nov 222016
 

Még csak november vége, de elkezdtem a karácsonyi sütögetést, és néhány új recepttel is szeretném szélesíteni a palettánkat. Bár szeretem az egyszerű, gyorsan készíthető dolgokat, ennél a keksznél mégis vonzott az a rengeteg finom és egészséges hozzávaló. A zabpelyhet azért hagytam benne, mert ki kell próbálnom, hogy legközelebb – ha akarom -, helyettesíteni tudjam. Néhány dolgot változtattam csak a receptben és bár a zabpehelyben van a legtöbb szénhidrát, mégis meghagynám, ahogy sütöttem, egy kekszben csupán 4 g a CH, nem hiszem, hogy ezt már tovább kellene csökkenteni. Főleg nem karácsonykor :).
Az eltarthatóságról nem tudok (még) nyilatkozni, de tényleg nagyon finom, nem túl édes (nekünk pontosan megfelel), feltünően ropogós, ezért vágjuk apróra a magokat, és ha semmi nem mond ellent a vajnak, használjunk nagyon jó minőségű, 82%-os bio vagy házi vajat. Continue reading »

máj 152016
 

Tegnap a 8. szakaszt tekerték a fiúk és Gianluca Brambilla – sokak örömére – végre magára ölthette a rózsaszín trikót. Saját magát is megdöbbenthette a siker, a beszédes képek szerint a dobogón állva csak kezébe temette az arcát.
Lássuk a mai napot, a  9.szakaszt. Tegnap átért a csapat Toszkánába, a mai, csupán 40,5 km-es szakasz Radda di Chianti-ból Reve di Chianti-ba vezet, mint látjuk, ezt a területet a chianti uralja.
Először persze chiantival készült receptet hoztam volna, de ezt hamar elvetettem, olyan snassz kihasználni a helyzeti előnyt, vörösboros húsos étel elég sok található a blogon amúgy is.
A másik favoritom a ricciarelli volt, mert nagyon szeretem, ezek kis mandulás, tojáshabos, márványos kis kekszek, amit leginkább Sienában készítenek a legjobban – legalábbis én arrafelé ettem igazán jókat, Nannini-ék cukrászdájában. Igen, a volt autóversenyző Nannini, akinek húga az énekesnő Gianna Nannini, aki 56 évesen adott életet első gyermekének. (Nagy gyerekkori kedvencem volt Gianna Nannini, csak emiatt hoztam őt be a szövegelésembe. ) De az ő kekszeik és süteményeik nem ezért jók Continue reading »

Júl 052015
 

Elstartolt a Tour 2. etapja is Hollandiában, Utrecht és Zélande között – Rotterdam-ot is érintve – 166 km-t tekernek ma a fiúk.

Tegnap kisebb meglepetésként az ausztrál Rohan Dennis húzhatta magára a sárga trikót, ezzel nagyon sok rajongónak csalódást is okozott, ők bizony Duomolin-t várták leginkább az élre. Dennis azonban 55,4 km/h sebességgel száguldozott Utrecht belvárosában, ezzel 8 másodperccel volt gyorsabb, mint a várományos.
Sokkal többet még nem tudok mondani a tegnapi egyéni futamról, de még egészen a verseny elején tartunk.

Még mindig Hollandiában vagyunk, és meséltem tegnap, hogy egy hónapja kész volt a kétnapi menüm, de utolsó nap hirtelen váltottam. Ezért mára maradt a tegnapi favoritom, amiről éreztem, hogy ütős lesz. Így igaz. Continue reading »

ápr 172015
 

Ha azt mondom, bögrés süti, akkor fogadjunk, hogy mindenki arra a klasszikus tepsis kevert süteményre gondol, aminek a hozzávalóit kényelmesen egyazon pohárral ki lehetett mérni.
Nem, ez nem az, egy hétig gondolkodtam, minek nevezzem. Ez a fajta gyors, szinte semmilyen képességet nem igénylő minisütemény honnan is jöhetne, ha nem Amerikából, így a neve is >Mug Cake<, ami ugye bögrét jelent. Rendben, hisz a >Cup Cake< foglalt, pedig ezt tényleg csészében kell sütni, de hogy néz az már ki, hogy csészés süti, hát nem?? Continue reading »

okt 142014
 

Nem csak sütőtök folyik mostanában a csapból, de az őt kísérő meleg, fahéjas fűszerkeverék is. Nincs is ezzel semmi baj, hisz idén még nem estem túlzásokba, majd ha kétnaponta posztolgatok fűszeres sütőtököt, na akkor lehetnek gondok, akkor majd ér szólni.
Azért kezdtem már elveszteni a mértéktartásomat, tegnap két nagy bögre sima sütőtökfűszeres kávét is ittam jó sok kókusztejjel, ma meg répasütéshez szottyant kedvem, és azonnal jött az ötlet, mi lenne ha …. a történet innen már biztos ismerős. Continue reading »

aug 212014
 

Napok óta kerget a vágy egy vajas-lekváros kenyérre. Fene tudja, hogy úszott be a képbe, de már álmomban is vizualizáltam, ahogy beleharapok egy vastagon vajjal megkent, baracklekváros kenyérbe. Igen, még a héja is ropogott. Álmomban.

Érthetetlen, mivel sosem volt a szívem csücske, álmaim netovábbja, talán a lekváros vajas kalács képében tűnt föl néha a színen, szóval nem igazán. Belemagyarázni sem tudtam semmit, értelmetlen. De így az új kenyér ünnepe táján felsejlett, hogy de jó is lenne. Persze foszlós, puha fehér kenyérről szó sem lehetett, maradt egy maglisztes verzió. Állt a kamrában egy zacskó kendermagliszt, amit Ildinyó kendermaglisztes kenyeréhez vettem, és rácsodálkoztam, hogy ez a kendermagliszt nekem bizony ízlik. Continue reading »

Júl 152014
 

Ma szünnap van a Tour-on, a csapat Besançon-ban pihen, van is mit kipihennie a tegnapi történések után. A Mulhouse-ból La Planche des Belles Filles-be vezető út a Vogéz-hegység legigényesebb szakasza. A 1212 m magas Petit Ballon-ból lefelé vezető úton, 62 km-nél a spanyol Alberto Contador csúnyán esik, és bár úgy tűnik, fel tud zárkózni a csapathoz, de a térdsérülése annyira súlyos, hogy 20 km tekerés után kénytelen teljesen feladni a versenyt.
Nibali viszont másodszorra is győz és felhúzza a sárga trikót. Continue reading »

máj 062014
 

Túlzás lenne ezt receptnek nevezni, de felteszem, hátha más is megörül egy szupergyors délutáni desszertnek. Tényleg öt perc alatt kész, á, szerintem még annyi se kell hozzá.
Adva volt egy árválkodó banán, erre – egy thai, igencsak pillanatok alatt elkészülő édesség nyomán – öntöttem egy kevés kókusztejet (melegen nyilván még jobb lenne, mint a hűtőből előkapva), megszórtam kakaóbabbal, fahéjjal és tekertem rá szecsuáni borsot, rém pikáns lesz tőle.
Aki kávézik délután, akár egy frissen lefőzött presszókávét is ráönthet, na akkor már meg is van a meleg. Ez így nem túl édes, de lehet rá mézet is csorgatni, bár szerintem felesleges.
Reggelinek sem lehet utolsó, főleg egy jó erős presszókávéval nyakonöntve. Azért beírom a hozzávalókat :) Continue reading »

ápr 102014
 

Három igazán kedvenc amerikai süteményem van, ebből második helyen áll ez a csupacsokis brownie. Az első hely a répatortáé, a harmadik pedig a citromos sajttorta, de ahogy most végiggondolom, nincs ez kőbe vésve.
Amerikában a brownie – intézmény. És mint ilyen, számtalan módon készül. Egy biztos, nagyon édes, a rosszullétig tele van vajjal és csokoládéval, és az első kettőből egyenesen következik, hogy ha nem sütjük túl – márpedig nem szabad, akkor krémesen ragacsos marad a belseje. Tehát az eredmény érdekében nem lehet kispórolni belőle a cukrot, de a zsírt sem.

Aki hagyományos brownie-receptet szeretne, az számos igazán klassz változatot talál a magyar blogokban is, ez most egy teljesen mogyorós, gluténmentes változat, azt gondoltam, hogy a mogyoróban lévő olajmennyiség ad a süteménynek elég zsírt (igen) és a cukrot is megpróbálom valahogy minimalizálni. Csokoládé helyett nyers kakaóport használtam (Iswari, Raw Cacao), és kevés mézzel “imitáltam” a ragacsossá sült cukrot.

Eszméletlen finom, csokoládés, de gluténmentes, és szuperegészséges süteményt kaptam, a tésztája tényleg öt perc alatt kész, ha van már mogyoróvajunk. Continue reading »

Már 012014
 

Fogalmam sincs, honnan kezdjem, elkezdem hát az elején.
2012 nyarán, jobban mondva nyarára, megelégeltem a fogyókúrákat. Ezt így is, meg úgy is ki lehet fejezni, de tény, hogy elég volt a rengő idomokból, és persze nálam is jelentkezett az a bizonyos női “itt az utolsó pillanat agyi fogyásimpulzus”, ez aztán megtette a magáét, megláttam magam egy iszonyat széles lépcsőn lefelé, és akkor dőlt el a mondat: Ezt így tovább nem. Nem!!

A túlsúly, amit cipeltem magamon minden pillanatban számszakilag inkább mosolyra adna okot mások szemében, nekem azonban mégis maga volt a teher. Ezzel keltem, ezzel a combtérfogattal tértem nyugovóra,  bármilyen keveset is ettem, nem fogyott a mérlegen látott szám, sőt, lassan növekedett is.

Cselekedni kellett. Így jött eme lefelé lépcsőzés, amikor is végképp megfogalmazódott bennem, kész, vége, emilyen rubensi alakkal nem óhajtok tovább. Le se merem írni, hogy a mérleg akkor még csak épp mutatta a hatost elöl, de nekem akkor is. Continue reading »

dec 302013
 

Tavaly, első lendületből – és mert ki kellett üríteni a hűtőt – készítettem már egy aszalt szilvás húsgombócot, az enyhén érdekes ízvilág ellenére bejött mindenkinek. Épp Szilveszter előtt készültem egy újabb próbára, ezúttal aszalt sárgabarackkal, mit mondjak, ez még jobb volt, hisz kitettem a gyerekbetegségeket, lemostam a gyümölcsöt, alaposan, egzotikusan fűszereztem (argentin chimichurri fűszerkeverékkel), és íme, ez lett belőle. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy bármely büféasztalon megállja a helyét, a bátrabbak vissza fogják tapsolni, ezt garantálom!
Most enyhén édes és csípős körtechutney-t (ami valójában egy fűszeresebb körtekompót), valamint párolt vöröskáposztát adtam mellé, a majonéz azonban egyszerűen elengedhetetlen! Continue reading »

aug 242013
 

Az olyan embernek, aki nem eszik lisztes és tejes dolgokat, dögnehéz dolga van, ha a városban, szaladgálás közben megéhezik. Lassan egy éve gyakorlom már, és szintén lassan megtanulom, mit tudok enni, vagy mit vigyek magammal, ami akár egy női retikülben is elfér – az enyém szerencsére meglehetősen nagy.
Könnyebb a helyzetünk télen, illetve a hideg időszakban, de mit vigyünk magunkkal a nyári melegben, mit csomagoljunk, ami nem folyik ki, de bármikor elő lehet kapni?
Pár hónapja készítettem valamit, aminek nem tudtam nevet adni, de nem is akartam. Gyorsan összedobható, tejbegrízszerű lett belőle, nevezzük kókuszmüslinek. Continue reading »

máj 162013
 

Most akkor ez mi? Nutellával töltött Whoopie pie? Fahéjas keksz? Fogalmam sincs, milyen nevet kellene adni ennek a gyereknek. A whoopie pie amerikai találmány, és nem más, mint két vékony, általában csokoládés keksz, összeragasztva valamilyen krémmel. No, innen is látszik, hogy remekül variálható, gyakorlatilag a mi pilóta kekszünk is, ha akarjuk, hungarian whoopie pie.
De lehetne ez most Snickerdoodle is, csak hogy dobálózzunk még a külföldi szavakkal. Ami – mily meglepő -, ugyancsak keksz, tetemes mennyiségű fahéjas cukorral megszórva.
Na most, mi lenne, ha a kettőt ötvöznénk, és akkor bejön a képbe még a macaron is. Continue reading »

nov 142012
 

Ma van a Diabétesz világnapja, a legjobb időpont, hogy felkerüljenek ezek az apró kekszek. Teljesen liszt-, sőt gabonamentes, nincs bennük cukor, az édességet kizárólag az aszalt gyümölcsök biztosítják.
A recept Pocak Pannától származik, a névváltoztatáson túl csak apró változtatásokat eszközöltem, mert túl szárazak lettek a golyók és nem lehetett formálni.
Természetesen nyugodtan variálhatjuk a dióféléket és a gyümölcsöket is. Ha elhagyjuk a friss banánt, több aszalványt is tehetünk bele, akkor hosszabb ideig is tárolható. Continue reading »

Júl 072012
 

Egyáltalán nem vagyok szendvicsellenes, bár az alkatrészeket inkább külön szeretem enni. Egy falat kenyér, három falat sajt, egy marék saláta. Csak úgy, a tiszta ízek kedvéért.
Szendvicsből pedig annyi fajtát ki lehet találni, hogy blogot is lehetne írni rá. Neveddelaszendvicsemet.hu, még szabad. De nyugi, nem kezdek szendvicsblogba, inkább néha megmutatok itt egyet-egyet.

Ez például igen jól sikerült, bár semmi különös, de van benne elég anyag, hogy kibírjuk vele estig, és jól tocsog:). Találtam még egy üveg pestot a hűtőben, bazsalikomos-petrezselymes volt dió- és olívaolajjal, és maradt még crème fraîche is. Gabojsza kolbászából viszont már alig van…
Azoknak, akik együtt szeretik enni a cipót az alkatrészekkel :)

Pestos, kolbászos, petrezselymes szendvics
Pestós, kolbászos szendvics

1 cipó vagy mini-baguette, vagy zsömle
1 ek-nyi krémsajt vagy ricotta
1 ek-nyi házi bazsalikompesto
néhány karika paprikás kolbász
néhány levél petrezselyem
néhány pötty tejföl

Cipót felvágtam, megkentem a krémsajttal, rákentem a pestót, rátettem a kolbászt, a petrezselymet, pici tejfölt, fedelét rátettem és megettem.

feb 192012
 

Ritkán történik meg, hogy meglátok egy kekszet és egyből eldöntöm, ezt bizony meg kell sütnöm. Az pedig még ritkábban történik meg, hogy röpke néhány nap múlva hipp-hopp, valóban kész is lesz. Ebből az következik, hogy ez a keksz tudhat valamit, amiért még én is képes vagyok nekiállni. Persze itt nem a képességről van szó, hanem a család kekszfelvevő képességéről, ami az utóbbi időben aktívabbnak látszik és gyakoribb kielégítésre szorul.

A kekszek közül az amerikai cookie-féleségeket szeretem a legjobban, ezekhez szoros érzelmi szálak is fűznek, tényleg nem nehéz őket megszeretni. Még nekem sem, aki magam nem rajongom túl a keksz műfaját, sőt, keksz nélkül évekig el tudnék éldegélni, de egy jó saláta nélkül … na az már maga lenne a gasztrónihil :). Szóval egy igazi, autentikus, kívül ropogós, repedt tetejű, belül omlós, puha, lágy cookie még engem is levesz a lábamról, ebben pedig megláttam a lehetőséget.

A recept Katától származik, aki ugyan – még – nem vezet blogot, de a Facebookon elárulta a receptet. Aszalt meggy helyett a már sokszor bevált vörösboros sült meggyet használtam, amitől puhább és egyben egy picit savanykásabb is lett a keksz (nyugi, tényleg csak egy leheletnyit!), nekem így nagyon ízlett, de mondom, én elsősorban salátaőrült vagyok, egy jófajta, sűrű balzsamecet meg tuti jó édességekbe is. Mondom én.
Köszönöm Katának a receptet, a meggyet kivéve minden arányt megtartottam, így a keksz is megy a családi kincstárba.

Feketeerdő cookie - vörösboros aszalt meggyes - csokoládés omlós keksz
Feketeerdő cookie

(Chocolate and Dried Cherry Cookies)

50 g vaj
100 g étcsokoládé (60%-os kakaótartalmú)
50 g barna cukor
50 g kristálycukor
1 db tojás
100 g liszt
1 enyhén púpozott ek nyers kakaópor
½ mk só
½ tk sütőpor
vörösboros sült meggy

– 1 üveg meggybefőtt (kb. 350 g lecsöpögtetett meggy)
– 60-80 ml testes vörösbor
– 1 ek kristálycukor
– 1-2 ek balzsamecet

Először elkészítem a sült meggyet és langyosra hűtöm. (Ez nagyjából egy óra, de használhatunk sima aszalt meggyet is.)
Egy lábasban enyhén megolvasztom a vajat az összetördelt csokoládéval, majd beleteszem a kétfajta cukrot. Mikor a cukor teljesen elolvadt, fakanállal belekeverem a tojásokat. (Nagyobb tésztamennyiségnél a tojásokat egyenként üssük bele és keverjük el!) Kimérem a szárazanyagokat (tegyünk bele egy kanállal kevesebb lisztet, hogy később még korrigálni lehessen, ha szükséges) és kanalanként ezt is a masszához keverem. Aláforgatom az aszalt meggyet.

A sütőt alsó-felső állásban 175 °C-ra előmelegítem. Egy tepsit kibélelek sütőpapírral.
Egy kisebb kekszkinyomó kanállal (ehhez a legkisebb kinyomó kanalat használtam, small cookie scoop néven, 2 tk űrmértékkel, de természetesen nagyobbat is lehet használni.) tésztahalmokat nyomok a tepsire, kellő távolságra egymástól (4×4 halom).
Betolom a sütő középső fokára és kb. 15 percig sütöm. A sütési idő erősen függ a tészta állagától, tehát attól, hogy mennyire nedves. Ha sima aszalt meggyet használunk, akkor elég 11-12 perc.
A cookie-kat soha nem szabad túlsütni, akkor vegyük ki, mikor még puha és sületlennek néz ki! Hűlés után pont megfelelő lesz.
22 db kisebb cookie lesz belőle /

Feketeerdő cookie

feb 182012
 

Emlékszik még valaki gyerekkorunk pacsnijára? Ó, az a pacsni!! Iskola előtt beugrottunk a pékségbe, poharas kakaót is vettünk és már a suli kapujában lerágtuk a pacsni ropogós végeit.
Pacsnit akartam, de izibe’, és ekkor beugrott a túrós-olajos-tészta. Volt otthon egy kevés ricotta, gondoltam, ezzel is bizonyára működik.

Bámulatos ez a túró alapú tészta! Könnyen gyúrható, azonnal süthető, szinte bármilyen túrót, olajat is beletehetünk, gyorsan kisül. Csak egyet nem tud ez a tészta: nem lesz olyan pihe-puha, légies, mint egy sokáig dagasztott, hosszan kelesztett élesztős tészta, ilyet ne várjunk tőle. De nem baj. Gyors reggelikhez továbbra is kiváló alternatíva, lehet bátran kísérletezni! Cserélgethetjük a lisztet, olajat, túróféléket, mindig működni fog!
Ehhez a legjobb egy német vagy osztrák krémes túró, jól ellátott üzletekben Pesten is lehet kapni a Berchtesgadener Land (pl. itt, vagy itt) márkát, ebből a Bajor étkezési túró a legjobb hozzá.

Az almás-mákos csiga is ezzel a tésztával készült
Akit még érdekel a túrós-olajos tészta, az ITT, ITT, ITT (ez utóbbi szakasztott az én csiga-receptem, nahát…) talál rá magyar receptet, németül pedig, mivel onnan származik, egy egész tárháza létezik: a sütős oldalon ITT 93 recept,  a keresőkben pedig több ezer találat ITT.

Ricottás pacsni színes sóval
Ricottás pacsni színes sóval

A ricottás-olajos tésztához
160 g ricotta
2-3 ek cukor
4 ek hidegen préselt napraforgóolaj
4 ek olívaolaj
6 ek tej
1 tojás
½ kezeletlen citrom reszelt héja (elhagyható)
2 nagy csipet só
1 tk sütőpor
300 g liszt (BL-55)
A tetejére
enyhén olvasztott vaj
színes tengeri só

Egy tálban villával szétnyomkodom a ricottát (a túrót, esetleg a szemes túrót), beleteszem a cukrot, olajat, tejet és a villával enyhén felvert tojást, majd fakanállal simára keverem. Beleteszem a többi hozzávalót (a lisztből hagyjunk ki még három kanálnyit a végleges összeállításhoz) és kézzel tésztává gyúrom. Gyorsan összeáll, nekem kell vele sokáig dolgozni. Ha kissé ragacsos, kevés lisztet adunk hozzá.
A sütőt alsó-felső állásban 190 °C-ra előmelegítem. Egy tepsit kibélelek sütőpapírral.
A tésztából 140 g-nyi darabokat levágok, golyóvá formázom, munkafelületen picit ellapítom, majd a két végén széthúzom és ráfektetem a tepsire. Ezáltal a végei vastagabbak lesznek, de kedvünk szerint is formázhatjuk.
A pacsnikat jól átkenem az enyhén megolvasztott vajjal és megszórom sóval. Azonnal betolom a sütőbe és 18-20 percig sütöm.
Melegen azonnal fogyasztható.
kb. 9 pacsni lesz belőle /

okt 162011
 

Ma van a Kenyér világnapja. A mai napon illene egy kenyeret sütnünk és valakit megajándékozni vele. Legjobb, ha mi eszünk belőle egy szeletet.
Ma nem sütöttem kenyeret, de egy tepsi kenyértésztából sült grissinire azért futotta. A tetejét füstölt sóval szórtam meg és pármai sonkát tekertem rá.
Ez a kép nem a mai grissinikről készült, még régebben fotóztam, de ugyanígy néznek ki. A füstölt sót persze kihagyhatjuk, de így együtt nagyon különleges kis ropogtatnivalót kapunk.
Jó minőségű füstös sónak manapság amúgy is divatja van, ma már több helyen kaphatunk, lényeges, hogy ne aromával készült, műízű legyen, hanem természetes eljárással készültet válasszunk.

Füstölt sós grissini pármai sonkával

Füstölt sós grissini pármai sonkával
(Grissini al sale affumicato e prosciutto di Parma)

A kelttésztához
400 g liszt
– 300 g finomliszt (BL-55)
– 100 g durumliszt (hiányában finomliszt)
2 ek olívaolaj
½ kocka friss élesztő (vagy 1 tk száraz élesztő)
kb. 250 ml (szénsavmentes ásvány)víz
1 csipet cukor
1 lapos tk tengeri só
A tetejére
1 db tojásfehérje (vagy egész tojás)
füstölt só (pl. Halen Môn
)
pármai sonka (esetleg egyéb, levegőn érlelt nyers sonka)

1. A kelttésztához egy csészében feloldom a vízben az élesztőt, míg kissé habos nem lesz. Egy keverőtálban összekeverem a liszteket és az összes többi hozzávalót eldolgozom benne. Annyi vizet adjunk hozzá, hogy rugalmas, nem túl kemény tésztát kapjunk. 10 perc alatt átdagasztom, majd egy órát kelni hagyom. Ezután újra átgyúrom a tésztát. (A tésztát kenyérsütőbe is betehetjük.)
2. Ha megkelt a tészta, egy lisztezett felületen kinyújtom, úgy, hogy egy 20×40 cm-es négyszöget kapjak. Egy műanyag késsel a rövidebb oldaláról 1 cm széles rudacskákat vágok le – ebből a mennyiségből úgy 25-30 darab,  20 cm hosszú grissini lesz. Óvatosan beteszem őket egy sütőpapírral kibélelt tepsire a középső sínre.
A sütőt felcsavarom 50 ºC-ra (alsó-felső állás), a tetejüket egy ecset segítségével megkenem egy felvert tojással, (nem megy rá az egész, a maradék a macskáé) kevés füstölt sót szórok a tetejükre és hagyom egy ideig még kelni. 30 perc múlva, vagy amikor már elég dagadtak, a sütőt felveszem 200 °C-ra és nagyjából 12 perc alatt készre sütöm.
3. Mindegyik grissini köré felénél csavarok egy szelet pármai sonkát.

Ha ropogós grissiniket szeretnénk
olyat, amilyeneket csomagolva árulnak, akkor a sütőben, nyitott ajtó mellett hűtsük őket langyosra. Enyhén, éppen hogy spricceljük meg őket hideg vízzel, a legjobb erre egy finom ecetpermetező. Ezután résre nyitott, konyharuhával vagy fakanállal kitámasztott ajtónál szárítsuk a grissiniket 50 °C-on még fél órát. Ha teljesen kihűltek, tegyük bádogdobozba. Így sem lesz tökéletes, de ropogósabb lesz az eredmény.

dec 182010
 

Ez egy keksz. Igen, azon kevés példányok egyike, melyeket az idén sütöttem, azokból is csupán ez volt az egyetlen újdonság. Ráadásul még júniusi az ügy.
Ennyi pofátlanság után megkérdezhetitek, hogy akkor ez most mit keres itt, karácsony előtt.
Megmondom. Először is, mert nincs több:). Továbbá annyira finom volt, hogy már akkor tudtam, lesz folytatása. Igazi, reggelizős, vastag, szaftos keksz, kávé mellé egyenesen eteti magát. Nem utolsósorban pedig a keksz karácsonyítása sem egy ördöngős feladat: néhány csokipöttyel csillagokat mintázhatunk rá és máris jól mutat majd karácsony második napján a reggelinél. Amúgy szerecsendió is van benne. Merthogy karácsony első napján biztos megsütöm.
Csak ne felejtsek el cottage cheese-t venni, mert mással nem működik.

A recept az egyik amerikai kis szakácskönyvemből, a Pipe Spring cook book-ból származik, amely amerikai telepesek egyszerű receptjeit tartalmazza a XIX. század második feléből. Van benne még egy csomó hasonlóan ígéretes cookie-recept, a következőt legkésőbb jövő karácsonyra megígérem.
Ezzel a keksszel avattam fel a cookie-scoop-ot, a kekszkinyomó kanalamat és a poharas mérőszettemet is, amit a férjemtől kaptam az akkori tengerentúli útja során.

Cottage cheese cookies (Keksz amerikai szemcsés túróból)
Cottage cheese cookies
(Szemcsés túrós omlós keksz)

1 bögre (225 g) vaj (szobahőmérsékleten)
1 bögre (225 g) cukor
1 db tojás
½ tk só
1 bögre (240 g) cottage cheese (amerikai szemcsés túró)
¼ tk szerecsendió

¼ tk reszelt citromhéj
1 tk vaníliaeszencia

3,5 bögre (420 g) búzaliszt BL-55
1,5 tk sütőpor

A cukrot robotgéppel habosra keverem a kézmeleg vajjal, beleverem a tojást, a túrót és a fűszereket. majd a sütőporos lisztet is.
Közben a sütőt alsó-felső állásban 160 °C-ra előmelegítem.
Kekszkinyomó kanállal (olyan, mint a fagylaltoskanál) halmokat ültetek egy sütőpapírral kibélelt tepsire és egymástól távolabb a tepsire teszem őket. Betolom a sütő középső sínére és 10 percig sütöm. Maradjon még lágy, nem szabad túlsütni!
Jó sok lesz belőle – legközelebb lemérem.

Cottage cheese cookies már a tepsin

jún 032010
 

Végre van eper, ehetőbb formátumú. Jön néhány epres recept, igazán nem szeretném átvinni őket a jövő évre. Ki tudja, lehet, hogy jövőre még ennyi eper sem terem:)
És nem, nem fogyókúrázom, de kérem, eperszezon van!

Ez a mostani az utóbbi idők egyik slágere. Bár továbbra is azt állítom, hogy az édes, érett eper magában a legjobb, azért nem árt némi változatosság.
Ez a törökmogyoróolajban fürdetett eper mennyei. Olyan mogyoróolaj szükséges hozzá, amit, ha beleszagolunk, mogyorós csokitáblák képei úsznak el a szemünk előtt. Ha nem ilyen, akkor nem is érdemes nekiállni.
Csokoládét is forgácsolhatunk rá, ennél inkább tejcsoki lesz a jobb.

Mások megfőztek:
Flat-cat

Eper mogyoróolajjal és pisztáciával
Eper mogyoróolajjal és pisztáciával

150-200 g eper
1,5 – 2 ek törökmogyoróolaj
6-8 levél menta
1 tk darabolt pisztácia (vagy csokoládé, ízlés szerint)

Az epret megmosom, félbevágom és összeforgatom a mogyoróolajjal. Rövid ideig érdemes állni hagyni.
Tálalásnál beleteszem a mentaleveleket és megszórom a pisztáciával.
1 személyes gyönyörűség /