ápr 122017
 

Pont három éve készítettem először ezt az epres süteményt, épp Húsvétra. Sajnos el voltam telve magamtól, és azt hittem, le tudom egyszerűsíteni a receptet, mert néhány lépés teljességgel feleslegesnek tűnt, és át akartam ugrani.
Mikor kész lett – az amúgy félig nyers – sütemény, kanalazni kellett, de az ízét még ma is érzem a számban, mert valami isteni lett!
Na de az állaga! Ráadásul vendég is volt nálunk, de sebaj, megbocsátotta a konyhai fauxpas-t, bár igazából ez az én hibám volt. Utólag világossá, és persze egyértelművé is vált, hogy ezeket a fölöslegesnek tűnő lépéseket, mint hogy a fagyasztott epret ide-oda toszigáljuk, leszűrjük, satöbbi, nem elhanyagolható, hisz ettől lesz olyan, amilyen.

Nem mondom, kicsit macerás, de higgyetek nekem, nagyon megéri!!
A receptet egészen pontosan, lépésről-lépésre pontosan leírtam, a 18 cm-es, és a 22 cm-es formára is, így nem gond az elkészítése. Nagyobb formát nem érdemes készíteni, mert rettentően laktató, de nem azért, mert tele van fölösleges szénhidráttal, nem, épp ellenkezőleg, rendkívül tápanyagdús. Continue reading »

dec 122016
 

Bő évtizede még elég ismeretlen volt nálunk a stollen, a németek leghagyományosabb karácsonyi süteménye, de azóta a magyarországi konyhákat is meghódította. Pedig ha úgy sütik, ahogy az a nagy (sütő)könyvben meg van írva, nem kedvez teljesen a magyar ízlésnek. A valódi stollen kissé száraz, porhanyós sütemény, ilyennek kell lennie. Aki nem ismerné: kelt tésztával készült, arányaiban rengeteg mazsolát és aszalt gyümölcsöt tartalmazó gyümölcskenyér-szerűségről van szó, aminek a tetejét több rétegben vastagon bekenik folyékony vajjal és igen vastagon még porcukrot is szórnak rá. Continue reading »

nov 222016
 

Még csak november vége, de elkezdtem a karácsonyi sütögetést, és néhány új recepttel is szeretném szélesíteni a palettánkat. Bár szeretem az egyszerű, gyorsan készíthető dolgokat, ennél a keksznél mégis vonzott az a rengeteg finom és egészséges hozzávaló. A zabpelyhet azért hagytam benne, mert ki kell próbálnom, hogy legközelebb – ha akarom -, helyettesíteni tudjam. Néhány dolgot változtattam csak a receptben és bár a zabpehelyben van a legtöbb szénhidrát, mégis meghagynám, ahogy sütöttem, egy kekszben csupán 4 g a CH, nem hiszem, hogy ezt már tovább kellene csökkenteni. Főleg nem karácsonykor :).
Az eltarthatóságról nem tudok (még) nyilatkozni, de tényleg nagyon finom, nem túl édes (nekünk pontosan megfelel), feltünően ropogós, ezért vágjuk apróra a magokat, és ha semmi nem mond ellent a vajnak, használjunk nagyon jó minőségű, 82%-os bio vagy házi vajat. Continue reading »

Júl 022016
 

Végre, elstartol ma a 103. Tour de France. Mi pedig, mint öt éve minden júliusban, serpenyőben elevenítjük fel egy-egy szakasz híres fogásait. Ez a mi Tour de Serpenyőnk. A szokásos tagság – AldenteChilii & Csoki, Égigérő Paszuly és jómagam – mellett most debütál Homebisztro, reméljük, tetszik neki a Serpenyő és oszlopos tagunk marad.

Ami azonban eltér a hagyományoktól, idén nem külföldön kezd a verseny, egyből belecsap a – stílszerűen francia – lecsóba.  Még bemelegítő menet, városi körbekerekezés sincs, a mai 1. szakasz a híres, és 1979-óta az UNESCO világörökség részét képező Mont-Saint-Michel lélegzetelállítan gyönyörű apátságától indul és 188 km- át a normann tengerpartig, Utah Beach-ig tart. Ez a legnyugatabbra fekvő, amerikai nevekkel ellátott partszakaszok egyike, ahol 1944. június 6-án a normandiai partszállás bevonult a történelemkönyvekbe. Ha csak egy filmet mondok, Ryan közlegény megmentése, ugye megvan?

Nos, egyik helyszínről sem tudok elfogultság nélkül beszélni, Normandia-rajongó vagyok. Mindkét helyre érdemes egyszer ellátogatni, beszívni a mély, sós levegőt, megtapogatni az ottmaradt ágyuk hideg vascsövét, játszani a tengerparti homokban, osztrigát szürcsölni a parton és párás pohárból crémant-t inni hozzá Continue reading »

máj 152016
 

Tegnap a 8. szakaszt tekerték a fiúk és Gianluca Brambilla – sokak örömére – végre magára ölthette a rózsaszín trikót. Saját magát is megdöbbenthette a siker, a beszédes képek szerint a dobogón állva csak kezébe temette az arcát.
Lássuk a mai napot, a  9.szakaszt. Tegnap átért a csapat Toszkánába, a mai, csupán 40,5 km-es szakasz Radda di Chianti-ból Reve di Chianti-ba vezet, mint látjuk, ezt a területet a chianti uralja.
Először persze chiantival készült receptet hoztam volna, de ezt hamar elvetettem, olyan snassz kihasználni a helyzeti előnyt, vörösboros húsos étel elég sok található a blogon amúgy is.
A másik favoritom a ricciarelli volt, mert nagyon szeretem, ezek kis mandulás, tojáshabos, márványos kis kekszek, amit leginkább Sienában készítenek a legjobban – legalábbis én arrafelé ettem igazán jókat, Nannini-ék cukrászdájában. Igen, a volt autóversenyző Nannini, akinek húga az énekesnő Gianna Nannini, aki 56 évesen adott életet első gyermekének. (Nagy gyerekkori kedvencem volt Gianna Nannini, csak emiatt hoztam őt be a szövegelésembe. ) De az ő kekszeik és süteményeik nem ezért jók Continue reading »

Júl 142015
 

Hosszú éveken át minden évben megsütöttem a hagyományos Sacher-tortát, de valamiért kikopott az elmúlt három évben, amióta nem fogyasztunk cukrot és lisztet. Pedig a cukrot gyerekjáték helyettesíteni, és lisztből is csak egy minimális mennyiség van benne, mert meggyőződésem, hogy az eredetibe is tettek mandulát vagy mogyorót, de ennek a receptjét még mindig hét pecsét őrzi. Igaz, púderfinomságúra őrölt mandulát, amit nehéz a textúrán észrevenni.

Két év után nekiveselkedtem és tavaly egy ünnepi alkalomra meg is sütöttem. Gabonaliszt akkor sem volt benne, csak mandula és tápiókakeményítő, cukor helyett kevés méz és édesítő, illetve vajat használtam. Most még tovább “mentesítettem” :). Azt hiszem, nagyon jó lett, de a lényeget sosem szabad szem elől téveszteni. A valódi Sacher-torta tésztájában és a tortát fedő mázban sok és igen jóminőségű csokoládé van, ettől olyan, amilyen, kakaóporral ezt az ízhatást nem érjük el – és hát akkor nem is igazán Sacher :). Continue reading »

Júl 102015
 

A Tour mai, 190 km-es 7. szakasza a sajtjáról híres Livarot és Fougères között zajlik, de az első igazi szakasz a sprinterek számára. Sok jel mutat arra, hogy ezen az egyenletes szakaszon kiugranak a sprinterek és nagy eredmények is várhatóak. Sokan a német André Greipel-re tennének, tegnap ő nem csillogott, kipihentnek tűnik és amúgy erőssége a sprint.

Mivel szinte az egész szakasz Alsó-Normandiában zajlik, konyhaügyileg mindenképpen itt maradtam, sőt, mivel Livarot Calvados megyében helyezkedik el, mi sem természetesebb, hogy Calvados-szal készítsek egy fogást. (Egyébként itt, Calvados megyében helyezkedik el kedvenc kisvárosunk, Honfleur is, ITT találtok egy kis képes össefoglalót.) Ez az almaborból készült párlat – olyan mint a konyak, csak szőlő helyett almából – rendkívül népszerű, sőt az alma meghatározó státusszal bír Normandiában. Erről már írtunk a Tour de Serpenyő kapcsán is Continue reading »

Júl 042015
 

“Grand Départ”, így nevezik a franciák a Tour de France kerékpárosverseny induló napját. Ma veszi kezdetét a 102. Tour!
Mint az már hagyomány, az első három napnak egy másik ország ad otthont, ezt a tradíciót most a hollandok állják az első két nappal. A mai futam Utrecht-ben zajlik, egyéni futamként. Hollandia hatodszor ad otthont a Tournak, legutóbb 2010-ben, Rotterdamban, ezért nem emlékeztem rá, mi 2012-ben indítottuk a Serpenyőt.
A következő három hétben 3.360 km-t tekernek majd a fiúk, az útvonal egyik része északon zajlik, a nagyobbik fele pedig természetesen a hegyekben, Dél-Franciaország több régióját átszelve.
Találgatni teljesen fölösleges a versenyt illetően, Alberto Contador nagy bravúrt hajthatna végre a Giro után, meglátjuk, hisz a szaksajtó úgy véli, nagy harcot láthatunk a négy nagyágyú, Contador, Nibali, Froome és Quintana között. Continue reading »

máj 292015
 

Már csak három szakasz választ el bennünket, illetve a fiúkat a milánói céltól. Bár a belga Philippe Gilbert szerezte meg a tegnapi győzelmet, de Alberto Contador, bár kemény hat perccel Gilbert után ért a célba, előnye azonban egyre nő. Részemről kívánom neki, hogy meg is tartsa, a tavalyi év után meg is érdemli.
A mai, Gravellone Toce-Cervinia közötti, 260 km-es hegyi szakaszon négy emelkedő is lesz, a legdurvább az Aosta völgyben, Nus település mellett található St. Barthélemy völgy szakasza a maga néhol 13 %-os emelkedőjével. Continue reading »

máj 242015
 

A mai dél-tiroli marhalábszár után ígértem még egy desszertet is. Semmiképp sem akartam kihagyni, ha már ezen a környéken tekerünk, ráadásul egyszerű, könnyen, akár maradékokból is elkészíthető édességről van szó. Természetesen ez is az osztrákoktól maradt meg, viszont az olaszok adták hozzá a bort.

Nálunk részeges kapucinusok néven ismerjük (borba fulladt kapucinusok milyen lenne már), ami nem más, mint édes bundás kenyér (ez a maradék), amit mazsolával és fűszerekkel, sziruposra felfőzött vörösborral átsütnek. Hasonló, mint a Pofézni, ezeknél két kenyeret lekvárral töltenek meg, úgy sütik ki, tojásba Continue reading »

máj 142015
 

Még mindig Toszkánában vagyunk, a Giro mai 6., 181 km-es szakasza Montecatini Terme és Castiglione della Pescaia között zajlik.
Castiglionéhez kedves emlékek fűznek, annak idején két hetet is eltöltöttünk a tengerparton, jókat ettünk és bebarangoltuk a környéket, így nem is volt kérdés, hogy erre a napra azonnal lecsaptam. Gesztenyés süteményt ugyan nem ettem, de nem baj, most pótolom, mert castagnaccio sincs még a blogon.

A hagyományos csupán gesztenyeliszttel, olívaolajjal, pirított fenyőmaggal, alkoholba áztatott mazsolával és kevés rozmaringgal készül, különleges és elég drága sütemény is a gesztenyeliszt miatt. Continue reading »

ápr 172015
 

Ha azt mondom, bögrés süti, akkor fogadjunk, hogy mindenki arra a klasszikus tepsis kevert süteményre gondol, aminek a hozzávalóit kényelmesen egyazon pohárral ki lehetett mérni.
Nem, ez nem az, egy hétig gondolkodtam, minek nevezzem. Ez a fajta gyors, szinte semmilyen képességet nem igénylő minisütemény honnan is jöhetne, ha nem Amerikából, így a neve is >Mug Cake<, ami ugye bögrét jelent. Rendben, hisz a >Cup Cake< foglalt, pedig ezt tényleg csészében kell sütni, de hogy néz az már ki, hogy csészés süti, hát nem?? Continue reading »

ápr 062015
 

Újabb sütemény, lassan senki nem hiszi el, hogy alig sütök, pedig így van, szinte csak annyi édességet eszünk, ami felkerül a blogra. Na jó, néha van ismétlés, mert nem sikerül minden elsőre, persze a tesztalanyok sem a kukában végzik.

Még mindig úgy érzem, hogy igen kicsi a liszt- és cukormentes repertoárom, ezért újabb és újabb süteményeket sütök. Ezt a zserbót – vagy inkább pitét, mert tényleg az – pénteken késő este vettem észre a falamon, mikor Piszke kommentelt alatta. Rákattintottam az eredetire, azonnal megtetszett, mert egy végtelen egyszerű, ugyanakkor raffinált süteményről van szó – az más kérdés, hogy kissé felháborított, hogy mint kiderült, valaki úgy vette át a receptet (Sherpa konyhája), hogy nem linkelte be Piszke eredetijét, ami alapján megsütötte. Continue reading »

Már 292015
 

Újabb torta, vagyis egy egyszerű sütemény. Hetekig nyaralni voltunk Chilében, alig ettem édeset, és bevallom, bár nem vagyok édesszájú, de előbb-utóbb azért hiányzik egy kicsi kis édes, és egy szeletke csokoládé azért nem opció. (Nem, egy idő után már az sem.) Jó lenne egy szelet sütemény, olyan, amit megszoktam, amit nyugodt szívvel meg tudok enni.

Ilyen természetesen nincs a földgolyó túlsó oldalán, főleg, ha ezen az oldalon a világon a legnagyobb a gabona- és a kenyérfogyasztás. Egyszerűen alig lehet mit enni, ha az ember, ha low carb módon, liszt- és főleg gluténmentesen próbál étkezni, a desszertfront az bizony szegényes.
De nem baj, otthon majd bepótoljuk. Mondtam akkor.

Continue reading »

feb 132015
 

Az igazi, házi vaníliás vagy csokoládépuding nem zacskós porból készül, de ezt úgy is mindenki tudja már.
Ugye, tudja ?? Nem attól lesz házi, hanem a tojássárgájától, ami sokkal finomabbá és teljesen feleslegessé teszi a keményítő használatát.
Nem is olyan régen, még a háború előtt kizárólag így készültek a pudingok, a porból készült változat csupán a lusta elfoglalt, este munkából hazaeső háziasszonyok életét volt hivatott megkönnyíteni.

De ez azért nem az a puding, az az igazi.
Most mégis egy ilyet hozok, mert az élet egyre sűrűbb, elegendő tojás sincs mindig otthon, a fehérjét meg utána tologathatjuk ugye, szóval a legegyszerűbb, ezt poros verziót – úgy értem nem azt, amelyik belepte a por -, egyszerűen mentesíteni. Itt is a tojásmentesség volt a cél, továbbá sem cukor, sem tej és liszt sincs benne. Continue reading »

jan 192015
 

Még régebben vettem egy pici, 12 cm-es kapcsos tortaformát, aztán bedobtam a többi közé, és ahogy lenni szokott, elfelejkeztem róla. Biztos ismerős :). Pedig épp azzal a céllal csaptam le rá, hogy milyen jó is lesz kísérletezgetni, mert nem kell majd egy nagyobb sütit kidobni, ha valami mégsem sikerülne. (Ilyen ugye mégsem fordulhat elő, de ha mégis … ).
Egyik nap nyúlok a fiókba és kezembe kerül ez a pici forma, meg még egy … nemhiába, régen is jó előrelátó voltam :). Continue reading »

dec 312014
 

Nem egyszerű tej, tojás és cukor nélkül pudingot főzni. Nagyon nem…. Ezzel akkor szembesültem úgy igazából, amikor elhagytam a tejtermékeket, de még nagyobb lett a gond, mikor egy ideje – és még egy jó ideig – tojást sem tudok használni bizonyos esetekben. És akkor jön a csokipuding….

És a nagy kérdés. Milyen édességet is készíthetünk akkor tej, cukor és tojás nélkül?? Továbbmegyek, dió, mandula és mogyoró nélkül?
A kérdés adott, és igazából csak egyetlen egy válasz létezik: zöldség! Sütve, főzve, teljesen mindegy, de a vegán pudingoknak nagyjából nyers vagy főtt zöldség és gyümölcs az alapja.
Ilyenkor a mélyen kétségbeesett delikvens átnyálazza a világhálót és megnyugszik: van megoldás Continue reading »

dec 212014
 

Arról hosszan lehetne vitatkozni, hogy hol is kezdődik a marcipán és hol fejeződik be, de ebbe időhiány miatt most nem mennék bele, amúgy meg biztos csak a kultúrtörténetben vájkálókat érdekelné. Nagyon klassz és izgalmas téma, ha egyszer rengeteg időm lesz, talán írok róla.

Amiről itt írok, az szakmai szemmel nem marcipán, hisz azt csak felkészült cukrászüzemben lehet készíteni, vékony hengeren áthúzni, de itt most nemes egyszerűséggel maradok a marcipánnál, hisz én nem vagyok cukrászüzem :). Continue reading »

dec 152014
 

A macaronláz idején tele voltak az üzletek szilikonos sütőlapokkal, akkor persze nem vettem, mivel eszem ágában sem volt macaron sütni. Ezek olyan épphogy mélyedéssel ellátott sütőlapok, amikből nem folyik szét a könnyű tészta, mert az alig félmiliméteres perem meggátolja. Aztán lecsengett az őrület és egyre több helyen lehetett már fillérekért is megkapni.
Így vettem egyet, mert folyósabb tésztájú kekszekhez remek lehet.
Legalább egy éve lapul már a fiókban, de most végre elővettem. Napok óta szeretnék valamilyen magmentes kekszeket sütni, kerülgettem a a Donum Terrae sárgabarackmagkrémjét, mert még mindig a tojás- és csonthéjasmentesség a lényeg – legalábbis egy ideig. Continue reading »

nov 282014
 

Számtalanszor készítettem már és többször nekifutottam a fotózásnak is, de soha nem sikerült még megközelítőleg sem valami elfogadhatóan gusztusosat fotóznom erről a barna pacniról, pedig szuperfinom! Na nem mintha bármi összefüggés is lenne a küllem és a belbecs között, de ezt már úgy is tudjuk.
Hihetetlen egyszerű pedig, a facebook-on is sikere volt, három perc alatt készen van és nem lódítok, nem hatásvadászok, tényleg!! Csak nyers tojást kell a turmixgépbe tenni, beletördelni a csokoládét, és amíg forog a gép, beletehetjük a többi apró hozzávalót. Gyors vízforralás – én a Nespresso kávéfőzőt szoktam ehhez Continue reading »