Júl 132016
 

A tegnapi andorrai Escaldes és a francia Revel közötti szakasz is drámaira sikerült: innen már nem lesznek túl nyugodt, sík szakaszok. “Egy viszonylag erős nevekből álló szökés végén igazi tűzijátékkal ért véget a Tour de France 10. etapja, melynek során az Orica-BikeExchange csapata kihasználta létszámbeli fölényét és Michael Matthews révén megnyerte a szakaszt. Pedig a fiatal ausztrál kiválóság egy nappal korábban még a verseny feladásán gondolkozott.” írja a velo.hu.
Valóban, Matthews a hétfői pihanőnapon abba akarta hagyni, és bár elsőnek gurult a célba, a sárga trikót Froome viseli, Sagan pedig a zöldet. Continue reading »

Júl 242015
 

Ha az elmúlt két napot drámainak nevezték a sportrajongók, akkor a Tour mai  138 km-es szakasza Saint-Jean-de-Maurienne és La Toussuire között sem lesz sétagalopp, jobb hasonlat is eszembe juthatott volna. Ma egész nap Rhône-Alpes régióban tekerünk, Franciaország dél-keleti, alpesi részén.
Az emelkedő már a negyedik kilométernél el is kezdődik, a Col du Chaussy először szerepel a Tour történetében és a Tour hivatalos oldala szerint az ereszkedés is igen színvonalas lesz.
Történelmet írhat ez a nap, drámában ma sem lesz hiány, úgy tűnik, hisz semmi sem kiszámítható, a 138 km-es szakaszon gyakorlatilag egy vízszintes méter út nincs, az utolsó kaptató, az első kategóriásnak számító, 6,1%-os emelkedőjével a La Toussuire csúcs is hozhat meglepetéseket. Continue reading »

máj 082014
 

Hosszas keresés után – ahogy az már lenni szokott, egy véletlen folytán – végre megtaláltam álmaim sütőtálját. Négy-öt literes öntöttvas, vagy kerámiaedényt kerestem (inkább az utóbbit), ami, és most két igen praktikus dolog jön, nagyméretű, de nem túl magas, hisz kacsasütőm kettő is van, és saját fedéllel rendelkezik. Ha még szögletes is lenne, külön bónusz lenne, mert a kerek és ovális tálak ugyan igen szépek tudnak lenni, de a szögletes egészen egyszerűen praktikusabb, mondja belőlem a gyakorló háziasszony.
A facebook-on jött velem szemben egy piros, méretes sütőtál, így akadtam rá a belga Berghoff kőedényeire. Mondanom sem kell, innentől kezdve mindenhol fedeles sűtőtálak vigyorogtak velem szemben, de kitartottam és kezdtem szívembe zárni a Berghoff nevet. Continue reading »

jan 302014
 

Pizzát sütni liszt nélkül, lássuk be, ez nagyjából olyan vállalkozás, mint labda nélkül focizni. Aki meg a pizza és a pasta bűvkörében élte meg eddig éveit, annak még nagyobb megrázkódtatás egy pizza nélküli élet. (Ez volnék én.) Tenni kellett tehát valamit.

Első próbálkozásom egy őrölt mandulával készült pizzatészta volt (szerencsére csak zárt körben lett dokumentálva), enyhén szólva is szörnyű emléket hagyott hátra, béke poraira. Ezután következett a mandulalisztes verzió, ahogy látjuk, a szokásos kukorica-rizsliszt-kombót teljes mértékben átugrottam, már akkor éreztem, hogy erre semmi szükség.
Találkoztam még préselt karfiol alapú pizzatésztával is, ezzel valahogy még papíron sem sikerült barátságot kötnöm. Continue reading »

jan 282014
 

Kezdem átértékelni a főzeléket. Azt, amit azért hívnak így a magyar konyhában, mert nem páralék, de nem is gőzölék. De hagyjuk is az etimológiát, nem visz ez semerre. A főzeléket, mint ezt a vastag tejes zöldségsűrítményt kezdem megszeretni. Hiába, húszévente érdemes felülvizsgálni az ízlésünket, változott-e valami. Jelentem, nálam igen! Egy porhanyósra érlelt és két percig sütött marhasteak alá nem adnám, de sült kolbász ágyának vagy mellé alig lehet jobbat elképzelni.

Most kókuszkrémmel készült, nem is kellett volna alá még liszt, de tettem bele egy kevés mandulalisztet, jobban összefogta. Ami új, belevágtam az alapba egy kápiapaprikát, a végén pedig mangóbalzsammal savanyítottam. Hiába, ő a kedvencem. Continue reading »

jan 162014
 

A Facebook-nak – számolatlan hátránya mellett – előnye is van. A tegnapi vacsoránk pár nappal ezelőtt ott jött velem szembe, hálás is vagyok annak, aki  épp tetszését fejezte ki annál a bejegyzésnél, biztos nem én vagyok az egyetlen háziasszony, akinek legkésőbb déltájban fejtörést okoz, mi is legyen a vacsora.

A retro manapság bombabiztos tipp, én sem haboztam. Bár nagyon szeretem a különleges dolgokat a konyhában – azért lássuk be, kinek mi a különleges -, az egyszerű, hagyományos ételnek is van varázsa. De még mekkora.
Egy kolbászos tojáspörköltről van szó, amit feltétnek kínáltak, de már ránézésre is ő kiáltott köretért. A sűrű kolbászos mártás messziről emlékeztet a spanyol vörösborban párolt chorizora (Chorizo al vino tinto), de csak emlékeztet. Continue reading »

dec 122013
 

Egyszerű, lusta asszonynak való vacsora. A hentesnél megveszem a kolbászt, utána beugrom a zöldségeshez a sütőtökért. Minden más van otthon, ez valóban csupán néhány perc munka, egy óra múlva lehet is vacsorához csöngetni.
Nem, nem szoktam ilyen egyszerűen elintézni, de néha jól esik a lazítás, igazam van?
A sütőtököt szinte mindenki szereti. A hokkaido fajtában az a fantasztikus, hogy a héja is vele puhul, nem kell hámozni. A titka a fűszerezésben rejlik, akkor simán el lehet adni köretnek is, mint most. Continue reading »

Júl 072012
 

Évente kétszer-háromszor nekiállok, és nagyobb társaságnak főzök egy hatalmas adag húsos káposztát. Hosszú évek óta főzök hasonlót, egy ősrégi francia szakácskönyvben találtam a receptet, ami emlékeim szerint akkoriban eléggé magyarosra hajlott.
Két éve rájöttem, hogy nem véletlen hívom én ezt a mindentbele-egytálamat elzászi káposztának, mert ugyancsak hajaz az ő híres choucroute-jukra.
A choucroute [sukrut] olyan, mint nálunk a töltött, vagy inkább a húsos káposzta több fajta hússal: egy hatalmas fazékban legalább három, de inkább négy-ötféle különböző húsneművel savanyú káposztát főznek, ami jellegéből adódóan másnap, sőt harmadnap felmelegítve sokkal finomabb lesz. Az ízek összeérnek és kiforrnak, akárcsak a mi töltött káposztánknál.

A choucroute-nak nincs különösebb titka, csupán a fűszerezés más, illetve nem biztos, hogy az elzászi kolbászt be tudjuk szerezni, akkor viszont legyen valami hasonló. Continue reading »

Júl 072012
 

Egyáltalán nem vagyok szendvicsellenes, bár az alkatrészeket inkább külön szeretem enni. Egy falat kenyér, három falat sajt, egy marék saláta. Csak úgy, a tiszta ízek kedvéért.
Szendvicsből pedig annyi fajtát ki lehet találni, hogy blogot is lehetne írni rá. Neveddelaszendvicsemet.hu, még szabad. De nyugi, nem kezdek szendvicsblogba, inkább néha megmutatok itt egyet-egyet.

Ez például igen jól sikerült, bár semmi különös, de van benne elég anyag, hogy kibírjuk vele estig, és jól tocsog:). Találtam még egy üveg pestot a hűtőben, bazsalikomos-petrezselymes volt dió- és olívaolajjal, és maradt még crème fraîche is. Gabojsza kolbászából viszont már alig van…
Azoknak, akik együtt szeretik enni a cipót az alkatrészekkel :)

Pestos, kolbászos, petrezselymes szendvics
Pestós, kolbászos szendvics

1 cipó vagy mini-baguette, vagy zsömle
1 ek-nyi krémsajt vagy ricotta
1 ek-nyi házi bazsalikompesto
néhány karika paprikás kolbász
néhány levél petrezselyem
néhány pötty tejföl

Cipót felvágtam, megkentem a krémsajttal, rákentem a pestót, rátettem a kolbászt, a petrezselymet, pici tejfölt, fedelét rátettem és megettem.

okt 202010
 

A meleg kabát és sál mellé lassan újra előkerülnek a melengető levesek is. Micsoda közhely ez így, akár azt is írhattam volna, hogy itt van az ősz, itt van újra :), na de valóban, most a forró, sűrű levesek esnek a legjobban.
Ennek a végtelen egyszerű krémlevesnek másfél titka van: finom házi kolbász, honnan máshonnan, mint állandó kolbászbeszállítómtól :), Gabojszától. A másik picinyke titok pedig az, hogy ezúttal a kolbászt bele is mixeltem, ami annyira bevált, hogy gyakrabban is kellene így készíteni.

Ez most éppen egy magyaros ihletésű leves lett, de a kolbászt helyettesíthetjük chorizoval, olasz salsicciával, vagy bármilyen fűszeres húsneművel.
Az ilyen leves nem is kíván már egyéb ízesítést, csak pár pötty nagyon jó olívaolajat a tetejére – jelen esetben szarvasgombásat használtam – és egy maréknyi friss petrezselymet. Esetleg még egy meleg takarót, egy pattogó kandallót, egy kutyát / macskát az ölbe … hékás, ne ábrándozzunk már !

Kolbászos burgonyakrémleves olívaolajjal és petrezselyemmel
Kolbászos burgonyakrémleves

1 el olívaolaj
1 fej salottahagyma
350 g (feszes) burgonya (kb. 6 kis szem)
400 ml házi zöldségalaplé (zöldséges spárgaalaplé)
90 g paprikás házi kolbász
néhány ek tejszín (szükség szerint)
só, bors ízlés szerint
A tetejére
1 ek fokhagymás vagy szarvasgombás olívaolaj
½ csokor petrezselyem

Egy lábasban üvegesre pirítom az olajon a felvágott hagymát. Beleteszem a kisebb kockákra vágott burgonyát, pár percig szárazon keverem, hogy kissé odakapjon. Felöntöm az alaplével (most eltett zöldséges spárgalevet használtam) és negyedórát párolom. Beleteszem a szintén felvágott kolbászt és puhára főzöm.
Ekkor botmixerrel pürésítem, visszateszem a lábasba és annyi tejszínt vagy alaplevet teszek bele, hogy még sűrű levest kapjak. Kerekre ízesítem.
Tálalásnál szarvasgombás olívaolajat és petrezselymet teszek rá.
2 tányérnyi /

ápr 132010
 

Ezt a ragut még késő ősszel készítettem, de most igazán kapóra jött, hogy eddig nem tudtam közzétenni. Ideális pályázó Limara gabonás VKF! -fordulójára, mivel a polenta az egyik kedvencünk is. Bár végre végérvényesen kitavaszodott, ezt a piemonti húsos ragut egész évben elkészíthetjük.

A topulone (vagy tapulone, tabulone) egy igen egyszerű, többszázéves étel, különlegessé talán a bor teszi. Azt nem mondom, hogy Barolot locsolgassunk rá, arrafelé sem azt szoktak és én sem tettem, azonban feláldoztam hozzá egy hároméves Nebbiolot, a maradékot pedig megittuk hozzá.
A húst durvára daráljuk, de a legjobb, ha nyessük, ez a látszat ellenére nem túl hosszas, vagy macerás dolog, viszont sokkal finomabb lesz a hús. Én ezzel a mennyiséggel negyedóra alatt készen is voltam, sikerült 3-4 mm-es húsgombokat levágnom.
Gyanítom, hogy sokan nem tudnak luganegát beszerezni, helyette bármilyen fokhagymás, fűszeres, vagy édesköményes kolbász is jó lesz, csak paprikást ne tegyünk bele.
Disznóhúsből nem igazán szerencsés a topulone.
Mi most polenta tetejére téve ettük, de nagyon jó lesz a ragu házi tésztával is, vagy akár – a hagyományokkal ellentétben – sült zöldségekkel.
A polentához piemonti sajtot is keverhetünk. Nagyon jó hozzá a helyi gorgonzola, szépen olvad és pikáns ízt ad neki. Finom még hozzá a Toma, a helyi Bettelmatt, vagy Taleggio, nem kell sok, csak épp annyi, hogy a folyós polentát kicsit összetartsa és fűszeres, telt ízt adjon neki.

Topulone - piemonti boros-husos ragu
Topulone
(Piemonti vörösboros marharagu polentával)

A boros raguhoz
2 ek olívaolaj
1 szeletke vaj
1 nagy fej hagyma (vagy 2 gerezd fokhagyma)
500 g marhahús, nyesve (nyakrész, tarja)
80 g pancetta (húsos szalonna)
kb. 100 g luganega, vagy egyéb fűszeres kolbász (elmaradhat)
2 db babérlevél
kb. 300 ml húsleves, alaplé
kb. 300 ml testes, száraz (piemonti) vörösbor

Egy nagyobb edényben felhevítem az olajat és a vajat és üvegesre párolom benne a vékony karikára vágott hagymát (vagy az apróra vágott fokhagymát).
Közben a húst megtisztítom, vékony szeletekre vágom és apó kockákra szelem. Körömnyagyságú darabok legyenek belőle. A hagymához adom a szétmorzsolt kolbászt, a húst és közepes hőmérsékleten fehéredésig pirítom. Hozzáadom a babérlevelet, és a bor nagy részét. Hagyom párolni, majd ha már alig van alatta folyadék, mehet bele az alapléből is. Ezután felváltva öntögetek hozzá egy kevés bort és alaplevet. Jó óráig párolom, amíg jól összefő.
Ha kész, reszelt parmezánt szórok a tetejére.
Polentával, széles tésztával, papperdellával keverve, vagy egyszerűen kenyérrel tálalják.

A polentához *
150 g polenta (olasz kukoricadara)
100 ml fehérbor
kb 700-800 ml víz
1 tk só
1 ek vaj
sajt, ha van

A polentához egy lábasban felteszem a (lehetőleg ásvány-) vizet és a bort főni és ha forr, beleszórom a polentagrízt. Alacsony hőmérsékleten, néhány percenként megkeverem, és ha túl sűrű, mindig öntögetek hozzá egy kevés vizet – hasonlóan, mint a risottónál, de ezt nem szükséges annyiszor megkeverni, csak ha úgy érezzük, hogy már tapadna az edény aljára.
Ezt polentától függően legalább háromnegyed óráig kell így szép lassan kevergetni, mindig egy pici vizet hozzáöntögetni. Menetközben sózzuk is. Főzhetjük kicsit tovább is, de ne felejtsünk el forró vizet öntögetni hozzá. Ha kóstolásra jó, megpuhultak a szemek, akkor döntsük el, hogy sűrűn folyósra hagyjuk, vagy inkább egész töményre, amit formába teszünk és később kisütünk.
Ezt a polentát hígabbra hagytam, mert jobban illik a raguhoz. Hasonló lesz, mint egy igazán ízes, aromás burgonyapüré.
Lehúzom a tűzről, hozzáadok még egy kevés vajat, és ha van egy kis maradék sajt, azt sem fogja ellenezni, főleg, ha piemonti sajtunk is van kéznél.

Polenta készítésének leírása még ITT.
polentával, tésztával 4 személyre, anélkül 2 személyre 

Változatok:
Így lesz szénhidrátszegény: polenta és tészta helyett használj köretként sült zöldségeket, esetleg burgonyát
Így lesz paleo: polenta és tészta helyett használj köretként sült zöldségeket, vagy sült karfiolrizst

feb 232010
 

Pár hete vacsoránál ültünk, mikor a férjem azt mondja, játszunk olyat, hogy mostantól egy ideig blogokból főzök. Ezzel tetemes időt is megtakarítanánk, de a poén csak ezután jön: ő meg kitalálja, honnan van.

Évek óta mutogatom, mesélem neki, ki mit főzött, jó pár bloggert felismer már a főztjéről:). Tudja, ha blogból sütök kekszet, az csak Kicsivú lehet, komoly húsétel Gabojsza Élete párja, Mr. ÍB, vagy akár Lorien dolgos kezeit dícséri, és azt is tudja, hogy Pepper nem szereti a leveseket. Ha egzotikus összeállítást teszek az asztalra, rákérdez, hogy Beatbullnál nézelődtem-e, halas dolgokat Gabahtól szoktam Continue reading »

feb 022010
 

Eszembe nem jutott volna, hogy savanyúkáposztából is lehetne krémlevest főzni, pedig miért is ne. Pont az a fajta krémleves, amiben van egy csipet fantázia, savanykás-csípős, és mivel krémlevesek terén szívügyem a “levesbetét” :) az is nagyon a helyén van.

Nem először találtam Mennyei Mignon-nál nekem tetsző receptet, erre is azonnal lecsaptam.
Néhány apró változtatást végeztem rajta, bacon helyett füstölt kolbász került a tetejére (utolsó darabka a Gabojsza-féle rakományból), a tejszín mennyiségét pedig lecsökkentettem, de akár el is maradhat. Tanakodtam, mivel lehetne még feldobni, bár egyáltalán nem szorult rá, azért felturbóztam még római köménnyel is. Nem teng túl, csak módjával, sejtelmesen érződik. Continue reading »

máj 272009
 

Nehogy valaki félreértse, a salátát nem mellé ettük, hanem belecsempésztem a tésztamártásba. És úgy is milyen jó lett!

Trenette kolbásszal és római salátával
(Trenette con salsiccia e lattuga romana)


200 g trenette
1,5 ek olívaolaj
1 közepes fej vöröshagyma
kb. 100 g salsiccia (paprikás kolbász is nagyon jó)
kevés alaplé vagy zöldséglé
½ db piros húsos paprika
só és feketebors
2 db római salátaszív
parmezán a tetejére

A hagymát durvára vágom és megpárolom az olajban. Közben félkarikára vágom a kolbászt és pár kortynyi folyadékkal (alaplé, vagy zöldség főzőleve) párolgatom. Hozzáadom a csíkoka vágott paprikát és pár percig párolom, de a paprika még maradjon ropogós.
Közben al dente kifőzöm a tésztát.
Megmosom és lecsapkodom vagy kicentrifugázom a salátát és csíkokra vágom. A ragut sózom és borsozom, félrehúzom és a még forró mártásba keverem a salátacsíkokat. Párolni már nem kell, a maradék hőtől egy kicsit összeesik, de még roppanós marad, az úgy épp jó lesz.
A tésztát leszűröm és óvatosan összekeverem a mártással. Sajtot reszelek a tetejére.
2 személyre

máj 182009
 

Továbbra sem  hagy nyugodni a főtt búza, annyira megkedveltem. Családom ugyan nem osztja velem maradéktalanul ezt a felismerést, de sebaj, ha eléjük  teszem, csak megeszik. Hiába mondom, hogy nem lehet mindig rizsen és polentán élni, mert azt bezzeg akár minden nap … :) Így elbújtatva viszont még a finnyásabbja is repetázott, főleg úgy, hogy remek paprikás gabojszakolbászt:) is tettem bele, igaz, csak az egyik részébe.

Akár maradék húst is beletehetünk, nem kell hozzá külön húst vásárolni. Most épp egy kevés sülttől kellett megszabadulnom, de a középolasz tartományokban leginkább bárányból készítik, kolbásszal pedig még finomabb lesz.
A tetejére zamatos olívaolajat is locsolhatunk, én most olajjal megkent kenyeret pirítottam, azt ettük hozzá. A tetejére forgácsoljunk pecorinot vagy egyéb markáns sajtot, remek lesz tőle!
Paradicsomszószban párolt sertésszelet főtt búzával
Paradicsomszószban párolt sertésszelet főtt búzával

(Sugo di salsiccia e maiale con grano cotto)

1 ek olívaolaj
1 fej hagyma (közepes)
2 löttyintés fehérbor
kb. 200 g sertéshús
kb. 200 g nyers sonka vagy salsiccia (olasz kolbász)
400 ml dobozos paradicsom, darabos (Polpa di pomodoro, pl.
MUTTI)
2 db babérlevél
kevés peperoncino, csípős paprika, ízlés szerint
kevés alaplé
só, bors
80 g búza (közönséges vagy durumbúza)

A búzát előzetesen beáztatom, vagy már készre főtt búzát használok. A közönséges búzát 1 napra, a durumbúzát 3 napra be kell áztatni, a vizet naponta cserélni kell.
A búzát egy óra alatt puhára főzöm, a vizet leszűröm róla.

Az olajat felhevítem és megpárolom benne az egész vékony karikára vágott hagymát. Beleteszem a féltenyérnyi darabokra (vagy még kisebbre) vágott húst és mindkét oldalán pirosra kapatom. Bort öntök alá, hozzáteszem a paradicsomot, a babérlevelet és mindig pici alaplével felöntve megpárolom. A sonkát vagy a kolbászt úgy adom hozzá, hogy egyszerre puhuljon meg.
A végén kiveszem a húsokat, a paradicsomszószba belekeverem a főtt búzát és készre ízesítem. Visszateszem a húst és együtt tálalom.
A tetejére markáns sajtot reszeljünk.
2 személyre /

Sze 252008
 


Tortiglioni paprikával és kolbásszal
(Tortiglioni con salsiccia e peperone rosso)

2 ek olívaolaj
1 kis fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
1 db piroshúsú paprika
1 nagy lötty fehérbor
kb. 100 g paprikás kolbász
2 db paradicsom
kis darab csípőspaprika
só, bors
tört koriander

Egy kevés olajon megfuttatom az apróra vágott hagymát, majd a fokhagymát is. (Ezt el is hagyhatjuk, ha a kolbászka nagyon fűszeres.) A paprikát megmosom, falatnyi darabokra vágom és hozzákeverem a hagymához. Kevés bort öntök alá és pár perc alatt félig puhára párolom. A kolbászról lefejtem a bőrét, a húsát pedig kisebb darabokra vágom és hozzákeverem a mártáshoz. Az előzőleg forró vízbe mártott és lehéjazott paradicsom felkockázom és a magjával együtt beleteszem a mártásba. Egy kisebb darab csípőspaprikát kimagozok és beleteszem. (Gabah csak annyi ideig hagyja a szószban, ameddig az kellően csípős nem lesz, utána kiveszi. Milyen jó ötlet!) Sózom, borsozom és egy csipetnyi koriandert török bele.
Közben kifőzöm a tésztát és összekeverem a szósszal. Sajtot tettünk rá, a képről ez még lemaradt.:-)
2 személyre /

Már 272008
 

Bizonyára nem így néz ki egy maradékokból összedobott vacsora, de ez bizony az! A húsvéti vendégeskedés után még annyi finomság maradt, azokat pedig hasznosan el kellett pusztítanunk, mert várt ránk Itália a saját finomságaival!
Így néhány előétel-tálat készítettem, mindenki azt evett, amihez gusztusa volt. Felhasználtam hozzá a salátákat, sajtokat, a diós-rucolapestot, friss paradicsomot, paprikás kolbászt, mini-palacsintákat, olívás kenyeret, a dressingeket, és még amit találtam a hűtőben… Nagyobb tűzálló tálkákba helyeztem őket és betoltam a sütőbe illetve a grill alá.

Annyira jól sikerültek, hogy legközelebb ezekre építem majd a menüt is!
(Kép csak az elsőről készült, utána besötétedett.)

Sült radicchio sajttal és rucolapestoval

Sült radicchio sajttal és rucolapestoval

4 levél radicchio
4 szelet brie (vagy egyéb olvadékony sajt)
4 tk rucolapesto
bors, frissen tekerve
2 ek pisztácia, nyersen
1 ek olívaolaj

Egy tűzálló tálkába beleteszem a – lehetőleg egyforma méretű – radicchiolevélkéket, beleteszek egy-egy szelet brie-t, ráültetek egy kanálka pestot (nálam ez diós rucolapesto volt), borsot tekerek rá, meghintem egy fél maréknyi megtört, nyers pisztáciával (de szárazon megpirított fenyőmag is tökéletesen megteszi) és meglocsolom egy kanálka nagyon finom olívaolajjal.
Betolom a grill alá és 5 percig sütöm, addig, amíg a sajt elkezd olvadni, de vigyázzunk, a radicchiolevélkék ne száradjanak ki!
1 személyre /

Sült radicchio, mozzarella, pesto és olajban eltett szárított paradicsom

A tálkákba beteszem a radicchiolevélkéket, belehelyezek egy-egy vastagabb mozzarella-korongot, megkenem a pestoval. Réteszek egy paradicsomdarabkát, és a levélkék közé is teszek egy kevés félbevágott darabot. Az egészet meglocsolom a paradicsom alól kimert olajjal (ha olívában tették el), vagy mogyoróolajjal. A tetejét meghintem egy kevés, szárazon megpirított földimogyoróval.

Sült radicchio, paprikás kolbász, koktélparadicsom, parmezán

Tálkába teszem a radicchiolevélkéket, a mélyedésükbe teszek két felvágott koktélparadicsomot, majd a tetejére biggyesztek két hajszálvékony szelet paprikás kolbászt (egyenként hajszálvékonyra szeletelve). Az egészet megszórom parmezánnal és meglocsolom egy nagy öntet olívaolajjal, hogy a végén alatta is maradjon. A levelek közé is lehet még tenni paradicsomot. 
Ebbe olívás kenyérkét tunkoltunk.

Grillezett lollo, brie-sajt, paprikás kolbász, fűszeres balzsamecet, parmezán, mini-palacsinta

Tálkába egy maroknyi lollo biondo, rá néhány szelet brie, majd erre néhány hajszálvékonyra szeletelt paprikás kolbász (tényleg hajszálnyi legyen, finomabb úgy!), az egészre egy hatalmas öntet fügés, sűrű balzsamecet (2 evőkanálnyi is lehet), majd az egészet megszórni parmezánnal. Sütő, grill, majd tálalásnál a vékonyra kisütött mini-palacsinták négybe hajtva a tányér mellé. Fenséges!!

Sült radicchio sajttal és rucolapestoval