Júl 022016
 

Végre, elstartol ma a 103. Tour de France. Mi pedig, mint öt éve minden júliusban, serpenyőben elevenítjük fel egy-egy szakasz híres fogásait. Ez a mi Tour de Serpenyőnk. A szokásos tagság – AldenteChilii & Csoki, Égigérő Paszuly és jómagam – mellett most debütál Homebisztro, reméljük, tetszik neki a Serpenyő és oszlopos tagunk marad.

Ami azonban eltér a hagyományoktól, idén nem külföldön kezd a verseny, egyből belecsap a – stílszerűen francia – lecsóba.  Még bemelegítő menet, városi körbekerekezés sincs, a mai 1. szakasz a híres, és 1979-óta az UNESCO világörökség részét képező Mont-Saint-Michel lélegzetelállítan gyönyörű apátságától indul és 188 km- át a normann tengerpartig, Utah Beach-ig tart. Ez a legnyugatabbra fekvő, amerikai nevekkel ellátott partszakaszok egyike, ahol 1944. június 6-án a normandiai partszállás bevonult a történelemkönyvekbe. Ha csak egy filmet mondok, Ryan közlegény megmentése, ugye megvan?

Nos, egyik helyszínről sem tudok elfogultság nélkül beszélni, Normandia-rajongó vagyok. Mindkét helyre érdemes egyszer ellátogatni, beszívni a mély, sós levegőt, megtapogatni az ottmaradt ágyuk hideg vascsövét, játszani a tengerparti homokban, osztrigát szürcsölni a parton és párás pohárból crémant-t inni hozzá Continue reading »

aug 182014
 

Így lesz az omlettnek induló reggeliből rakott palacsinta. Először csak a palacsinta képe ugrott be és miközben a kamrába menve azon gondolkodtam, milyen lekvárral, esetleg pürésített gyümölccsel töltsem meg, hirtelen a homlokomra csaptam, milyen rég is volt már rakott palacsinta. Amit annyira szerettünk.
Nem lennék jó marketinges, ha azt mondanám, ez azért mégsem annyira finom, mint a hagyományos (a tömény liszt és cukor fíling hiányában tényleg nem, vagyis egyszerűen MÁS), de dilettáns voltomat vállalom: cserébe viszont szinte bármilyen mennyiséget meg lehet belőle enni, és tele van igazán klassz, egészséges dolgokkal. (Megfogadtam már egyszer, hogy nem, nem írom le ezt a szót, hogy egészséges :). De egyszerűen nem bírtam kihagyni, hisz épp ez az adu ász ebben a palacsintában! Continue reading »

ápr 272014
 

A banánpalacsinta a világ egyik legegyszerűbb dolga és valami fantasztikus! Tényleg csak két hozzávaló szükséges hozzá, és tényleg öt perc alatt kész. Lemértem. Aki lisztmentes palacsinta után kutat, íme, megtalálta, ebbe nem kell semmiféle lisztpótlék, sőt cukor sem, a banán összetart és édesít is egyben.
Ezt a zseniális ötletet több mint egy éve egy csoportban láttam, azóta gyakran sütöm, jól lehet játszani a fűszerekkel, csak arra figyeljünk, hogy ebből vastag, amerikai típusú palacsinta lesz, és igen nehéz megfordítani, mert nyeglik ide-oda. Continue reading »

Már 262014
 

Vannak receptek, melyek azért jönnek létre, mert kizárásos alapon beléjük szeretnék valamit pakolni, amit akkor és ott fontosnak érzek. Így történt ez most is, adva volt egy palacsinta utáni vágy (na jó, inkább csak a kényelem), alma, és egy nagy adag kókuszreszelék, amit viszont nem a megfelelő pillanatban vettem a nem megfelelő helyen, különben nem vettem volna meg. Kókusztej viszont elfogyott.
Ebből így gyorsan csak palacsintát lehet sütni, mégpedig vastagabbat, ez világos volt.
Igazán jók lettek, és a célomat is elértem. Ugyanis be akartam magamnak bizonyítani, hogy banán híján akár almát is tehetünk a tésztába, és a magtejet is kiválthatjuk, mondjuk kókusz és víz keverékével …. A pici palacsinták persze repedeztek szanaszét. Continue reading »

okt 262011
 

Biztos sok mákos receptet nézegettem mostanában, de pár napja hirtelen rámtört a mák utáni vágy. Mivel roskadásig járunk a szőlőben, egyik este vacsorára egyszemélyes palacsintákat ütöttem össze. (Egyeseknek azért nem árt előtte egy saláta.) Kisebb serpenyőben vastagabbra süthetjük, akkor jó harapható kis darabokat kapunk. Természetesen sima búzaliszt is megteszi, de a tönkölyliszttel, főleg a teljeskiőrlésűvel olyan igazi őszies íze lett.
Még szőlőmagozással együtt is készen vagyunk negyed óra alatt.

szolos_makos_palacsinta1

Szőlős-mákos palacsinta

1 db tojás
30 g teljeskiőrlésű tönkölybúzaliszt (TGL 300) *
2 késhegynyi sütőpor
2 csipet só
1 ek méz (vagy juharszirup, agávészirup, esetleg barna nádcukor) *
1 ek dióolaj
50 ml tej (3,5%-os) *
1 tk növényi olaj
A tetejére
100-120 g szőlő, magozva
1 – 1½ ek darált mák
1 tk barna nádcukor
*

A palacsintatésztához egy keverőtálba feltöröm a tojást és beleszórom a lisztet, a sütőport, sót, édesítőszert és az olajat. Simára keverem, majd beledolgozom a tejet is és rövid időre állni hagyom.
A szőlőt megmosom, félbevágom és kimagozom. A mákot a cukorral megdarálom.
Egy 20,22 cm Ø serpenyőt épphogy kiolajozok és vágott felükkel lefelé belefektetem a szőlőszemeket. Közepes hőfokon felhevítem a szőlőt, néhány perc múlva elkezd karamellizálódni. Ekkor ráöntöm a palacsintatésztát, forgatva szétoszlatom a serpenyőben és néhány perc alatt félkészre sütöm. Mikor már barnul a széle, de a közepe még nyers, egy lapáttal óvatosan átfordítom és csupán néhány pillanatig sütöm a szőlős felét is.
Ha kész, azonnal  tányérra csúsztatom a palacsintát és bőven megszórom a cukros mákkal.
1 személyes palacsinta / 638 kcal / 36,2 g zsír / LF30: 51,1 %

szolo_serpenyoben_1

* Változatok:
Hogyan tedd gluténmentessé? – Cseréld le a búzalisztet gluténmentes lisztre, használj mandula- vagy gesztenyelisztet.
Hogyan tedd tejtermékmentessé? – Cseréld le a tejet kókusz- vagy magtejre.
Hogyan tedd paleóvá: –  Cseréld le a búzalisztet mandula- vagy gesztenyelisztre, a mézet természetes édesítőre, a tejet kókusz- vagy magtejre.
A szőlő magas CH-tartalmú, esetleg ezt is helyettesítsd meggyel vagy szilvával.

aug 222011
 

Palacsinta ez is, bár nem az a megszokott laposabb fajta. Régen ettünk, de pár hete hirtelen kedvet kaptam hozzá. Mi lehet szebb vasárnap reggel, kora délután, mint kibotorkálni a konyhába és kávét kortyolva, zenét hallgatni és közben palacsintát sütni?

A ráérős vasárnapi reggelik kapcsán említettem már, mennyire szeretem ezt a tipikus amerikai reggelit, hihetetlen, mennyire lehet tobzódni az édestől a sósig, gyümölcstől a kolbászkáig, ezért érdemes néha gépre ülni és átrepülni az óceánt néhány napra – utána meg jöhet a fogyókúra :)). Tavasszal jó pár palacsintát megkóstoltunk, ezekből is jön még egy-két igazán finom recept.
Na de maradjunk a pancake-nél. (A pancake egyébként serpenyőben sült édességet, süleményt jelent és a tészta lazításaként jellegzetesen szódabikarbónával ÉS sütőporral készül.) Nagyon finom darab, süssük vastagra, mindig legyen benne író, szódabikarbóna és sütőpor és maradjon levegős, úgy az igazi! Most édesen készült, és a megmaradt barackokkal kellett kezdenem valamit, így született a lekvárban átforgatott barackok ötlete.
Aki még több palacsintára vágyik, annak Flat-cat blogját ajánlom, igazi palacsinta-tudor!:))

Amerikai írós palacsinta eperlekváros sárgabarackkalAmerikai írós palacsinta eperlekváros sárgabarackkal
(Buttermilk pancakes with apricots in homemade strawberry jam)

A palacsintához

155 g búzaliszt (BL-55)
1 db tojás
300 ml író
40 g (barna nád)cukor
½ tk vaníliakivonat
1 tk szódabikarbóna
1 tk sütőpor
1 csipet só
60 ml növényi olaj
A lekváros barackhoz
1 nagy löttyintés fehérbor
kb. 2 ek eperlekvár
4 szem sárgabarack

1. Egy keverőtálba teszem a száraz hozzávalókat, összekeverem és beleöntöm a folyadékokat is. Habverővel lazán összekeverem, de ne dolgozzuk túl, akkor nem lesz légies a tészta, nyugodtan maradhat néhol darabos. Sűrű palacsintatészta állagot kapunk.
Egy 10 cm átmérőjű serpenyőt felforrósítok (7/9), beleöntök egy kanálka olajat és elosztok benne egy kisebb merőkanálnyi tésztát. Ha megsült az egyik oldala, óvatosan átfordítom és megsütöm a másikat is. Sütőben előmelegített tányérra teszem. Az összes palacsintát kisütöm.
2. Közben megmosom a barackokat és hosszában nyolcadolom. Egy kis lábasban néhány perc alatt beredukálom a bort, (ezáltal az alkoholtartalma is elpárolog, tehát gyerekek is ehetik) hozzákeverem az eperlekvárt, de épp hogy csak átmelegítem, már nem forralom! (Vízzel vagy kevés almalével is készíthetjük, a célunk az, hogy a lekvár folyékonyabb legyen.) A barackot óvatosan a lekvárba forgatom és tálalom is.
9 palacsinta lesz belőle /

dec 022009
 

Ez a töltött palacsinta még Max gombócos VKF!-jére készült – ott is a desszertes szekcióba gondoltam -, de úgy találtam, nem gördül eléggé. Aztán megnyugodva láttam, hogy mások is elég tágan értelmezték a magától forgó, ehető alkalmatosságokat, de addigra már jócskán kicsúsztam az időből.

Viszont itt a helye, mivel nagyon finom lett és magam is variáltam még utána. Mivel rengeteg palacsintát sütöttem, ezért három napig szinte ezt ettük édességnek.

A palacsintákat a szokásos módon, kevés liszttel és sok tojással sütöttem. A töltelék fehérhúsú őszibarack volt, amit hosszabb ideig pácoltam egy finom, fűszeres-boros mártásban, aztán felvágtam és összekevertem ricottával. Ez a krémes töltelék egyébként önállóan is megállja a helyét, hihetetlen finom, gazdag ízű lett.

A borhabba a szintén gyakran készített marsalás vagy pezsgős változat helyett most Camparit tettem. Még sosem próbáltam, az első változat túl kesernyésre is sikerült. Nagyon szeretem a Camparit (az eredeti Bitter-ről van szó), de kizárólag felspriccelve vagy egy kevés Prosecco, Soave hozzáöntve, úgy már igen kellemes ez a kesernyés, fanyar háttéríz. Másodszorra már kevesebb Camparit kevertem desszertborral, úgy kiváló lett! A zabaglione tetejét pedig megszórtam egy kevés, jó sok fahéjjal elkevert, meleg ízvilágú curryporral.

Marinált barackkal töltött palacsintabatyu Campari-s borhabágyon
Barackkal töltött minipalacsinta Campari-s borhabon
(Crespelle ripiene su letto di zabaglione al Campari)

A palacsintához
40 g (2,5 lapos ek) liszt
1 db tojás
50 ml tej
csipet só
kb. 60 ml szénsavas ásványvíz
4-6 ek törökmogyoróolaj (a sütéshez)
A marinált barackos krémhez
kisebb őszibarack, nektarin vagy sárgabarack
kevés fehérbor
pár csepp Campari
cukorszirup (1:1 arányú cukor és ásványvíz)
fahéj, csillagánizs
ricotta
A zabaglione-hoz
3 db tojássárgája
2-2,5 ek kristálycukor (a bor édességétől függően)
2 ek (30 ml) Campari
2 ek (30 ml) félédes Marsala, vagy száraz fehérbor
Az összeállításhoz
metélőhagymaszálak
fahéjas currypor
porcukor

1.  Előző nap vagy néhány órával előtte elkészítem a boros-cukros pácot és beleteszem a kisebb darabokra vágott barackokat. Minél tovább áll benne, annál jobb lesz. Lehet kóstolgatni és egyengetni az ízén, de vigyázat, a végén azért maradjon még alatta valami:)
2.  A crespellákhoz összekeverem a masszát, fél órát állni hagyom és egy 10-12 cm-es serpenyőben mogyoróolajban egymás után kistütöm őket. (Nagyobbak is lehetnek, de akkor nem lesz olyan csinos batyuméretű. A 10 cm átmérő amúgy az amerikai pancake-nek felel meg.)
Ha kész, felhasználásig egy tányérral lefedem őket.
3.  Tálalás előtt elkészítem a krémet. A barackokat szűrőben lecsorgatom és óvatosan beleforgatom a villával elkevert ricottába. A mennyiséget érezzük majd, lehet még édesíteni, illetve a ricottához én még adtam egy kevés boros szirupot is. Hűteni nem kell, maradjon minden langyos.
4.  Elkészítem a borhabot.
Egy magas falú edényben habosra verem a tojássárgákat a cukorral, majd vízgőz fölötti üstbe teszem és habverővel beledolgozom a bort és a Camparit. Ezzel a módszerrel kevésbé fáradságos a zabaglione elkészítése, de még így is fogunk izmosodni egy cseppet:).
5. Tálaláshoz egy desszertes tányérra öntöm a zabaglione-t. A palacsintákat középen megtöltöm a krémmel, összefogom és megkötöm egy-két metélőhagymaszállal. A habra szórok egy kevés, fahéjjal elkevert curryport, de cukrozott fahéj is megteszi.
4 személyre, bőségesen /

aug 172007
 

Egy palacsinta nem más, mint serpenyőben, valamilyen zsiradékon sült, tojásból, lisztből és tejből készült vékony lepényféle. Mondanánk, ha meg kellene határoznunk, mivel mi magyarok igenis jól ismerjük a palacsintát. Hmm… vagyis a mi palacsintánkat.

A crespelle a vacsoránk utolsó szereplője lett volna, sajnos azonban nem lett, pedig a hűtő meg én is készültünk rá – jól kifogott rajtunk:-) (Itt azért látható egy kivonatos kép a desszertről.) Könyebb a crespelle-t leírni, de amúgy is jobban szeretjük a francia vagy olasz palacsintát. Hogy miért??
Egy basic magyar palacsintánál – átlagosan – 25 deka liszthez 1 tojásnál 4 deci folyadékot, 2 tojásnál pedig 3 decinyi folyadék mennyiséget ad az erre hivatkozó recept, a folyadék pedig tej és szódavíz keveréke. 
A mediterrán palacsinták viszont ennél jóval bőkezűbben bánnak a tartalmas jóval: az átlagosan 4 főre szóló recepteknél a liszt mennyisége szinte sosem haladja meg a 15 dekát, ehhez egy francia háziasszony vagy az olasz mamma legalább 3, de többnyire 4 tojást kever, de többször találkoztam már az öttojásos, harapósabb fajtával is. És azt se feledjük, hogy ezek a tojások általában nagyobb méretűek a mieinknél!
Nem nehéz kitalálni, hogy ezek a crêpe-ek és crespellek az öt-vagy hétszeres tojásmennyiségük mellett önmagukban is zamatosabbak, harapósabbak – egyszerűen finomabbak, mint a lisztes magyar társaik, melyek számomra inkább csak a beléjük töltött anyag hordozójaként kerülnek asztalra.

Kisebb serpenyőben, vajon sütöm őket és ha lehet, azonmód frissen esszük. Ezért nekiállok sütögetni és amint megvan egy körre való adag, barnacukrot szórok rá és finoman bevillázuk. Ezután jön a következő kör. Ezekből így minden különösebb fáradtság nélkül simán megeszünk vacsora után is vagy öt-hat darabot. De készítettem már édesen mascarponekrémmel töltve is, ekkor a crespelle-t nem tekerem fel, csak egymásra hajtom.
Egyébként a crespelle inkább sós változatban létezik és pastamártásszerű töltelékkel töltik meg. Épp ezért a pastákhoz sorolják és primoként ott van a helye az olasz ételsorban.

De ha már palacsinta, rendezzünk egy kis körképet. Csak egy rövid áttekintésre futja (mert akkor nem beszéltünk még az arabok palacsintájáról, a burekről, a mexikói tortillákról, az indiai dószáról és sorolhatnám még tovább ezeket az átmenetnek minősülő étkeket a palacsinta és a kenyérféle lepény között) mert tojáslepény gyűjtőnév alatt könyveket is meg lehetne tölteni a témával.
Következzen tehát egy rövid kis palacsintológia:

Francia (breton) galette
Állítólag Bretóniában kezdte el hódító útját a palacsinta, még pedig az olcsó hajdinalisztből készült változata, a galette formájában. A hajdinalevesből maradt keveréket használták galette sütéséhez, ebből aztán később önálló, de mindig egy sós fogás lett.
A lepedőnyi méretű galette-et általában reggelire szolgálják fel, de vacsoraidőben is kapunk a mindenhol fellelhető galetterie-kben. A legkülönbözőbb módon töltik sajttal, sonkával, halfajtákkal, húsokkal vagy zöldségekkel.
A La Galette (Kispad)   Francia reggeli, galette (Marmalade)   Galette (NLC)

Francia crêpes
A finomabb búzalisztből, vajon sütik az igen vékony, kisméretű crêpe-eket. Ezeket sós, de többnyire édes változatban kínálják a szinte minden sarkon megtalálható Crêperie-kben. Úgy szép, ha világos marad és nem keletkeznek rajta tipikus sütési mintázatok.
Neve a latin crispa = fodros szóból ered, ami valószínűleg a palacsinta csipkézett szegélyére utal.

Olasz crespelle
Nagyban hasonlít az francia crêpe-hez, viszont általában sósan készítik. A legkülönbözőbb, pastára való tölteléket tesznek bele, néha göngyölik, vagy négyrét hajtják és besamellel vagy a hagyományos paradicsommártással leöntve forró sütőben megsütik.
Emellett a cr
êpe hatására természetesen édes változata is ismert.

Svájci omelette
A hagyományos omlett, ahogy mi ismerjük, egy pusztán tojásból készült lepény, de crêpe-ként, 
vagyis liszttel elkeverve. Svájcban sós töltelékkel tálalt palacsinta lesz belőle.

Osztrák Palatschinken
A szomszédok palacsintája épp olyan, mint a miénk, ezért itt nagy meglepetés nem érhet bennünket.
A palacsinta szó egyébként a latin placenta szóból ered, melynek jelentése lepény és Románián keresztül honosodott meg nálunk (palacsinta románul = clătită). Innen már csak egy ugrás volt a Palatschinken

Német Pfannkuchen

A németek palacsintája hasonlít a legjobban a miénkhez, mivel kevesebb tojással készül, mint a francia, de több van benne, mint a magyarban. Olajban sütik és szintén sós és édes változatban is készül. Csak akkor vastagabb, ha felvágott- vagy szalonnadarabkák, édesen pedig gyümölcs van benne, mint a mi almás palacsintánkban.
A neve egyszerű: a Pfanne = serpenyő és Kuchen = sütemény pontosan megmutatja, hogyan is készül.

Holland
Poffertjes
A legkisebb palacsinta a sorban alig nagyobb egy érménél.
A leginkább talkedlisütőre emlékeztető, mélyedéses vas- vagy rézserpenyőben sütött vastag lepénykéket alaposan megkenik vajjal és megszórják porcukorral. A forradalommal került át Franciaországból Hollandiába, épp ezért még ma is búza- és hajdinaliszt keverékéből sütik.
Poffertjes (EN/DE)

Brit flapjack
Ez a hagyományosan zabpehelyből, de tej és tojás nélkül készült "zabpehelyszelet" azért került a felsorolásba, mivel az Újvilágba érkezvén már pancake formát vett fel, de nevét a bevándorlók – nyilván nosztalgiából – megtartották. Az amerikai flapjack már rendkívül hasonlatos a pancake-re, csak kevesebb tojást, de több vajat tartalmaz. 
Scottish flapjacks  Flapjack (EN)

Norvég lefser
Inkább lepényféle, vagy inkább waffel, mint palacsinta a lefser, de azért kerül a felsorolásba, mivel serpenyőben sütik, akárcsak a palacsintát.
Norvég lefser (csomópont) 

Amerikai pancake

Szinte fogalom egy tipikus amerikai reggelinél a vastag, általában juhar- vagy édes sziruppal leöntött, sütőporral készült, kisebb méretű lepény, amihez ők jóétvággyal fogyasztanak akár kisült szalonnát is. Többféle néven fut, ezért akár flapjack, vagy griddle cake, Ausztráliában pedig pikelet néven is találkozhatunk vele, a különbség szinte csak a régiókból adódik. Ha könnyebbé akarjuk tenni, válasszuk szét a tojásokat és a felvert habot adjuk a tésztájához.
Neve szintén német mintára honosodott meg, feltehetőleg a német bevándolrók által. A pan = serpenyő és cake = sütemény mindent kifejez.
Pancake (Macikonyha)   Amerikai palacsinta (Taverna)

Orosz blini
A gluténmentes, markáns ízű hajdinalisztből, folyósabb kelttésztaként készülnek a vajban kisütött kisebb orosz lepénykék.  A blini a palacsinták luxuskategóriájába tartozik, hiszen általában előételként, kaviárral vagy füstölt lazaccal adják fel, sűrű orosz tejföllel megkenve. Emellett természetesen édes változata is ismert.
Kaviáros blini (terasz.hu)   Blini (ideál.hu)

Kínai palacsinta
Ez a fajta palacsinta tej nélkül, de vízzel készül és a tojás mennyisége is nagyobb a mienknél. (120 g búzaliszt/2 tojás/300 ml víz) Vékony, könnyen szakadó palacsintákat kapunk, melyeket mindig sós, alaposan lecsöpögtetett töltelékkel töltenek meg. A kínai palacsinta a híres pekingi kacsa körete is, ilyenkor a feltrancsírozott húst az előzetesen felcsíkozott palacsintába göngyölik és kézzel bekapják.

Mexikói tortilla – enchilada, fajita, quesadilla, burrito és taco
A hagyományos spanyol tortillát, ami az olasz frittatahoz hasonlít és egy vastag tojásos omlettet takar, már nem, de lágyabb, kukorica- és búzalisztből készült mexikói társait viszont nyugodtan bevehetjük a sorba. Általában egy gazdag, csípős, húsos tölteléket tekernek bele, amit rendszerint még egy szintén chilivel készült szósz vagy egyéb mártás is kísér. A különböző nevek az elkészítési és összeállítási módokat tükrözik.

Ha egy gonosz kis konyhamanó most azt mondaná nekem holnap, hogy csak egy palacsintát választhatnék már ezentúl, nem is tudnék! Mindegyiket kóstoltam eredetiben is – némelyiket hosszabb ideig – és mindegyik ízlett, nagyon is.    

Néhány oldal azoknak, akik többet szretnének tudni:
Rövid palacsinta-körkép (NLC)
Különleges palacsinták (origo)
Palacsinta, amit mindenki másképpen csinál (ePresso)
Palacsintaoldal (Startlap)
Paddington pancakes (angolul)
Palacsinta a magyar gasztroblogokban (miner.hu) 
Palacsinták (Wikibooks)
  
Olasz palacsinta - Crespelle

Olasz palacsinta
(Crespelle)

150 g liszt
3 db tojás
1 ek vaj (20 g, olvasztva)
150 ml tej
150 ml szénsavas ásványvíz

A sütéshez
olívaolaj (sósan)
olvasztott vaj (édesen)

Egy keverőtálba teszem a lisztet, ráütöm a tojásokat, beleteszem a vajat, sót és kevés tejjel csomómentesre keverem, majd hozzáöntöm a maradék tejet is. Félórára pihentetem.
Ekkor közvetlenül előtte hozzákeverem az ásványvizet, ettől lazább lesz a tészta.
Vajat olvasztok és egy tálkában a kezem ügyébe teszem.
Egy kisebb átmérőjű (15-18 cm) serpenyőbe teszek egy teáskanálnyi vajat és ráöntök egy kisebb, fél merőkanálnyi tésztát, hogy közepes vastagságú lepénykéket kapjak. Pár perc múlva megfordítom a crespelle-t és a másik oldalát is megsütöm. 
Azonnal tálalom. Egy tányérra teszem, megszórom barnacukorral, négyrét hajtom és a tetejére is szórok.  
15 db kisebb crespelle /