ápr 122017
 

Pont három éve készítettem először ezt az epres süteményt, épp Húsvétra. Sajnos el voltam telve magamtól, és azt hittem, le tudom egyszerűsíteni a receptet, mert néhány lépés teljességgel feleslegesnek tűnt, és át akartam ugrani.
Mikor kész lett – az amúgy félig nyers – sütemény, kanalazni kellett, de az ízét még ma is érzem a számban, mert valami isteni lett!
Na de az állaga! Ráadásul vendég is volt nálunk, de sebaj, megbocsátotta a konyhai fauxpas-t, bár igazából ez az én hibám volt. Utólag világossá, és persze egyértelművé is vált, hogy ezeket a fölöslegesnek tűnő lépéseket, mint hogy a fagyasztott epret ide-oda toszigáljuk, leszűrjük, satöbbi, nem elhanyagolható, hisz ettől lesz olyan, amilyen.

Nem mondom, kicsit macerás, de higgyetek nekem, nagyon megéri!!
A receptet egészen pontosan, lépésről-lépésre pontosan leírtam, a 18 cm-es, és a 22 cm-es formára is, így nem gond az elkészítése. Nagyobb formát nem érdemes készíteni, mert rettentően laktató, de nem azért, mert tele van fölösleges szénhidráttal, nem, épp ellenkezőleg, rendkívül tápanyagdús. Continue reading »