Júl 122013
 

Ma került a csapat a legközelebb Párizshoz – leszámítva persze az utolsó napi tekerést, ahol maga Párizs a cél. Bretagne-ból elindultunk a központi régióba. A Centre régió körülveszi a Loire völgyét, sehol Franciaországban nem látni ennyi reneszánsz műemléket. 2000-ben az  UNESCO védetté is nyilvánította. A királyi kastélyokon kívül érdemes ellátogatni Orleans-ba, de kötelező programként feltétlenül tekintsük meg a Chartres-i katedrálist is!
A mai etap Tours-ban, ebben a kisvárosban kezdődik, mely szépen megőrizte még középkori jellegét. Itt a Centre régióban még 800 km kerékpárút is vár ránk, a terep egyszerű, pattanjunk hát nyeregbe és tekerjünk mi is a mai etap célállomásáig, Saint-Amand-Montrond-ig. Continue reading »

jún 302013
 

Tegnap Korzikán elindult a Tour de France 100. futama. A csapat ma az északi Bastiából a nyugati parton fekvő Ajaccio-ba kerekezik. Paszuly tegnap bemutatta már Korzika konyháját, én pedig körülnéztem Ajaccioban, a célállomáson.
Soha nem jártam még Korzikán, azt leszámítva, hogy előtte már elhajóztunk egyszer, és Laetitia Casta, a híres teltidomú korzikai  szépség évekig sóhajok között hagyta a világ férfinépét, meg hogy ködösen fellengett, hogy Napoleonnak is volt némi köze a szigethez (szülővárosa volt, aki teheti, látogasson is el a La Maison Bonaparte-ba). El kell menni Korzikára, mese nincs. Na de addig. Continue reading »

ápr 082013
 

Egy kiló vaddisznó állt a házhoz. A szokásostól eltérő módon szerettem volna tálalni, ilyenkor azonban van bennem egy kis aggódás, bejön-e másnak is. A biztonság kedvéért volt még gomba és egy halom egyéb zöldség is, ha ég a ház, legyen mihez nyúlni.
Ezt a csokoládés verziót már nagyon rég ki szerettem volna próbálni, mexikói csokoládés marhahúst már főztem, chili con carne-ba is teszek kakaóport, ez sem gond. Ahogy kóstolgattam a szószt, odavoltam tőle, de merész, az biztos. Fogalmam sincs, ki hogy vállalná be, azért elég nagy merészség, feltálalni egy nagy tál ételt, és még biztosak sem lehetünk benne, hogy elég nyitottak-e az asztalnál ülők.
Végül is két részre kellett szednem a húst, a másikba a (mindig bombabiztos) gomba került borral. Az nekem már unalmas:). Continue reading »

Már 252013
 

Van olyan, aki nem szereti a húsgombócot? Na jó, nem a vegetáriánusokra gondolok, de a húsevő gyerekek körében ez mindig biztos sikert arat. Sőt, felnőttkorban is, talán azért, mert olyan remekül variálható és elég gyorsan készen van. Ennyi érv mellett nem is értem, miért kerül nálunk olyan ritkán az asztalra… Na majd ezen változtatunk!
Az apró gombócokhoz általában egy sűrű szaftos mártást készítek, gyakorlatilag ezekben fő a gombóc. A köreten egy kicsit törtem a fejem, egy hete tologattam az édesburgonyát, mert mindig akadt más befutó a vacsorához. Kezeletlen biocitromot szinte mindig tartok otthon, hihetetlen, mennyi ételt feldob, másrészt imádom a citrom savanykás-fanyar ízét, ezért egyben is gyakran is felhasználom.  Continue reading »

Júl 152012
 

Az utóbbi időben elhanyagoltam a Tourt, összesodródott teendőim miatt, a kimaradt napot azonban pótolom majd.

Vasárnap azonban bónusz jár, mégpedig ha lehet, édesség formájában.
Meleg van, mi sem kézenfekvőbb, hogy fagyit együnk. Vagyis inkább sorbet-t, amivel könnyebb a hűsölés.
Régóta szemezgetek egy pezsgős fagyival, ami a véletlenek folytán igen elegánssá sikeredett. A múlt hétről megmaradt egy rozé Crémant, amiről tudni lehet, hogy a francia pezsgő kisebbik rokona, mivel ugyanazzal az eljárással készül.
A lehető legjobbkor, mert egy csupacsupa franciás sorbet keveredett ki belőle! Continue reading »

Júl 092012
 

Ma egy rövidebb, időmérő szakasz zajlott a Tour-on, Besançon-ig. Franche-Comté tartományban vagyunk,  északon Lotaringia és Elzász, nyugaton Svájc határolja, keleten Champagne-Ardenne, majd Burgundia, délen Rhône-Alpes a szomszédok. Hegyekkel körülvett terület, északon a Vogéz-hegység, nyugaton a svájci Jura emelkedik, ideális kerékpáros túra, de itt találjuk Franciaország legtöbb erdejét is. Karsztpatakok, folyók, tavak váltják egymást, a természet itt a az egyik leglenyűgözőbb arcát mutatja.
Jó példa erre a Doubs: karsztforrásként indul, sebes helyi patak lesz, majd Saint-Pont-nál tóvá szélesedik, majd folyóként hömpölyög, hogy a hegyfalakon keresztül 27 m magasból vízesésként zuhanjon alá. Csodálatos, ugye?

Franche-Comté nem más, mint egy hatalmas sajttál, már a neve is ezt sugallja. Ami a franciáknál a comté sajt, az Svájcban a gruyère. Innen származik a Mont d’Or, amit a dobozában, fehérborral szoktak megsütni, a morbier, a nálunk is jól ismert emmentáli kemény sajt, a markáns illatú, de a jól olvadó munster is. A sajtokat még mindig kézműves módon állítják elő. Ahol ennyi a sajt, ott híres a sajtfondü is, gondolhatnánk, és igazunk is van.
Franche-Comté kertjeiben terem a cseresznye, híres a pálinka, amit a fondü után le kell gurítani, de ugyanolyan ismert a cseresznyés palacsinta is, amit cseresznyefagylalttal tálalnak.

A Vogézekből származik a híres Absinthe, efölött diskuráltak már annak idején Baudelaire és barátai, innen származik a híres Montbéliard-kolbász is, mely az enevű szarvasmarháról kapta a nevét. A kolbászt 600 m magasan, a hegyekben, füstölőbarlangokban készítik.

A Malinas olyan, akárcsak a rumtopf – pálinkában eltett málnáról van szó, de finom és méltán híres a mirabella (clafoutis-t is készítenek belőle), a szilva vagy a barackok is.

Egy igen egyszerű fogást mutatok, mivel a sok különleges alapanyag miatt a legtöbb jellegzetes étel nálunk nehéz elkészíteni.

A Munster sajttal készült Roïgabrageldi eredetileg egy elzászi, paraszti étel, de itt Franche-Comtéban is létezik egy hasonló készítési módja. Svájciak a szomszédok, nem csoda, ha úgy készült, akár a röszti. Én most inkább egészben hagytam, feszes burgonyához ez jobban illett. A határok elmosódnak, ugye:)

Ez a recept az idei Tour de France kerékpáros körversenyének konyhai változatára,
a
Tour de Serpenyő-re készült.

Munster sajttal sült burgonya
(Roïgabrageldi)

350-400 g (szétfővő) burgonya
2 ek olívaolaj
2 db salottahagyma
só, feketebors
kevés fehérbor
120 g Munster sajt

A burgonyát meghámozom és 2 mm-es vastagságú karikákra vágom.
Egy serpenyőben olajat hevítek és üvegesre párolom benne az apróra vágott hagymát. Ráteszem a burgonyát, és kevergetve pirítom. Félidőben hozzáöntöm a bort és félig lefedve roppanósra párolom. Közben nem baj, ha megtörnek a szeletek, és kicsit összesül. Sózom és borsot tekerek rá.
Mikor kész a burgonya, a serpenyőben ráteszem a nagyobb darabokra vágott sajtot, ráolvasztom és tálalom.
2 személyre /

Júl 072012
 

Évente kétszer-háromszor nekiállok, és nagyobb társaságnak főzök egy hatalmas adag húsos káposztát. Hosszú évek óta főzök hasonlót, egy ősrégi francia szakácskönyvben találtam a receptet, ami emlékeim szerint akkoriban eléggé magyarosra hajlott.
Két éve rájöttem, hogy nem véletlen hívom én ezt a mindentbele-egytálamat elzászi káposztának, mert ugyancsak hajaz az ő híres choucroute-jukra.
A choucroute [sukrut] olyan, mint nálunk a töltött, vagy inkább a húsos káposzta több fajta hússal: egy hatalmas fazékban legalább három, de inkább négy-ötféle különböző húsneművel savanyú káposztát főznek, ami jellegéből adódóan másnap, sőt harmadnap felmelegítve sokkal finomabb lesz. Az ízek összeérnek és kiforrnak, akárcsak a mi töltött káposztánknál.

A choucroute-nak nincs különösebb titka, csupán a fűszerezés más, illetve nem biztos, hogy az elzászi kolbászt be tudjuk szerezni, akkor viszont legyen valami hasonló. Continue reading »

jún 172012
 

Még május elején készült ez a nagyon finom, és főleg igen egyszerű, húsnélküli vacsora. Talán még nem futottunk ki a spárgaszezonból, és még érdemes elkészíteni. Ebbe sem került semmilyen fűszer, hozzávaló, ami elnyomná a zöldség tiszta ízeit, fűszerként markáns olívaolajat és lágy ecetet használtam, a tetejét érdemes a legvégén sószilánkokkal megszórni, hogy az élmény még nagyobb legyen.
A bormártás elkészítése mindig érzékeny dolog, a hozzávalók mennyisége függ a bor minőségétől, a hőfoktól és a beforralás idejétől is, kóstolgatni kell! (Csak ne annyit, hogy elfogyjon az egész:) Continue reading »

máj 272012
 

Még tavaly télen történt, hogy egy hétig fekvő beteget ápoltam. Ez sok főzéssel is együtt járt, amit persze nagyon élveztem, a főzés okát egyáltalán nem, de ez a poszt most nem is erről szól.
Nemrég megtaláltam a képeket, amiket kutyafuttában lőttem azért az ételekről, habár az egyhetes menü minden volt, csak nem gourmet, inkább comfort food a javából.
Pont ilyen ez is, a kész fogásról is készült ugyan kép, de az annyira csapnivaló, hogy inkább meg sem mutatom. A lényeg azonban látszik, és tényleg nagyon finom lett, még a kisbeteg is mondta.
Azóta már megsütöttem ezt a céklás egytálat újra, mozzarellával önálló fogás, anélkül köret is lehet, amúgy teljesen mindegy, mert nagyon finom mindenképp.

Vörösboros céklás sült burgonya
Vörösboros céklás sült burgonya

3 fej cékla
kb. 15 kisszemű feszes burgonya
2 fej salottahagyma (vagy 1 kisebb fej vöröshagyma)
1 kisebb fej fokhagyma
2 cm gyömbér
200 ml száraz vörösbor
alaplé
kevés olívaolaj
só, feketebors
1 guriga / 125 g bivalymozzarella

A nyers céklát megmosom, a végeit levágom és meghámozom. Zöldséggyaluval julienne-re (gyufaszál vastagságúra) vágom.
A burgonyaszemeket meghámozom és megmosom. A fokhagymát gerezdekre szedem és lehántom a héját. A gyömbért meghámozom és apróra vágom.
A sütőt előmelegítem 180 °C-ra
Egy megfelelő méretű tűzálló tálat vagy vaslábost kiolajozok és felváltva beleteszem a céklacsíkokat és a burgonyaszemeket, egyenletesen közzékeverem a fokhagymát és a gyömbért, tekerek rá egy kevés borsot. Felöntöm a borral és lefedve betolom a sütőbe. Amikor a bor kezd alóla elpárologni, alaplevet öntögetek hozzá, de mindig csak keveset.
Egy bő óra múlva, amikor a burgonya már puha, de még roppanós, készen van.
A mozzarellát kisebb darabokra vágom és a rések közé teszem, így fedő nélkül addig hagyom a sütőben, amíg a sajt kissé megolvad. (Ez néhány perc, de természetesen használhatunk más, jól olvadó, lágy sajtot is.)
Mozzarella, vagy egyéb sajt nélkül remek köret lesz belőle.
4 személyes adag /

máj 232012
 

Mostanában annyi recept elé írhatnám azt, hogy “nincs sok hozzáfűznivalóm, hűtőürítés során sikerülnek ilyen vacsorák, finom volt, megettük.” Igen ám, de ez a félmondat még igaz is, azzal a helyesbítéssel, hogy a hússal kellett valamit kezdenem és nagyon gombócra vágytam, ennyi.
Nem túl divatosak manapság ezek a húsgombócok, nem túl elegáns, főleg nem szofisztikált, végtére is ebben a formában egy olasz soul food, semmi több. Annak viszont tökéletes. Ne féljünk az aszalt szilvától, a hús kissé édeskés lesz ugyan, de ez nem vészes, ha nem szólunk, a kutya sem veszi észre. (Vagy talán csak az.) Tojás nincs a húsmasszában, ez nem elírás, de a két kanál jeges víz mindent összetart.

Három húsgombóc elég egy előételnek, öt pedig második fogás is lehet, ha nincs időnk, kenyér, ha van időnk, sütőben sült, olívaolajos-boros, hasas nyolcadokra vágott burgonya, sokan megnyalnák érte a tíz ujjukat, ezt szemtanúként mondhatom.
Hidegen is nagyon kiváló, de akkor érdemes kevés húslevessel, mikor mi van kéznél, felhígítani, mert álltában nagyon be tud sűrűsödni.

husgomboc_borso_paradicsom2
Aszalt szilvás húsgombócok zsályás paradicsomos zöldborsóval

(Polpettine di manzo con prugne secche al sugo di pomodoro e piselli)

Az aszalt szilvás húsgombócokhoz
400 g darált hús (marha, esetleg vegyesen)
2 közepes fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
120 g aszalt szilva
2 ek extraszűz olívaolaj
2 ek gabonapehely (vagy búzacsíra, korpa)
1 mk só
feketebors
2 ek jéghideg víz
Az összeállításhoz
60 ml olívaolaj
100-150 ml száraz fehérbor vagy rozé
250 g fejtett zöldborsó (tisztán mérve)
1 doboz (400 ml) darabos paradicsomkonzerv (Polpa di pomodoro, pl. MUTTI)
8 levél zsálya
1 mk só ( ill szükség szerint)
feketebors

1. A húsgombócokhoz először megtisztítom és negyedekbe vágom a hagymát és a fokhagymával együtt aprítóban pürésítem. Ha keményebb a szilva, akkor langyos vízbe áztatom, így kicsit puhul, majd leszűröm, különben csak langyos víz alatt kissé átmosom, hogy kevesebb legyen a cukortartalma. A szilvát kisebb darabokra vágom.
2. Egy nagy keverőtálba teszem a darált húst, beleteszem a hagymákat, a felvágott aszalt szilvát, a gabonapelyhet, sózom, borsozom, majd belekeverem az olajat és a jéghideg vizet. Kézzel jól összedolgozom, míg egy jól formálható masszát kapok.
3. Egy nagyobb serpenyőben felhevítem az olajat. Közben vízbe mártott fagylaltos kanállal gombócokat szaggatok a húsmasszából, kézzel átformázom és beejtem a forró olajba. Közepes hőfokon bugyogtatom, forgatom, majd mikor már színesednek a gombócok, kiszedek az olajból, hogy csak egy-két kanálnyi maradjon alatta. Beleteszem a kisebb darabokra vágott zsályát és néhány perc alatt megpirítom, hogy már illatazzon. Hozzáöntök valamennyi bort és felére beforralom. Belekeverem a zöldborsót, majd 5-10 perc után a darabos paradicsomot is, elegyengetem, és fedő alatt párolom 15 percig. Ha száraz lenne a paradicsomos mártás, kevés bort öntök alá.
4. Rázogatom, a végén meg kell kóstolni, ilyenkor lehet sózni és borsozni, ha szükséges.
16 húsgombóc, 3 nagyobb adag /

máj 022012
 

Mivel pár nappal ezelőtt épp egy kiváló, cidre-ben párolt nyúlcombot vacsoráztam, egyből jött az ötlet, hogy ezt miért ne lehetne rozéval is elkészíteni. Lehet, hogyne lehet.
A gondolatot tett követte, de sehogy sem találtam hirtelen nyulat. Viszont a hentesnél ráleltem egy szétnyitott csirkecombra, ezzel kénytelen voltam megpróbálni. A nyúl esete azonban továbbra is fennforog.
Közben szétnéztem a piacon, és az alma, körte, karalábé, édeskömény csatája pár perc alatt eldőlt.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy továbbra is szem előtt tartottam a hozzávalók eredetiségének, frissességének a megtartását. Annyi fűszert használtam, amennyi épp szükséges, vagyis semennyit, csupán só és feketebors, mindkettő frissen őrölve. Magam is meglepődtem, hogy csupán három alapanyag mennyi tiszta ízt képes előhozni.


Ez a recept a Rosalia és a Kifőztük receptversenyére készült – azon kívül, hogy imádok rozét inni, rozéval főzni, ugye látszik? :)

Rosében párolt karalábés csirkecombfilé
Rosében párolt karalábés csirkecombfilé

2 db / 450-470 g csirkecomb
1,5 ek extraszűz olívaolaj
2 fej karalábé
200 ml rozébor (pl. száraz Cabernet Sauvignon / Merlot)
1 mk só, feketebors
1 vastag késélnyi vaj
A tetejére
petrezselyem / rucola

1. A csirkecombot az alsó részén hosszában felvágom és szétterítem. Megmosom és leszárítom.
Egy nagyobb serpenyőben felhevítem az olajat és beleteszem a combokat, majd közepes hőmérsékleten, többször átforgatva, jó 20 perc alatt mindkét oldalon megpirítom, hogy a bőrös része már jól pirulni kezdjen és némi zsír is kisüljön belőle. Közben sózom és borsot tekerek rá.
2. A sütőt alsó-felső állásban előmelegítem 170 °C-ra.
Amíg pirulnak a combok, meghámozom a karalábéfejeket. Félbe, majd hat hosszanti hasábra vágom (így összesen 12 keskenyebb hasábot kapok). Egy kisebb tűzálló tálba teszem az olajat, belefektetem a karalábét, majd betolom a sütőbe. Bent hagyom vagy 20 percig.
3. A serpenyőbe a combok köré teszem a kissé megsült karalábéhasábokat, felöntöm a rozéval, kevés sót szórok rá és lefedve alacsony hőmérsékleten tovább párolom, még vagy 30 percig.
4. Ezalatt a hússzaft besűrűsödik. Ha a hús megpuhult, megkóstolom, ízesítem s mártást, kiemelem a combokat és hideg vajjal montírozom. Visszateszem a húst, átforgatom a szósszal és tálalom. A tetejére apróra vágott rucolát, vagy rucolával elkevert petrezselymet szórok.
2 személyre /

máj 022012
 

Nem szoktam receptversenyeken részt venni, de a Rosalia rosé boros versenyére kivételt kellett tennem. A jó rozébor valódi űr, ha majd szépen meg tudom ezt fogalmazni (és lesz rá idő, mivel most gyorsan fel kell tennem ezt a receptet :), meg is teszem.

Térjünk rá gyorsan a lényegre.
Rozé, tehát hamisítatlan, friss íz, mindenképpen ezt szerettem volna visszaadni. Semmi sallang, számomra ez elég szokatlan terület, szeretek az ízekkel, fűszerekkel játszani, de mindenképpen meg szerettem volna próbálni, mit is tud, tudhat egy rozébor a vörös helyett, ha semmi mást sem kap, csak magát a bort.

Megmutatta, ezt tudta, és magam is meglepődtem, mennyire szép lett ez a paprikás, amit többen is megkóstoltak. Tovább is léptem, hisz körítésként nem nokedli jött, hanem talán elég merészen pasztinákot sütöttem. Olívaolajban.

Roséban párolt borjúpaprikás sült pasztinákkal
Roséban párolt borjúpaprikás olívaolajban sült pasztinákkal

2 db / 100 g sonkahagyma
1,5 ek extraszűz olívaolaj
400 g borjúlapocka (tisztítva mérve)
300-400 ml rozébor (száraz, Cabernet Sauvignon / Merlot)
2 db babérlevél
1 lapos tk pirospaprika
6 gerezd fokhagyma
só, feketebors
A pasztinákhoz
3 közepes db pasztinák
80 ml olívaolaj

A húst kisebb kockára vágom. A sonkahagymát meghámozom és vékony karikára gyalulom.
Egy serpenyőben felhevítem az olajat és üvegesre párolom benne a hagymakarikákat. Kiveszem a hagymát és két részletben magasabb hőfokon körbepirítom a húst. Ez akár 10-15 perc is lehet, ha kész, visszateszem a hagymát, összeforgatom és együtt párolom még néhány percig. Ráteszem a paprikát, a babérlevelet és a megtisztított, de egészben hagyott fokhagymagerezdeket, tovább pirítom még néhány percig.
Felöntöm a rozé bor egy részével, hogy majdnem ellepje a húst és lefedve párolom.
Ahogy fogy a lé, úgy öntögetem alá a bort, de mindig csak keveset, hogy épp csak legyen alatta folyadék. A hús állagától, az állat korától függően 30 perc – másfél óra alatt kész lesz a paprikás.
Ha megpuhult a hús, kevés sót keverek bele és sűrű szaftra beforralom.

Közben a pasztinákot meghámozom és gyaluval hosszában vékony szeletekre vágom. Egy tűzálló tálba öntöm az olajat és beleforgatom a szeleteket. Betolom a 170 °C-ra előmelegített sütőbe és néha átkevergetve egy óra alatt roppanósra sütöm. Folyadék nem kell alá, csupán oda kell figyelni, és forgatni.

A paprikást tejföllel tálalom, mellé teszem a pasztinákcsíkokat és megszórom durva szemű sóval. A tetejére felaprított rucolát halmozok, amit összekeverek a pasztinák alól elvett olajjal.
2 személyre /

Már 272012
 

A dél-tiroli kenyérgombócok újabb tagja. A gombócba bármilyen aromás, jóízű gombát is tehetünk, most szezon hiányában barna csiperke került bele és egy kevés szarvasgombás-vargányás fűszer, szárított, porított gombából. Persze nem kell ezt túlzásba vinni, elég magában a gomba is, nyáron meg mehet bele vargánya, trombita-, rókagomba, kinek mi a szíve gombája.

A szószban ki akartam élni magam, azt hiszem, ez maradéktalanul sikerült is. Szokásommal ellentétben nincs fűszer a mártásban, tejszín sincs, csak gorgonzola és bőségesen alaplé, a körtével viszont várhattam volna őszig. Ha majd kezembe akad egy létől csöpögő, jó zaftos vilmoskörte, akkor majd újra találkozunk, de így is felejthetetlen volt, na.

Gombás-szarvasgombás kenyérgombóc burgonyás-körtés-gorgonzolás mártással
Gombás kenyérgombóc burgonyás-körtés-gorgonzolás mártással

(Canèderli ai funghi con salsa di gorgonzola e pere)

A gombócalaphoz

200 g szikkadt fehér-, kevés rozsos kenyér
2 db tojás
kb. 80 ml tej
A gombás gombóchoz
1 ek olívaolaj
1 db salotta
100 ml száraz, illatos fehérbor
6 közepes db barna csiperkegomba (kb. 200 g tisztítva mérve)
2 késhegynyi szárított szarvasgomba- vagy vargányapor (elhagyható)
½ csokor petrezselyem
½ mk só, feketebors

A mártáshoz
2 közepes db feszes burgonya
1 db vilmoskörte
kb. 80 g gorgonzola
kb. zöldségalaplé
só, feketebors

1. A kenyeret héjával együtt kisebb darabokra vágom és egy nagyobb keverőtálban a tejjel és a villával felvert tojással elkeverve állni hagyom.

2. A gombát megtisztítom és a lábakkal együtt apróra vágom. Az olívaolajon üvegesre pirítom a hagymát. Hozzáadom a hagymához és néhány percig közepes hőfokon párolom, majd beleöntöm a bort és jó tíz perc alatt készre pirítom, míg a bor el nem párolódik. Közben sózom, borsozom és belekeverek egy kevés szárított szarvasgombaport is. Ha kész, a gombát hozzákeverem a kenyérhez. Ha túl nedves, adok hozzá egy kevés zsemlemorzsát, ha száraz lenne, egy-két kanál alaplé is mehet bele, lényeg, hogy formázható tészta legyen belőle. Belekeverem a felvágott petrezselymet is.

3. A mártáshoz meghámozom a burgonyát és kevés vízben, amennyi épp ellepi, felteszem főni. A végén kevergetni kell, ha kész, hagyom egy kicsit hűlni. A turmixgépbe öntöm, hozzáadom a megmosott és kisebb darabokra vágott körtét és az alaplé egy részét. Pépesítem, majd mehet bele a felvágott gorgonzola is. Fűszerezem és annyi zöldséglevet adok hozzá, hogy sűrűbb mártást kapjak.

4. Közben egy fazékban vizet forralok. Nedves kézzel mandarin-nagyságú gombócokat formázok és az éppen gyöngyöző vízben 10-12 perc alatt készre főzöm. A gombócok akkor főttek meg, ha feljönnek a víz felszínére.

5. A gombócokat kiszedem a vízből és a mártással együtt tálalom. A tetejét megszórom a petrezselyemmel.
2 nagy, 3 kisebb tányérnyi lesz

feb 242012
 

Fusilli szárzellerrel, sült burgonyával és bresaolával
(Fusilli con sedano, patate e bresaola)


160 g fusilli
1 ek olívaolaj
2 gerezd fokhagyma

4 közepes szál szárzeller (zöldjével)
2 közepes burgonya (salátának való)
2-3 ek fehérbor
2 tk citromlé (ízlés szerinti mennyiség)
só, fekete bors
4-6 szelet bresaola (vagy levegőn érlelt sonka)
parmezán

1. A szárzellert vékony karikára vágom, a burgonyát meghámozom és julienne-re (gyufaszál vékonyságúra) reszelem. A bresaolát (vagy a sonkát) csíkokra vágom.
2. Egy serpenyőben felhevítem az olajat és kissé megpirítom benne a szétnyomott fokhagymát. Hozzáadom a szárzellert és a burgonyát, majd kevergetve közepes hőmérsékleten addig pirítgatom, amíg megpuhul a zöldség, de még roppanós marad. Ezzel tíz perc alatt megvagyunk. Ekkor hozzáadom a bort és kissé beredukálom. Ha a krumpli kívülről már kérgesedett, akkor nem fog átpuhulni. Beleteszem a bresaolacsíkokat is.
3. Közben al dente kifőzöm a tésztát. Ha kész a zöldség, félrehúzom, a tésztát leszűröm és beleforgatom a raguba. Hozzáadom a citromlevet, hogy kellemesen savanykás legyen és néhány kanál főzővizet és egyszer átforralom. Sózom-borsozom ízlés szerint.
4. Tányérokra szedem és megszórom sajttal.
2 személyre

A pirított szárzelleres burgonyahasábok köretnek is beillenek, vagy egy zöldsalátával könnyű vacsorának!

feb 192012
 

Ritkán történik meg, hogy meglátok egy kekszet és egyből eldöntöm, ezt bizony meg kell sütnöm. Az pedig még ritkábban történik meg, hogy röpke néhány nap múlva hipp-hopp, valóban kész is lesz. Ebből az következik, hogy ez a keksz tudhat valamit, amiért még én is képes vagyok nekiállni. Persze itt nem a képességről van szó, hanem a család kekszfelvevő képességéről, ami az utóbbi időben aktívabbnak látszik és gyakoribb kielégítésre szorul.

A kekszek közül az amerikai cookie-féleségeket szeretem a legjobban, ezekhez szoros érzelmi szálak is fűznek, tényleg nem nehéz őket megszeretni. Még nekem sem, aki magam nem rajongom túl a keksz műfaját, sőt, keksz nélkül évekig el tudnék éldegélni, de egy jó saláta nélkül … na az már maga lenne a gasztrónihil :). Szóval egy igazi, autentikus, kívül ropogós, repedt tetejű, belül omlós, puha, lágy cookie még engem is levesz a lábamról, ebben pedig megláttam a lehetőséget.

A recept Katától származik, aki ugyan – még – nem vezet blogot, de a Facebookon elárulta a receptet. Aszalt meggy helyett a már sokszor bevált vörösboros sült meggyet használtam, amitől puhább és egyben egy picit savanykásabb is lett a keksz (nyugi, tényleg csak egy leheletnyit!), nekem így nagyon ízlett, de mondom, én elsősorban salátaőrült vagyok, egy jófajta, sűrű balzsamecet meg tuti jó édességekbe is. Mondom én.
Köszönöm Katának a receptet, a meggyet kivéve minden arányt megtartottam, így a keksz is megy a családi kincstárba.

Feketeerdő cookie - vörösboros aszalt meggyes - csokoládés omlós keksz
Feketeerdő cookie

(Chocolate and Dried Cherry Cookies)

50 g vaj
100 g étcsokoládé (60%-os kakaótartalmú)
50 g barna cukor
50 g kristálycukor
1 db tojás
100 g liszt
1 enyhén púpozott ek nyers kakaópor
½ mk só
½ tk sütőpor
vörösboros sült meggy

– 1 üveg meggybefőtt (kb. 350 g lecsöpögtetett meggy)
– 60-80 ml testes vörösbor
– 1 ek kristálycukor
– 1-2 ek balzsamecet

Először elkészítem a sült meggyet és langyosra hűtöm. (Ez nagyjából egy óra, de használhatunk sima aszalt meggyet is.)
Egy lábasban enyhén megolvasztom a vajat az összetördelt csokoládéval, majd beleteszem a kétfajta cukrot. Mikor a cukor teljesen elolvadt, fakanállal belekeverem a tojásokat. (Nagyobb tésztamennyiségnél a tojásokat egyenként üssük bele és keverjük el!) Kimérem a szárazanyagokat (tegyünk bele egy kanállal kevesebb lisztet, hogy később még korrigálni lehessen, ha szükséges) és kanalanként ezt is a masszához keverem. Aláforgatom az aszalt meggyet.

A sütőt alsó-felső állásban 175 °C-ra előmelegítem. Egy tepsit kibélelek sütőpapírral.
Egy kisebb kekszkinyomó kanállal (ehhez a legkisebb kinyomó kanalat használtam, small cookie scoop néven, 2 tk űrmértékkel, de természetesen nagyobbat is lehet használni.) tésztahalmokat nyomok a tepsire, kellő távolságra egymástól (4×4 halom).
Betolom a sütő középső fokára és kb. 15 percig sütöm. A sütési idő erősen függ a tészta állagától, tehát attól, hogy mennyire nedves. Ha sima aszalt meggyet használunk, akkor elég 11-12 perc.
A cookie-kat soha nem szabad túlsütni, akkor vegyük ki, mikor még puha és sületlennek néz ki! Hűlés után pont megfelelő lesz.
22 db kisebb cookie lesz belőle /

Feketeerdő cookie

feb 132012
 

Említettem a tejben sült csirke kapcsán, hogy ki ne dobjuk a leszűrt, barnított sült vajat, jó dolgot lehet még azzal művelni.
Íme, itt van a megoldás. Tanakodtam egy kicsit, mit is kezdjek vele, mivel ez a markáns, diós ízű vaj alaposan átszűrve még igenis használhatónak bizonyult. Apránként belesütöttem egy-egy fej fokhagymát, a végén ízesítettem, bort és balzsamecetet tettem bele, majd pürésítettem.
Kiváló kenyérre való, vagy aminek akarjuk és feltehetőleg – akárcsak az indiai ghí – hónapokig eláll.

Barnavajas fokhagymakrém kenyérre
Barnavajas fokhagymakrém

kb. 120 g barnított vaj* (maradék is lehet) vagy:
– 100 g vaj + 2 ek olívaolaj barnára pirítva, átszűrve (> libazsír, kókuszzsír)
4-5 fej fokhagyma
2 ek száraz sherry vagy száraz fehérbor
2 ek extraszűz olívaolaj
1 ek fehér balzsamkrém vagy enyhe almabalzsam
tengeri só
fekete bors

A fokhagymagerezdeket meghámozom.
A barna vajat közepes hőfokra melegítem és fejenként beleteszem a fokhagymagerezdeket. Néhányszor átkeverem, hogy le ne égjen és színesre pirítom, ez fejenként néhány perc lesz. Menetközben hozzáadom a bort is, ebből kanalanként később is lehet még beletenni.
Ha az összes fokhagyma kisült, még egyszer átszűröm a vajat és visszateszem az összes fokhagymát. Egy kevés olívaolajat és balzsamot teszek bele, fűszerezem és botmixerrel pürésítem.
kb. 300 ml lesz belőle

* Változatok:
Hogyan tedd tejtermékmentessé? – vaj > kókuszzsír, vagy libazsír
Hogyan tedd paleóvá: –  vaj > kókuszzsír, vagy libazsír. Használj cukrozatlan, natúr balzsamkrémet, vagy készítsd házilag

feb 052012
 

Spaghetti szárzellerrel és ricottával
(Spaghetti con sedano e ricotta)

160 g spaghetti
1 tk olívaolaj
1 széles késélnyi friss vaj
4 szál szárzeller
fél pohár száraz fehérbor
só, feketebors
½ csokor petrezselyem
kb. 120 g ricotta
pár csepp extraszűz olívaolaj


A szárzellert megmosom, a végét levágom és ha szükséges, lehúzom a szálait. Hosszában elvágom és keskeny darabokra szelem.
Egy nagyobb serpenyőben megolvasztom az olajat és a vajat, beleteszem a szárzellert és közepes hőfokon újrahevítéstől számítva néhány percig pirítom-karamellizálom a vajon. Ráöntöm a bort és kissé beforralom, de maradjon még alatta egy kevés sűrű folyadék. Sózom és borsozom.
Közben kifőzöm a spagettit, de maradjon még egy kicsit keményebb, mint az “al dente” állapot. (Vegyünk ki egy szálat, vágjuk félbe, a vágott részén legyen még egy kis fehér pont.) A tésztát hozzáöntöm a zellerraguhoz és néhányszor keverve átforrósítom. Lehúzom a tűzről és beleforgatom a felvágott petrezselymet.
Tányérokra szedem és ráteszek néhány kanál ricottahalmot, enyhén sózom és esetleg meglocsolom pár csepp olívaolajjal.
2 személyre

jan 282012
 

Tagliatelle ricottás, füstölt paprikás zöldborsóval és koktélparadicsommal
(Tagliatelle con pomodorini, ricotta e piselli alla paprika affumicata)


160 g tagliatelle
1,5 ek olívaolaj
1 db salottahagyma
100 g zöldborsó (fagyasztottnál felengedve)
4 ek fehérbor
1 tk füstös paprikapor (pl. Pimentón de la vera dulce)

2 ek ricotta (elhagyható, vagy tejszínnel helyettesíthető)
6 db koktélparadicsom

1. Egy lábasban (amibe majd belefér a tészta is) felhevítem az olajat és enyhén üvegesre párolom benne a vékony csíkokra vágott hagymát. Beleteszem a borsót és néhány percig közepes hőfokon párolom. Ekkor hozzáöntöm a fehérbort és annyira beredukálom, hogy csak egy kevés sűrű folyadék maradjon alatta, ez nagyjából 5 perc. Megszóróm a paprikaporral és sózom. Lefedve félrehúzom, amíg kifő a pasta.
2. Közben al dente kifőzöm a tésztát. Ha kész, leveszek egy bögrényi főzővizet.
3. A szobahőmérsékletű paradicsomokat félbevágom, a csumáját kivágom, ízlés szerint a magokat is kiveszem. (Én most benne hagytam, mert utolsó pillanatban vettem észre a kikészített paradicsomokat, de tényleg jobb kimagozni, akkor vehetünk többet is.)
4. A szószba belekeverem a ricottát (vagy a tejszínt), de ezzel már nem szabad forralni! Leszűröm és beleforgatom a tésztát és annyi főzővizet adok hozzá, hogy a mártás ne legyen száraz.
Azonnal tányérokra szedem és a tészta közé nyomkodom a paradicsomfeleket. Reszelt parmezánt is lehet rátenni.
2 személyre

dec 312011
 

Linguine balzsamecetes salottahagymával
(Linguine con scalogno caramellato all’aceto balsamico)

160 g linguine (trenette)
kb. 2 ek extraszűz olívaolaj
10-12 apróbb szemű salottahagyma (esetleg hosszúkás mogyoróhagyma)
1 tk cukor
kb. 2 tk balzsamecet
kortynyi fehér- vagy vörösbor
só, fekete bors
1 csokor petrezselyem

1. Egy kisebb serpenyőben közepes hőfokon felhevítem az olajat. Közben levágom a hagymafejek két végét és óvatosan lefejtem a héját, de úgy, hogy a fejek egyben maradjanak. A hagymafejeket beteszem a forró olajba és néhány perc alatt, néha megforgatva megpirítom, hogy kissé odakapjanak. Ha kész, kiveszem a hagymát és félreteszem.
2. Közben vizet forralok és al dente kifőzöm benne a pastát.
3. A serpenyőben visszamaradt olajba kevés cukrot teszek és óvatosan karamelizálom. Ha kész, hozzáöntöm a balzsamecetet, kevés bort és beforralom. (Vigyázat! Először nagyon fröcsköl, de utána lecsendesedik.) Addig forralgatom, amíg egy kevés, de sűrű, szirupos mártás lesz alatta. Pontos mennyiségeket nehéz megadni, érzésre kell elkészíteni és közben kóstolgatni. (Azért maradjon a pastához is ám! :) Sózom és borsozom.
4. A petrezselymet felvágom. A tésztát leszűröm és egy tálban azonnal összeforgatom egy kanálnyi olívaolajjal és a petrezselyemmel. Tányérokra szedem és ráteszem a balzsamos hagymákat. A hagymafejeket óvatosan félbe is lehet vágni.
2 személyre

dec 232011
 

Ünnepi, vagy karácsonyi tésztának is beillik ez a szokatlan pasta. A cantucci édessége nem zavar be túlságosan, de igen jól kiegészíti a csípős és a savanykás.

Pici paprikával, joghurttal és cantuccinivel
(Pici con peperoni gialli, yogurt e cantuccini)

1,5 ek olívaolaj
1 kisebb salotta
1,5 kisebb sárgahúsú kaliforniai paprika
só, feketebors
kevés cayennebors vagy chilipor
6-8 db mandulás cantucci (jól olvastad)
kb. 200 ml görög joghurt (10 %-os)
1 mk-nyi koriandermag törve vagy őrölve
A tésztához
160 g pici (vagy spagetti)
1,5 l víz
300 ml száraz fehérbor
2 mk só
2 fej kisebb hagyma, négybe vágva
extraszűz olívaolaj a tetejére
kevés balzsamkrém díszítésnek


1. A sütőt 200 °C-ra előmelegítem és beleteszem a paprikát. Ha már hólyagos lett, kiveszem, bedobom egy fóliába vagy egy tálba és lezárom. Ha kihűlt, lehúzom a héját és csíkokra vágom.
2. Felteszem főni a vizet, beleteszem a hagymát, hozzáöntöm a bort és a sót, majd kifőzöm benne a tésztát.
3. Az olajon üvegesre pirítom a felvágott salottahagymát. Sózom, borsozom és ízlés / csípősség szerint beleteszek egy kevés cayenneborsot vagy chiliport. Beleteszem a paprikacsíkokat és hozzákeverem a mozsárban durvára tört cantuccit és a joghurtot is. Még egyszer kikerekítem az ízeket.
4. Ha kifőtt a tészta, egy csésze tésztavizet merek ki belőle és annyi vizet adok a joghurtos mártáshoz, hogy jól “csússzon”. (A boros főzővíz nem vész kárba, később leveshez is felhasználhatjuk.) Átforgatom benne a tésztát.
5. A picit / spaghettit tányérra szedem, megszórom a tört korianderrel, rápöttyözök egy kevés balzsamkrémet és meglocsolom olívaolajjal.
2 adag lesz belőle