
2 szál (200 g) sárgarépa
2 szál (200 g) szárzeller / vagy 1 póréhagyma
1 nagyobb (200 g) cukkini / vagy friss brokkoli
200 g kelkáposzta / vagy fehérkáposzta
200 g friss leveles spenót / vagy zöldborsó, vagy vegyesen
4 db (200 g) paradicsom, héja és magjai nélkül, darabokra vágva
200 g főtt, aprószemű fehérbab
kb. 1 liter alaplé
só és bors
Az összeállításhoz
kb. 80 g apró levestészta
frissen reszelt vagy forgácsolt parmezán
A genovai pestohoz
60 g bazsalikomlevél
3-4 ek (extra szűz) olívaolaj (lehetőleg ligúr fajta, taggiasca olajbogyóból)
1 gerezd fokhagyma
1 ek fenyőmag
kevés só
25 g parmezán, darabokra törve

1. A zöldségeket falatnyi darabokra vágom. A hagymát karikára, a répát kisebb kockákra, a káposztát csíkokra, a brokkolit kisebb rózsákra.
2. Egy nagy fazékba teszem a zöldségeket, hozzáöntöm az olívaolajat és az alapléből annyit, amennyi bővel ellepi és alacsony hőfokon felteszem főni. Addig főzöm, amíg a zöldségek teljesen át nem puhultak és a lé már főzelékszerűen kissé sűrű lett.
(A zöldségeket roppanósabbra is lehet hagyni, ekkor abban a sorrendben tegyük bele őket, ahogy puhulnak.)
3. Közben elkészítem a pestót. Hagyományosan kőmozsárban készítik, de aprítóban is elvégezhetjük. Mindent beleteszünk (az elején még ne tegyük bele az összes olajat és a sót) és néhány másodperc alatt a kívánt állagúra aprítjuk. Kóstoljuk meg és ízesítsük kedvünk szerint. A parmezán el is hagyható, ekkor kevesebb olaj vagy több bazsalikom szükséges. A fenyőmagot néha mandulával szoktam helyettesíteni, ezt előtte meg is lehet pirítani.
4. Ha megpuhultak a zöldségek, felöntöm még egy kis alaplével vagy vízzel és néhány perc alatt kifőzöm benne a levestésztát.
5. Egy kanálnyi pestót a levesbe keverek, sózom és borsozom.
6. A minestronét mélytányérba szedem, meglocsolom olívaolajjal, ráforgácsolom a sajtot és rápöttyözöm a pestót.

Glutén- vagy szénhidrátszegény változathoz egyszerűen hagyd el a tésztát, vagy helyettesítsd más zöldséggel.

  One Response to “Genovai minestrone”

  1. […] leves a genovai változat, amely zöld pestóval megspékelve az igazi, úgyhogy már adjuk is a receptet, hogy a kánikula végeztével ki-ki nekiállhasson a […]

 Leave a Reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

(required)

(required)

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.