Már 242011
 

Nem kell megijedni, a még hosszabb cím ellenére ez egy tényleg gyorsan elkészülő, sőt még hihetetlen finom vacsora is. Mikor hazaértem, már elkezdődött a szűk egyórás vitaműsor a tévében, és még be sem fejeződött, mire végeztünk a vacsorával. Ennyi időbe persze csak a konzerv fehérbab fér bele, ennyit varázsolni még Nigella is csak akkor tud, ha felnyitja azt :). (A rucola konyhakész állapotba való hozása a legidőt- és idegetrablóbb tevékenység, ha erre be tudunk valakit szervezni, hát akkor nyert ügyünk van:).
Kéthetes távollét után üresen kongott a hűtő, csupán húst, rucolát és citromot kellett venni, a többit a kamra adta. Azt meg nem ér megkérdezni, hogy miért volt otthon chips, de azért elmondom, hogy elörököltem fél zacskóval, kidobni még sem akartam, így egy hirtelen ötlettel így végezte.

A balzsamkrémet már régen készítettem, az alapja a már sokszor bevált és igen sikeres balzsamecetkrém volt, amibe gyömbért és citromhéjat tettem. Nagyon-nagyon ütős, nagyobb adagot is érdemes belőle készíteni, mert évekig eláll.

A csirke elég unalmas, próbálom változtatgatni, de késő este nincs már nagy választék, hentes bezárt, marad tehát a szuperpiac, borjúért, halért jobb lenne napközben kiszaladni. Ezekkel még finomabb lenne.

Paprikachipses, zöldborsos csirkemell rucolás fehérbabbal és gyömbéres balzsamkrémmel
Paprikachipses, zöldborsos csirkemell rucolás fehérbabbal és gyömbéres balzsamkrémmel

A csirkéhez
2 ek citromos olívaolaj
1 nagyobb csirkemell (lenyúzva)
½ pohár száraz marsala (vagy száraz, aromás fehérbor)
½ db
kezeletlen citrom reszelt héja (elhagyható)
2 tk üveges zöldbors
2 nagy marék csípős, paprikás chips
1 marék földimogyoró

só, bors

A fehérbabhoz
2 kis konzervdoboz fehérbab (pl. Bonduelle)
4 marék (kb. 60 g) rucola
2 ek extraszűz olívaolaj
1 ek rozmaringolaj (vagy csak olívaolaj)
1 ek balzsamecet
só, feketebors

A csirkét megtiszítom, néhány nagyobb darabba vágom. Serpenyőben olajat hevítek, mindkét oldalom megkapatom a húst, majd lelocsolom a borral. 5 percig nagyobb hőn párolom. Beleteszem a finomra reszelt citromhéjat.
Közben mozsárban megtöröm a mogyorót. A chipset zacskóban sodrófával összetöröm. A húshoz teszem a mogyorót, a lemosott zöldborsot, majd belekeverem a chipset is. Összeforralom, kerekre ízesítem.

A salátához leszűröm a fehérbabot, átmosom és tálba teszem. A rucolát megmosom, kicentrifugázom. A babhoz keverem az olajat, ecetet, sózom, borsozom, majd tálalás előtt hozzáadom a rucolát is.

A csirkedarabokat szeletekre vágom és a salátán tálalom a chipsmorzsával. Balzsamkrémmel meglocsolom.

Gyömbéres balzsamkrém
(Crema di Balsamico al zenzero)

1 ek barnacukor
200 ml piros szőlőlé (100%-os, még jobb a friss must)
150 ml szőlőbalzsam (vagy jó minőségű fehérborecet)
2 cm gyömbér
½ db kezeletlen citrom reszelt héja
1 mk keményítő

Egy kis edényben megmelegítem a cukrot és karamellt olvasztok. Félrehúzom, majd hozzáöntöm a szőlőlevet. Pár percig halkan forralom, majd hozzáöntöm az ecetet is. Beleteszem az apróra vágott gyömbért és a citromhéjat. 20 perc alatt a felére beforralom. Átszűröm, felforralom és szükség szerint pici keményítővel sűrítem.
Ha szobahőmérsékletre hűlt, csőrös flakonba töltöm.
A részletesebb leírás az eredeti receptnél, ITT található.
150 ml balzsamkrém

dec 102010
 

Gyors vacsora és bár a tojásos galuska zsenge fejessalátával inkább tavaszias étel, ezt most ütöttem össze. Semmi különös nincs benne, csupán annyi, hogy finoman csípős lett a zöldborstól, illetve mind a galuska, mind az uborka kapott egy kevés extraszűz olívaolajmázat, amitől, meg persze a francia vermuttól, a konyakban eltett zöldborstól és a sűrű franciás tejföltől az egész nem lett túl magyaros :).
A férjem meg is jegyezte, hogy egyre jobban kedveli a magyar konyhát, igazán főzhetnék gyakrabban:)

Tojásos galuska, szalonna, eltett bors, crème fraîche, olívaolajas uborka
Tojásos galuska, másképp

A galuskához
3 db tojás (nagyméretű)
½ tk tengeri só
200 g búzaliszt (BL 55)
néhány ek tej
Az összeállításhoz
1 ek (olíva)olaj
2 kis fej hagyma
50 g sonkaszalonna
kevés fehérbor vagy vermut
1 tk üveges bors
2 db tojás
100 ml crème fraîche

½ kígyóuborka
extraszűz olívaolaj

Összekeverem a galuskatésztát és félreteszem.
Az olajra ráteszem a vékony karikára szelt hagymát és a felvágott sonkaszalonnát is, majd kevergetve üvegesre pirítom. Hozzálöttyintek egy kevés bort (száraz vermut még jobb), beleteszem a leöblített zöldborsot és átkeverem.
Közben felvágom az uborkát és elrendezem a tányérokon.
Kifőzöm a galuskát, ha kész, elkeverem a mártásban és hozzáadom a felvert tojásokat is. Kevergetve összeforralom, hogy a tojás ne legyen száraz.
A kész nokedlit az uborkák közé halmozom, crème fraîche-t pöttyözök rá, majd meglocsolom egy kevés olívaolajjal.
2 személynek elég

aug 302009
 

Szinte minden gyümölcsből lehet granitát készíteni, de a görögdinnyét mintha erre találták volna ki. Olyan magas a víztartalma, hogy szinte semmi nem kell már hozzá, ha elég édes, csak össze kell törni és mehet is a fagyasztóba. A citromos granita mellett talán ezért is igen népszerű Szicíliában, hisz a nyári rekkenő, aszfaltolvasztó hőségben futószalagon lehet otthon is gyártani.

Nálunk nincs ekkora hőség, ezért tettem még bele ezt-azt. Például zöldborsot és rózsalikőrt.
A granita eredetije Jody Vassallo: Salt & Pepper (EN/DE/IT) című könyvéből származik. A címet nem is kell magyarázni, hisz önmagáért beszél. Aki eddig azt gondolta, hogy a bors az bors, a só meg csak  só, annak ajánlanám, hogy lapozgasson át egyszer egy sóról és borsól szóló könyvet. Nem biztos, hogy ez a könyv a legjobb ebben a műfajban, sőt. Számos átfogó, enciklopédiaszerű könyv született már erről a két alapvető fűszerünkről. Ez a könyv azonban viszonylag egyszerűen elkészíthető, de raffinált recepteket tartalmaz, az alapanyagleírások világosak és jól strukturáltak. Continue reading »

ápr 242009
 

Strawberry fields forever (Beatles, akinek mond ez valamit) – számomra legkésőbb a zöldborsos eperlekvár óta eldőlt, hogy az eper valami zseniális duót alkot zöldborssal! Számtalan recept és összeállítás létezik erre a kombinációra és azt hiszem, ugyanolyan klasszikusnak mondható, mint a fetasajttal dúsított görögdinnye. (Ami mára egy eléggé elavult klasszikusnak számít, de ne hamarkodjuk el a dolgot!) Először meghökkent, aztán mindennapjaink gasztroszenvedélyévé válik! Continue reading »

máj 192008
 

Az eper az első tavaszi gyümölcs, amiből frissen lekvárt szoktam főzni. Idén sincs ez másként, de a hagyományos, vagy a csokoládés, marcipános és a rebarbarás mellett most egy izgalmasabb összeállítás került az üvegekbe.
Az üvegben eltett, sós lében úszó, zamatos zöldbors a pácolás útján már lágy, ezért szívesen teszik mártásokba is. Ennek ellenére mozsárban megtörtem, mert ráharapva bizony elég csípős, de szétroncsolva jobban átadja az ízét. Konyakot tettem a készre főzött lekvárba, nem is keveset, de jó még a rum, vagy a whisky is.

Egy rendkívül pikáns, nagyon izgalmas lekvárt kapunk, ami egy kicsit a chutney felé hajlik, de semmi egyéb összetevő nincs benne. Nemcsak kenyérre lehet kenni, de harapnivalónak kéksajtra, a gyümölcsök közül akár körtére is adható, sőt, egy leheletnyi sóval, ecetbalzsammal (vagy balzsamecettel) húsokhoz is fantasztikus lehet!

(Múltkorában a Klassz-ban egy ebéd után desszertként túrómousse-t rendeltem eperchutney-val. Azért rendeltem, mert izgalmasnak találtam a kombinációt és nagyon kiváncsi voltam rá, mit tud alkotni ez a többek által is dícsért konyha. Nos, sajnos csalódtam (az ebéd amúgy minden ízében korrekt volt, de semmi kiugrót nem találtam benne), a túrómousse az önmaga egyszerűségében, izgalmak nélkül rendben, a “chutney” pedig csupán egy egyszerűen átpaszírozott eperpüré volt, mindenféle fűszerezés nélkül. A magam részéről egy jobban feltuningolt túrós habhoz egy hasonló, még jobban megbolondított eperchutney-t képzeltem volna el. Amit a saját konyhámban meg is valósítottam.)

A lekvárfőzésről általánosságban, ahogy én teszem, szintén a fenti postban írtam már.

Eperlekvár zöldborssal és konyakkal

Eperlekvár zöldborssal és konyakkal

1 kg eper (vagy szamóca), tisztítva mérve
500 g zselírozó cukor (Dr. Oetker, 2:1)
2 ek üveges zöldbors (most konyakos pácolású volt)
1 ek vanília kivonat (elhagyható)
4 ek cognac, vagy brandy
1 ek eperbalzsam (savasabban, elhagyható)

Az epret megmosom, levágom a zöldjét, majd kisebb darabokra vágom. A zöldborsot a levétől leszűröm (de leöblíteni nem kell, ettől kissé sós is lesz), és egy mozsárban durvára megtöröm, hogy a szemek feltétlenül szétpattanjanak. (Ettől a mennyiségtől kissé csípős lesz a lekvár, de épp ez a cél!)
Egy nehéz lábasban egy fakanállal összekeverem az epret a zselírozó cukorral és felteszem főni. Magas hőn, 3-4 percig hagyom zubogni, akkor félrehúzom és azonnal belekeverem az összetört zöldborsot és a konyakot. Ha savasabban szeretném, akkor beleteszek egy kanálka eperbalzsamot is.
Sterilizált vagy forró vízzel kimosott üvegekbe kanalazom, ráteszem a tetejét és legalább 10 percre a fejére állítom.
1.000 ml lekvár / 3 kisebb üveg

Eperlekvár zöldborssal és konyakkal

aug 212007
 

Lassan közeledünk a vacsoránk vége felé, a főételnél hiányzik még a karamellizált paradicsom.
Nem arattam vele osztatlan sikert a tálalásnál, pedig szerintem igazán jó találat volt frissítő, zamatos köretként a szarvasragu és a sajtos polenta mellé. Ez egyfajta átmenet a sült és a készre aszalt paradicsom között, attól függően, meddig hagyjuk a sütőben.
Aztán elérkeztünk a desszerthez (ami sajnos nem a tervezett szerint valósult meg) és már csak egy-két fagylaltgombócra lett a társaságnak kapacitása.
Férjem ekkor megszólalt: “Vedd csak elő azt a kecskesajtfagylaltot is!” Na de hallani kellett volna azt a félre nem érthető, apró kis élcet a hangjában! Ez a fagylalt neki, ki tudja, miért, valami oknál fogva nagy mumus. Egy évek óta dédelgetett, rakosgatott receptet pár hete elkészítttem, akkor kipróbálta, de egy nyalat után közölte, .. na ezt inkább nem írom le. Szóval nem igen ízlett neki – na jó, mentsége, hogy ő a gyümölcsfagylaltokat szereti inkább – pedig szerintem zseniális! A nemtetszése azért nem tépázta meg a lelkemet, ezért itt is az asztalra, illetve tálkákba került. Csak úgy, egyedül. Erre barátnőm megszólalt: “Hmm. Ez nem is rossz az aszalt paradicsommal.” és bekanalazott egy piros félgömböt egy kanálka kecske mellé.

Hát így lett születőben ez a recept.

Ezek után valami “alávalót” kellett már csak keresnem. A sors úgy hozta, hogy másnap orvosi váróban ücsörögtem és mivel sajnos elég sokat járok mostanság ide (nem kell aggódni), már az összes újságot kiolvastam. Hétfő lévén, volt új is, persze én az újságokat a vége felé kezdem nézegetni, a recepteknél. És tessék, azonmód szembejött velem az alávaló, egy mandulás kosárka képében! A hozzávalókat gyorsan bepötyögtem a  telefonomba, (apró dolgokat változtattam rajta) és íme, kész lett az adaptált desszert. Nem mindennapi, de éppen ezért olyan klassz. Nem túl édes, kellően megvan benne az egyensúly. A paradicsom így, desszertnek édesebb, húsos köretnek a plusz cukor talán már sok lehet, a kosárkák ropogósak és kimondottan gazdagok ízben, nem olyan fűrészpor alátét, mint egy sima fagylaltos ostya. 
Másnap a férjem a manduláskosárkájára kért banánfagylaltot és a maradék grütze-t, és felsóhajtott: “De hát miért nem így tálaltad?” Csak.   

Kecskesajtfagylalt mandulakosárka karamellizált paradicsom

Kecskesajtfagylalt manduláskosárban, karamellizált paradicsommal

A manduláskosárhoz
2 db tojásfehérje
100 g mandula, darabosan
70 g kristálycukor, finomított
15 g búzaliszt (1 lapos ek)
20 g vaj, olvasztva
1 csipet só

Egy keverőtálban a tojásfehérjét villával kissé felverem, majd hozzákeverem az összes hozzávalót. Félórára hidegre teszem pihenni.
A sütőt légkeverésen 180 °C-ra előmelegítem. Egy tepsit sütőpapírral kibélelek (vagy szilikonlapot teszek bele) és a masszából egy evőkanállal segítségéevel 6 darab lapos, lehetőleg kerek, 10 cm széles halmokat teszek rá. 10 percig (esetleg 12 percig) sütöm, amíg a széle barnulni nem kezd. Ekkor egyenként kiveszem a lapokat (a szélüket egy késsel körben óvatosan fellazítottam) és egy tálka megfordított aljára teszem és körben jól lenyomkodom. (Mindezt érdemes nem puszta kézzel végezni, mert forró.) Igy teszek a többivel is. (Én három tálkát készítettem elő, a negyediknél már megkötött az első, azt óvatosan lefejtettem a tálkáról és folytattam tovább.) Felhasználásig lazán, egymásra téve alufóliába tekerem a kosárkákat, igy jó pár napig ropogósak maradnak.

A kecskesajtfagylalthoz
180 g kristálycukor
180 ml víz
300 g kecskekrémsajt, vagy
     150 g kecskekrémsajt
     150 g friss krémsajt
4 ek citromlé, frissen facsarva
4 ek narancslé, frissen facsarva
1 ek mézbalzsam (vagy fehérborecet)
1 tk zöldbors, durván szétnyomkodva (vagy üveges)
1 csipet só

Cukorszirupot főzök és hagyom teljesen kihűlni. Egy keverőtálban szétnyomkodom a krémsajtot, hozzáadom a cukorszirupot és a többi hozzávalót. Közben érdemes ízlelgetni, kinek hogyan lesz jó. (Mennyi ecetbalzsam vagy citromlé, mennyi bors, esetleg üveges, eltett bors mehet még bele, hogy harmonikus legyen.)
Lehűtöm és elkészítem a fagylaltot. (A fagylaltból természetesen több lesz, mint az ehhez szükséges mennyiség.)

A karamellizált paradicsomhoz
12 db koktélparadicsom (vagy kisméretű paradicsom)

feketebors, őrölve
porcukor
2 ek olívaolaj

A sütőt alsó-felső hőn 160 °C-ra előmelegítem.
A paradicsomokat félbevágom és nyitott felükkel felfelé egy helyes kis tűzálló tálba helyezem. Sózom és borsot tekerek rájuk, majd kiskanál segítségével mindegyikre egy kevés porcukrot szórok. Megöntözöm az olívaolajjal. (Itt használhatunk ízesített olajat is, a fantáziának nincs határa!)
Betolom a sütőbe és attól függően, mennyire szeretném a paradicsomot aszaltszerűen, alacsony hőn sütögetem. Legalább 1 órát érdemes benthagyni, de két óra alatt még ízletesebb lesz. Értelemszerűen minél alacsonyabb a hő, annál több időre van szüksége, de annál ízesebb is lesz a paradicsom.
Ha késznek gondolom, (ez lehet 30 perctől két és fél óráig bármi) kiveszem, még egyszer porcukrot szórok a tetejére és a cukrot egy karamellizáló pisztollyal megolvasztom. (Ez a mozzanat elmaradt a szarvasragunál, de ennél a fagylaltnál nem hagynám ki.) Akinek nincs ilyen alkalmatossága, az tolja a grill alá, vagy hagyja el, esetleg tegyen rá már az elején több cukrot. 
Ha már nekiállunk, érdemes nagyobb adagot betolni a sütőbe, mert jó pár napig eláll. 
6 személyre

nov 232006
 

Tudom, hogyne látnám, ez nem orecchiette. A megtévesztésemre viszont ez állt a csomagolásán, mikor megláttam. Egy áruház ínyencosztályán találtam rá, miután már hónapok óta olyan 6-8 centis, óriás orecchiettét kerestem.  Ki is gondoltam rögvest, miféle érdekes dolgokat ültetgethetnék beléjük.
A konyhafelszerelési osztályon találtam rájuk, üres kis csónakként úszkáltak egy hatalmas üvegtálban. Azonnal az élelmezési osztály irányába mentem, de helyette már csak ezt a rucolával dúsított, kézi készítésű tésztácskát találtam.
Ehhez csupán egy egyszerű mártás jár, mivel sejtettem, hogy a pasta önmagában ötös lesz. Így is lőn. A pasta 20% rucolát tartalmaz és főzés után is megtartotta a formáját, az íze pedig nem hasonlított azokhoz a spenótszínezett metéltekhez, ami mindig hagy egy csöppnyi utóízt.
(A vadászat pedig folytatódik…)

orecchiette_tejszines-sonkas1_0500

Tejszínes-sonkás rucolás orecchiette

1 ek olívaolaj
1 fej hagyma
200 g sonkaszalonna
50 ml fehérbor, száraz
150 ml tejszín (20%)
3 gerezd fokhagyma
2 tk eltett zöldbors (üveges)
1 db tojássárgája
½ db citrom reszelt héja
½ tk só
bors, őrölt
200 g rucolás orecchiette
2 ek parmezán, reszelve/gyalulva

Az olajba beleteszem az apróra vágott hagymát és rádobom a sonkakockákat. Ráteszem a bort, majd összeforralom. Ha elpárolgott a leve, ráöntöm a tejszínt, összeforralom és fűszerezem. Egy csipet cukor még mehet bele, ha úgy kívánja. A tojássárgájával sűrítem.
Közben kifőzöm a tésztát. Ha kész, beleforgatom a mártásba, borsot tekerek rá és parmezánt reszelek a tetejére.
2 személyre /