máj 082014
 

Hosszas keresés után – ahogy az már lenni szokott, egy véletlen folytán – végre megtaláltam álmaim sütőtálját. Négy-öt literes öntöttvas, vagy kerámiaedényt kerestem (inkább az utóbbit), ami, és most két igen praktikus dolog jön, nagyméretű, de nem túl magas, hisz kacsasütőm kettő is van, és saját fedéllel rendelkezik. Ha még szögletes is lenne, külön bónusz lenne, mert a kerek és ovális tálak ugyan igen szépek tudnak lenni, de a szögletes egészen egyszerűen praktikusabb, mondja belőlem a gyakorló háziasszony.
A facebook-on jött velem szemben egy piros, méretes sütőtál, így akadtam rá a belga Berghoff kőedényeire. Mondanom sem kell, innentől kezdve mindenhol fedeles sűtőtálak vigyorogtak velem szemben, de kitartottam és kezdtem szívembe zárni a Berghoff nevet. Continue reading »

máj 062014
 

Túlzás lenne ezt receptnek nevezni, de felteszem, hátha más is megörül egy szupergyors délutáni desszertnek. Tényleg öt perc alatt kész, á, szerintem még annyi se kell hozzá.
Adva volt egy árválkodó banán, erre – egy thai, igencsak pillanatok alatt elkészülő édesség nyomán – öntöttem egy kevés kókusztejet (melegen nyilván még jobb lenne, mint a hűtőből előkapva), megszórtam kakaóbabbal, fahéjjal és tekertem rá szecsuáni borsot, rém pikáns lesz tőle.
Aki kávézik délután, akár egy frissen lefőzött presszókávét is ráönthet, na akkor már meg is van a meleg. Ez így nem túl édes, de lehet rá mézet is csorgatni, bár szerintem felesleges.
Reggelinek sem lehet utolsó, főleg egy jó erős presszókávéval nyakonöntve. Azért beírom a hozzávalókat :) Continue reading »

Már 182008
 

Záróakkordjához érkezett a tavasztbeharangozó, zöldszínű menü. Akinek még mindig nincs elege, az az édes panna cotta mellé elrágcsálhat egy kissé szokatlan, egzotikus ízű kekszet. Első ránézésre ugyan semmi különös nincs benne, de az első harapás után nyomban megváltozhat a véleményünk. 

A történet már-már szokványosan unalmas: kaptam egy hatalmas adag pisztáciát, de nem is akármilyen kincset: fél kilónyi tisztított, darabolt, sózatlan, gyönyörű zöld színben pompázó, konyhakész, nyers pisztáciát! Mit lehet egy ekkora halom finomsággal kezdeni, amikor "fehér ember szakácskönyvében" gyakorlatilag alig találunk pisztáciára szóló receptet? Néhány kevés klasszikustól eltekintve pár szemet csupán dekorációs eszközként vethetnénk be, nekem viszont ennél jóval nagyobb mennyiség állt a rendelkezésremre.

Először egy omlós tésztát készítettem, mégpedig mandulával, a két magvas gyümölcs íze jól kiegészíti egymást. Csinos kis vajas kekszeket sütöttem annak rendje és módja szerint. Majd vajat kissé felmelegítettem, tettem bele egy csöppnyi cukrot, Fleur de sel-t (de bármilyen ízesített sóval érdemes kísérletezni, az ínyencüzletekben ma már ebből is találunk választékot), majd beleforgattam a pisztáciákat. Ezt az enyhén édes-sós masszát rákentem a kekszek tetejére, majd meghintettem frissen őrölt szecsuáni borssal. (Egy másik részére a világ egyik legerősebb borsát, a tellicherry borsot őröltem, ez a változat azonban – finoman szólva – túl markánsnak mutatkozott…) A szecsuáni bors viszont enyhén édes, nem túl csípős és meghatározó, ezért óvatosan adagolva egy merész, de izgalmas kombináció lett belőle. (A szecsuáni borsról kicsi Vú is írt.)

Bizarr egy kicsit? Bizonyára, első harapásra valóban az volt, de egy nap alatt elfogyott. Ha biztos kézzel eltaláljuk az édes-sós és borsos megfelelő, kényes egyensúlyát, akkor édes krémekhez is kimondottan ajánlott, de előtelek, vagy zamatos krémlevesek kísérőjeként is jól mutat a tányér szélén. Természetesen só és bors nélkül is megy a dolog, akkor egy egyszerű pisztáciás kekszet kapunk.

További zöld kekszek, rágcsálnivalók
Medvehagymás-kecskesajtos pogácsa (Ízbolygó)

                           Pisztáciás cookie

Pisztáciás kekszek sós vajjal és szecsuáni borssal

Az omlós tésztához
125 g liszt (BL80)
125 g mandula, őrölt
125 g vaj, hidegen
1 db tojássárgája
1 csipet só
1 ek cukor
A tetejére
50 g vaj
100 g pisztácia (sótlan, natúr)
1 csipet Fleur de sel (vagy kiváló minőségű tengeri só)
     vagy egyéb ízesített só
szecsuáni bors

A hozzávalókból omlós tésztát gyúrok, fél órára hűtőbe teszem, majd fél centi vastagra kinyújtom. Kekszeket szúrok ki és 180 °C-ra (160 °C légkeverésen) előmelegített sütőben 10-12 percig sütöm. Ha kész, kiveszem a kekszeket, hagyom kihűlni és megkenem a pici sóval és a pisztáciával elkevert lágy vajjal. A tetejére szecsuáni borsot tekerek és hagyom, hogy a vaj megdermedjen.
20-25 db keksz /