Júl 142015
 

Hosszú éveken át minden évben megsütöttem a hagyományos Sacher-tortát, de valamiért kikopott az elmúlt három évben, amióta nem fogyasztunk cukrot és lisztet. Pedig a cukrot gyerekjáték helyettesíteni, és lisztből is csak egy minimális mennyiség van benne, mert meggyőződésem, hogy az eredetibe is tettek mandulát vagy mogyorót, de ennek a receptjét még mindig hét pecsét őrzi. Igaz, púderfinomságúra őrölt mandulát, amit nehéz a textúrán észrevenni.

Két év után nekiveselkedtem és tavaly egy ünnepi alkalomra meg is sütöttem. Gabonaliszt akkor sem volt benne, csak mandula és tápiókakeményítő, cukor helyett kevés méz és édesítő, illetve vajat használtam. Most még tovább “mentesítettem” :). Azt hiszem, nagyon jó lett, de a lényeget sosem szabad szem elől téveszteni. A valódi Sacher-torta tésztájában és a tortát fedő mázban sok és igen jóminőségű csokoládé van, ettől olyan, amilyen, kakaóporral ezt az ízhatást nem érjük el – és hát akkor nem is igazán Sacher :). Continue reading »

feb 132015
 

Az igazi, házi vaníliás vagy csokoládépuding nem zacskós porból készül, de ezt úgy is mindenki tudja már.
Ugye, tudja ?? Nem attól lesz házi, hanem a tojássárgájától, ami sokkal finomabbá és teljesen feleslegessé teszi a keményítő használatát.
Nem is olyan régen, még a háború előtt kizárólag így készültek a pudingok, a porból készült változat csupán a lusta elfoglalt, este munkából hazaeső háziasszonyok életét volt hivatott megkönnyíteni.

De ez azért nem az a puding, az az igazi.
Most mégis egy ilyet hozok, mert az élet egyre sűrűbb, elegendő tojás sincs mindig otthon, a fehérjét meg utána tologathatjuk ugye, szóval a legegyszerűbb, ezt poros verziót – úgy értem nem azt, amelyik belepte a por -, egyszerűen mentesíteni. Itt is a tojásmentesség volt a cél, továbbá sem cukor, sem tej és liszt sincs benne. Continue reading »

nov 282014
 

Számtalanszor készítettem már és többször nekifutottam a fotózásnak is, de soha nem sikerült még megközelítőleg sem valami elfogadhatóan gusztusosat fotóznom erről a barna pacniról, pedig szuperfinom! Na nem mintha bármi összefüggés is lenne a küllem és a belbecs között, de ezt már úgy is tudjuk.
Hihetetlen egyszerű pedig, a facebook-on is sikere volt, három perc alatt készen van és nem lódítok, nem hatásvadászok, tényleg!! Csak nyers tojást kell a turmixgépbe tenni, beletördelni a csokoládét, és amíg forog a gép, beletehetjük a többi apró hozzávalót. Gyors vízforralás – én a Nespresso kávéfőzőt szoktam ehhez Continue reading »

nov 012014
 

Két hete valami cupcake-félét sütöttem, és a hab helyett tömény csokoládékrémet tettem a minitorta kis üregeibe. Annyira ütősre sikerült, hogy azon melegében kikevertem még egyszer, sőt pár napra rá még finomítottam rajta. Azt kell mondjam, egy hihetetlen finom, ütős csokoládékrém lett belőle, amonya mogyoró nélküli Nutella.
Szóval csak -ella. (Mivel a nevében a Nut- a mogyorót hivatott jelölni.)
Szinte kötelességemnek tartom megosztani, annyira finom, sőt (vetekszik a mogyorós házi Nutellával) és közeleg a Karácsony, gasztroajándéknak sem utolsó. Én ezt a hagyományos ganache-krémet vegán üzemmódban készítettem (november 1. nem csak Mindenszentek napja, de a Vegán Világnap is, tudtátok?) Continue reading »

ápr 272014
 

A banánpalacsinta a világ egyik legegyszerűbb dolga és valami fantasztikus! Tényleg csak két hozzávaló szükséges hozzá, és tényleg öt perc alatt kész. Lemértem. Aki lisztmentes palacsinta után kutat, íme, megtalálta, ebbe nem kell semmiféle lisztpótlék, sőt cukor sem, a banán összetart és édesít is egyben.
Ezt a zseniális ötletet több mint egy éve egy csoportban láttam, azóta gyakran sütöm, jól lehet játszani a fűszerekkel, csak arra figyeljünk, hogy ebből vastag, amerikai típusú palacsinta lesz, és igen nehéz megfordítani, mert nyeglik ide-oda. Continue reading »

ápr 102014
 

Három igazán kedvenc amerikai süteményem van, ebből második helyen áll ez a csupacsokis brownie. Az első hely a répatortáé, a harmadik pedig a citromos sajttorta, de ahogy most végiggondolom, nincs ez kőbe vésve.
Amerikában a brownie – intézmény. És mint ilyen, számtalan módon készül. Egy biztos, nagyon édes, a rosszullétig tele van vajjal és csokoládéval, és az első kettőből egyenesen következik, hogy ha nem sütjük túl – márpedig nem szabad, akkor krémesen ragacsos marad a belseje. Tehát az eredmény érdekében nem lehet kispórolni belőle a cukrot, de a zsírt sem.

Aki hagyományos brownie-receptet szeretne, az számos igazán klassz változatot talál a magyar blogokban is, ez most egy teljesen mogyorós, gluténmentes változat, azt gondoltam, hogy a mogyoróban lévő olajmennyiség ad a süteménynek elég zsírt (igen) és a cukrot is megpróbálom valahogy minimalizálni. Csokoládé helyett nyers kakaóport használtam (Iswari, Raw Cacao), és kevés mézzel “imitáltam” a ragacsossá sült cukrot.

Eszméletlen finom, csokoládés, de gluténmentes, és szuperegészséges süteményt kaptam, a tésztája tényleg öt perc alatt kész, ha van már mogyoróvajunk. Continue reading »

feb 072014
 
Chocolate_girl

Jean-Étienne Liotard:
La Belle Chocolatière
(Drezdai Képtár)

Van olyan, aki nem szereti a forró csokoládét? Vagy azt, amit annak gondol? Ha cukrászdákban forró csokit kérünk, rendszerint túlkakaóporozott, túlháztartásicukrozott és (nem optimális helyzetben tejszínhabspray-s) tejszínhabsipkával”feldíszített” forró italt kapunk, aminek még csak nyomokban sincs köze az igazi FORRÓ CSOKOLÁDÉhoz.
Mert hogy mi is az?

Egy valódi forró csokoládéban semmi keresnivalója a kakaópornak, csakis jó minőségű, magas kakaótartalmú csokoládé és esetleg tejtermék (ha úgy szeretjük, de növényi tejjel például remekül helyettesíthetjük), kevés édesítő, este pedig egy csöpp alkohol is mehet bele. Mivel magas kakaótartalmú és egyben elég zsíros desszertről van szó, ebből elég egy kis pohárnyi, forró hörpintés, legalkalmasabb erre egy 60ml-es espressocsésze – kávéivó háztartásban ez nem jelent gondot. Ennél többet egy átlagember nem tud elfogyasztani múló rosszullét nélkül, higgyetek nekem, tapasztalatból beszélek. Continue reading »

dec 182013
 

Az egyik legjobb dolog az angol konyhában a híres citromkrémjük. Ez így persze nem teljesen igaz, de nem sok izgalmas fogással találkoztam. Elnézve a húsos pitéket, krumplis halat és a maradékból összeütött vaníliás kenyérpudingot valóban meglepő, hogy kinek és mikor jutott eszébe, hogy nyers tojásokat citrommal krémmé főzzön. Sikeres konyhai baleset, de mint tudjuk, így születnek a nagy dolgok.

Ez az angol citromkrém nagyon finom. Egyszerre édes és savanyú, vajas és bársonyos, egyszóval mindazt megtestesíti, amiért rajongunk és áhítozunk. Az a fajta krém, amit – igen -, reggel a konyhában, állva, nyitott hűtőajtó mellett szoktunk kanalazni. Én legalábbis. Continue reading »

dec 112013
 

Karácsony előtt nem csak a blogokban, de zárt csoportokban is tombol a sütési láz. Így történt, hogy egyik nap szemben találtam magam egy eszméletlen jól kinéző keksszel, narancsmártással felturbózva. Mivel nem vagyok egy sütőtündér, és amúgy is el voltam maradva az előkészületekkel, lecsaptam Angéla receptjére. Az eredeti felállásban törökmogyoró és mandulaliszt szerepelt, ez el is készült, sőt a facebook-on ki is takarítottam a tálat, a tészta ugyanis eszméletlen finom volt nyersen is.
Fotózni nem tudtam, megettük.

Ma újra kellett sütnöm, de elfogyott a mandulaliszt, az új szállítmány pedig még nem érkezett meg, ezért változott a felállás Continue reading »

okt 282013
 

Egészen a 29. fordulóig szép rendben részt vettem a Vigyázz, Kész, Főzz! bloggerek közti megmérettetésen, aztán megcsappant a részvételem. Pedig jó volt, szerettem is, de az idő nagy úr. A mostani 59. staféta azonban igen csak kecsegtető volt: Zsuzsi alkohol és csokoládé együttesére írta ki Részeges csokoládé címmel, azt hiszem, ez több mint 250 alkoholos recept után (ezt a számot leírni is már maga egy kisebb becsiccsentés) nálam eléggé belevág, vagy nem?

Először természetesen sósban, húsosban gondolkodtam, jó lett volna összehozni egy mole-szószban főtt chili con carne-t, annál is inkább, mivel a chilibe mindig teszek csokoládét is, de ez most egyéb tevékenységek folyományaként elmaradt. Continue reading »

jún 012013
 

Biztos úgy néz ki, hogy egyik süteményt a másik után sütöm (ez így van) és egész nap csak édességeken tengődünk (ez nincs így). Tervbe vettem, hogy minden héten legyen valami komolyabb édesség, hogy ebben az új cukor-, de főleg liszt- és tejmentes időszakban minél előbb legyen egy komolyabb süteményrepertoárom, akár egy fiók, amit akkor húzok ki, amikor kedvem tartja.

Kuglófot ugyan elég ritkán sütöttem eddig is, mivel azonban egy lisztmentes mákos kevert tészta nem egy nagy kihívás, így adta magát, elterveztem, másnap már meg is sütöttem. A recept alapja a híres osztrák Johanna Maier-től származik, valójában úgy bukkantam rá, hogy azt a legendás soktojásos kuglófreceptjét kerestem, míg szembe jött a mákos-mogyorósa egy újságból kitépett lapon. Nem volt nehéz átalakítani, az arányokat azonban tologatnom kellett, de így majdnem tökéletes.
A másik részét áfonyafagylalttal ettük, ezt a párost csak ajánlani tudom. Continue reading »

máj 202013
 

Nálunk a gyümölcsfagylaltok tarolnak a legjobban, látszik, hogy nincs már kisgyerek a háznál. Gondolom, akkor naponta kellene gyártanom a csokifagyikat.
Semmi bajom a főzött fagylaltalappal, sőt. De sok idő az elkészítése, tologatni kell a megmaradt fehérjéket, így marad a legkönnyebb megoldás: gyümölcs és tejtermék. Mivel ez utóbbi nálunk már nincs, egyéb tejhelyettesítők után néztem. A legkézenfekvőbb – és a legfantasztikusabb – megoldás a kókusztej, ezt nem csak a tejmentes étkezésben ajánlom, de egyszerűen mindenkinek, annyira jó, kellően zsíros, doboz formájában mindig kéznél van, és nem tudok róla, hogy bármi káros mellékhatása lenne – szemben a tejjel.
Szóval íme, a sokéves kedvenc, ami “Rianás a málnabalzsamon” néven híresült el Continue reading »

máj 162013
 

Most akkor ez mi? Nutellával töltött Whoopie pie? Fahéjas keksz? Fogalmam sincs, milyen nevet kellene adni ennek a gyereknek. A whoopie pie amerikai találmány, és nem más, mint két vékony, általában csokoládés keksz, összeragasztva valamilyen krémmel. No, innen is látszik, hogy remekül variálható, gyakorlatilag a mi pilóta kekszünk is, ha akarjuk, hungarian whoopie pie.
De lehetne ez most Snickerdoodle is, csak hogy dobálózzunk még a külföldi szavakkal. Ami – mily meglepő -, ugyancsak keksz, tetemes mennyiségű fahéjas cukorral megszórva.
Na most, mi lenne, ha a kettőt ötvöznénk, és akkor bejön a képbe még a macaron is. Continue reading »

ápr 252013
 

Régóta adós vagyok már ezzel a recepttel, de azóta sem készült újabb kép, ezért kár várnom vele, ha lesz új fotó, kicserélem.
Rengeteg mogyorókrém recept kering a közön, újabban vannak köztük “egészségesek” is, bár a skála igen széles, mit tekintünk annak. Van, ahol ez már a nádcukornál és a szójatejnél kezdődik, és tény, hogy ezek is sokkal jobbak, mint a túlédesített, mogyorót nyomokban látott eredeti Nutella. Ebben ugyanis 13% a mogyoró. (Vigyázat, más az olasz, és más az amerikai Nutella összetétele!)
Új kihívás volt azonban, hogy ehessek már végre egy valóban csokis, de cukor- és persze teljesen tejmentes változatot, amit sikerült is megvalósítanom. Az egész üveget képes voltam egy nap alatt belapátolni (az üveget persze nem:), mindenféle következmény nélkül, ez óriási eredmény! Continue reading »

ápr 142013
 

Van olyan, aki nem ismeri a tejespitét? Ugye, emlékszünk még gyerekkorunk uzsonnájára? A lattaiolot a 16. században toszkán cukrászok hívták életre, mint a szegények desszertjét. Annyiban különbözik a miénktől, hogy míg a magyarban jóval több a liszt és kevesebb a tojás (ettől tésztaszerűbb is lesz), a mediterrán tejes pite kocsonyásabb a sok tojástól, néhányba még lisztet sem tesznek. Általában vízfürdőben készítik, így mutat némi hasonlatosságot a crème caramelhez. Fahéjjal, szerecsendióval, kardamommal fűszerezik, de láttam már ánizsmaggal is, ahogy délen szokás. Aki nem szereti az ánizsos ízt, az ezt is nyugodtan bevállalhatja, szerintem szépen belesimul a tésztába, feltéve, ha sikerült elég apróra vágnunk. (Legközelebb kipróbálom Sambucával is, rossz nem lehet.)  Continue reading »

ápr 052013
 

Ha bármely okból nem szeretnénk sütésnél búzalisztet használni és fogyasztani, akkor a legfinomabb eredményt a különböző magok és gyümölcsök keverékéből kapjuk. Nem lesz olyan laza a tészta, de ez nem is baj -, egy rusztikus diós vagy mandulás is remekül mutat a vasárnapi asztalon!
Most is ezt a módszert alkalmaztam a kevert tésztánál, tökmag és mák, valamint aszalt szilva, ezt kisütöttem és megkentem egy csokikrémmel – amiről még a férjem sem tudta megmondani, mi van benne:). Persze a kakaóson kívül:).
Annyira egészséges, amennyire egy sütemény csak lehet, amibe most nem tettem Continue reading »

Már 172013
 

Fánkot sütni nem csak hagyományos módon lehet. De nem ám! Ugye emlékszik még rá valaki, amikor jó 15 évvel ezelőtt kivonult hazánkból a donut-lánc? Igazi amerikai, szaftos fánkok voltak, szombat délután nálunk ez ment a kávé mellé. No, azt nagyon szerettem, ez a forma pedig olyasmi. Illetve egy cupcake-szerű forma, fejjel lefelé kell sütni, a keletkezett mélyedést megtölteni, de fánknak is teljesen beillik. Akinek lyukas, vagyis karika formája van, az a kész fánkokat egyszerűen mártogassa bele a mázba és kenje rá a lekvárt.
Ehhez a tésztához ne álmodozzunk szép, nagy fánkokban, a tészta viszonylag tömör marad, erre a kisméretű karika, vagy akár mini kuglófforma is megfelel. Continue reading »

Már 162013
 

A gyümölcstorta nagyjából az a műfaj, amit mindenki szeret. Legalábbis mindig ezt tapasztaltam, nagyobb társaságban egy csokoládés, de egy feltupírozott pihehabos mellett is általában egy ilyen egyszerűke fogy a legjobban. Egyéni tapasztalat. Nem túl édes, a krém jól csúszik, a gyümölcs ad egy jó kis kontrasztot, nem utolsó sorban remek reggeli. Kell ennél több?
Nálunk régen odáig fajult a dolog, hogy nyaranta vacsora gyanánt ettük, ücsörögtünk a kertben és könnyű fehérborral öblögettük az ügyeletes eper-, cseresznye- vagy baracktortánkat.
Régóta nem sütöttem, azonban pár hónapja szert tettem ennek az elengedhetetlen formának a kistestvérére, a 22cm-es formába pont a fele recept szükséges. (Ez az a forma, amibe belesimítjuk a tésztát, kisütjük, majd megfordítva beletesszük a kész krémet. Természetesen sima piteformában is el lehet készíteni.) Azonnal lecsaptam rá, de csak most jutottam el, hogy reggeli süteménnyel töltsem ki rohanó kis életünket. Continue reading »

dec 062012
 

Pár napos kókusztej árválkodott a hűtőben, hiába használom mostanában naponta, csak nem fogyott. Elég gyorsan felsejlett bennem a kókuszlikőr képe, összeraktam hamarjában, másodikat is kevertem, leteszteltük. Igen finom, ugyan nem tudom, miben szokás kókuszlikőrt iszogatni, de erre a célra az Avernás pohár tökéletesen megfelelt.
Cukorral, sőt biztos, hogy mézzel is kiváló, de én nem eszem cukrot, nálam most az eritrit fut édesítőként, de mindenki azzal édesíti a saját életét, amivel szeretné.
Ezzel a módszerrel nemigen tudunk hosszútávú likőrkészítésbe kezdeni, de gyorssegélyként egyszerűen tökéletes! Continue reading »

ápr 222012
 

El fognak szaporodni a minitortareceptek a blogon, mert nagyon rákaptam. (Aztán mindenki döntse el, hogy ez most jó hír-e neki, vagy sem.) Régebben a 18 cm-es, fele formában sütöttem, de azon is három napig nyammogtunk, a vége meg ment a kukába, végelszáradás okán. Tavaly azonban vettem egy pici, kerek, kapcsos sütőformát, nemrég meg két hasonló szívformát, na hát ebben aztán mindenki kiélheti hirtelen feltoluló sütési vágyát, csak a hozzávalókat ne felejtsük el arányosan lecsökkenteni. Érhetik az embert ebből kifolyólag meglepetések, csak szólok. Írok majd erről is, mármint hogyan csökkentsünk, riszájzoljunk le bármilyen süteményt, erre még kicsit várni kell.

Szóval mini, de sütemény, és ez a lényeg. Most két főre, formára, tányérra, étvágyra szól, ízlés szerint felszorozható. Az alaprecept Anitától való, és bár ő sem híve a túlcukrozásnak, még annál is kevesebb cukrot tettem bele, a tetejét pedig megszórtam – pillanat, puskázok -, mézes puffasztott búzával, pontosabban nem azzal az agyonédesesített K. betűs műremekkel, hanem bio, vadvirágmézes puffasztott tönkölybúzával, nagyon jó lett a tetején. Bár kicsit kemény lett sütés után, ezért a sütés vége felé érdemes meglocsolni vagy megspriccelni egy fél kanál alma- vagy egyéb gyümölcslével, az csak jót tehet.

Egyszemélyes nutellatorta puffasztott mézes búzával és vaníliás joghurttal
Nutellatortácska, honey pops és vaníliás joghurt

(Torta di nutella con grano soffiato)

A tésztához

2 db tojás
40 g barna nádcukor
75 g / 1,5 ek Nutella
100 ml tej (2,8%-os)
80 g búzaliszt (BL-55)
½ tk sütőpor
1 csipet tengeri só
A rávalóhoz
100 g / 2 ek Nutella
3 ek puffasztott mézes búza (bio)
4 ek zsíros joghurt
½ rúd vanília

kevés reszelt citromhéj

Egy magas keverőtálban kézi robotgéppel 6-8 perc alatt habosra keverem a tojásokat a nádcukorral. Fakanállal beleforgatom a szobahőmérsékletű Nutellát, majd a tejet is. Belekeverem a lisztet, a sütőport és a sót is.
A sütőt előmelegítem légkeverésen 160 °C-ra (alsó-felső állásban 180 °C-ra). Két kis kapcsos formát kikenek vajjal.
A formákba öntöm a hígabb állagú tésztát, majd a tetejére szórom a puffasztott búzát. Egy kanállal nem árt kissé belenyomkodni a tésztába.
Beteszem a sütő középső rácsára és 20-25 percig sütöm. Úgy lesz jó, ha nem sül teljesen át, maradjon még nedves a közepe, ezt tűpróbával ellenőrízhetjük.
Kihűtöm, lefejtem a kapcsot és tányérra teszem. Meg lehet szórni kakaóporral, de a tetejét át lehet kenni kevés, egy kanál forró vízzel elkevert baracklekvárral is, akkor még szottyosabb lesz. Citromos vaníliajoghurtot adtam mellé.
2 kis (300 ml-es) sütőforma