aug 212014
 

Napok óta kerget a vágy egy vajas-lekváros kenyérre. Fene tudja, hogy úszott be a képbe, de már álmomban is vizualizáltam, ahogy beleharapok egy vastagon vajjal megkent, baracklekváros kenyérbe. Igen, még a héja is ropogott. Álmomban.

Érthetetlen, mivel sosem volt a szívem csücske, álmaim netovábbja, talán a lekváros vajas kalács képében tűnt föl néha a színen, szóval nem igazán. Belemagyarázni sem tudtam semmit, értelmetlen. De így az új kenyér ünnepe táján felsejlett, hogy de jó is lenne. Persze foszlós, puha fehér kenyérről szó sem lehetett, maradt egy maglisztes verzió. Állt a kamrában egy zacskó kendermagliszt, amit Ildinyó kendermaglisztes kenyeréhez vettem, és rácsodálkoztam, hogy ez a kendermagliszt nekem bizony ízlik. Continue reading »