Sze 222013
 

Rég sütöttem édességet, de ez sem mai sütés. Pont egy éve készült először, tavaly ősszel többször sütöttem ezt a jellegű tésztát, nagyon hálás darab. Cukor- és lisztmentes is, az édességet teljes egészében az aszalt gyümölcs adja, de már agyonaszott, kidobásra váró példányokat is sikeresen meg lehet vele menteni.
Nem mellesleg itt a szilvaszezon.
A tészta hasonlóan készült, mint az almás pite, amit azóta számtalanszor variáltam már, ez a fajta tészta már teljesen beépült a repertoárba. A tészta csupán ennyi: tojás + aszalt gyümölcs + magok. Semmi gabonaliszt. Egyszerű összeállítani Continue reading »

Júl 062012
 

Lotaringiába ért a csapat. Ennek a régiónak a konyhája is igen közel áll hozzám, szeretnék később hosszabban is írni róla, most idő hiányában a receptre szorítkoznék.

Közben értesültem, hogy ma a fél mezőny a földön feküdt, jó lenne este megnézni, egy üveg cidre mellett majd végigpörgetem az eseményeket:)
Lotaringiában nem nehéz emblematikus ételt találni, a mirabellszilva itt az, ami nálunk a sárgabarack, vagy az alma. Most épp arra gondoltam, mennyire vicces, hisz Franciaország is ugyanezt elmondhatja magáról, nem? :)) Na mindegy, itt és most a francia szilváról van szó, mégpedig erről a kicsi, sárga, simabőrű példányról, amit legjobb tudásom – és hosszas kutatásaim – szerint mirabellszilvának kereszteltek magyarul. (A Terebess ezeket írja róla.) Aki tud jobbat, szóljon!

Nem volt könnyű mirabellszilvát szereznem, de nem is lehetetlen, elvégre Európában élünk! Ezek után már csak igen jó receptre volt szükségem. Igen, tudom, manapság mindenki, de tényleg MINDENKI! clafoutis-t süt, ami tejespite néven minden nyáron végigsöpör a gasztroblogokon. Ezek között minden van: a tejben úszó és liszttel alaposan besűrített pudingszerű példányoktól kezdve a szinte tökéletesig.

Én is sütök, recept is van, de megéreztem, hogy itt lesz valami más is, valami izgalmasabb, nem tömegáru. Continue reading »