jún 182010
 

Gyerekkoromban mindig arra vágytam, hogy egymagam megehessek egy egész csokor retket. Egyáltalán nem voltunk szegények, volt mit enni bőven, de retekből soha sem jutott több. Az úgy volt szokás, hogy vettünk egy csokorral és pár besózott szeletet kapott mindenki a vajaskenyér mellé. Lehet, hogy a csokrok is nagyobbak voltak, erre már nem emlékszem, meg ilyen dolgok nem is érdekeltek engem akkoriban.

Most bepótoltam a retekhiányt. Csupán olívaolajjal és sok petrezselyemmel kevertem el, mellé pedig csirkemellet sütöttem. Ízbolygó módszere roppant egyszerű, de hatásos. A lényege, hogy a húsokat sós vízbe áztassuk egy-két órára. Szinte a fűszeres páclevet is helyettesíti, a hús finom és porhanyós lesz. Most bordázott serpenyőben sütöttem olajban, de grillroston az igazi.
Persze a sült retek se lenne kutya mellé, mondjuk pirított mogyoróval.
Lehetne még cifrázni, de ez így nagyon finom volt.

Sóban pácolt sült csirkemell petrezselymes reteksalátával
Sült csirkemell petrezselymes reteksalátával

½ db csirkemell
só, bors
1 ek olaj
sok piros retek (kb. 15 darab)
2 ek olívaolaj
kevés zöldcitromlé
1 csokor petrezselyem

Egy tálkában fél teáskanál sót feloldok egy-két pohárnyi vízben és két órára beleteszem a megmosott csirkemellet. Néha átforgatom.
A húst kiveszem, papírtörlővel leitatom és forró olajban egy serpenyőben körbesütöm. Pici (tiszta) vizet, esetleg bort öntök alá és 10 perc alatt megsütöm. Ha kész, alufóliába csomagolom, amíg elkészül a saláta.

Közben megtisztítom a retkeket, félbevágom és egy tálban összekeverem az olajjal, kevés zöldcitromlével, majd sózom és borsozom. Aláforgatom a frissen felvágott petrezselymet.
A húst szeletekre vágom és a salátát mellé halmozom. Ha van időnk, érdemes a salátát fél órára behűteni.
1 személyre /

jún 072010
 

Ez az étel vacsoracsatára készült. Na nem én csatáztam, hanem a lányom kért meg, hogy segítsek neki egy menüt összeállítani. Nincs még olllyan nagy gyakorlata a főzésben, ezért is örültem, hogy belevágott. Egyértelműen NEM olasz menüt akart (már miért is akart volna azt:), hanem valami egyszerűt, nem klasszikusat, de mégis raffináltat, egy amerikai fricska-félét. A kedvencei épp ezért kilőve.

Ez a mogyoróvajas, coca-colás csirke az lett, könnyen elkészíthető, de abszolút nem mindennapi:). Neki ugyan nem ízlett a próbafőzésnél, ezért a mogyoróvajat ki is hagyta, de a többiek szerint így sem maradt izgalom nélkül.
Részemről semmiképp sem hagynám ki a mogyoróvajat, úgy lesz jó! A sima fajta kell hozzá, és Coca-Cola, az igazi, nem pedig a lájtos, vagy más ízesített verziók. Kizárólag azzal működik, akár csak a híres cólás-mangócsatnis marhahús.

Én eddig háromszor főztem, nekem mindháromszor ízlett, olyanannyira, hogy megtartom a repertoárban. Mondtam a mogyoróvajat, mondtam a cólát, a zöldcitrom fontos még, csakis ezt használjuk.

A fantás borsó, na az külön truváj. Csupán cukorborsó és citromos Fanta, pici vaj és só. Bonyolult?:)

Bármennyire is késztermékellenes vagyok, egy vacsora erejéig félretettem az előítéleteimet, különben soha nem jöttem volna rá, milyen finom is lehet egy negyedóra alatt összedobott komplett vacsora.

Akit a vacsoracsata menüje is érdekel, az előétel ketchupos kolbászleves volt, a desszert pedig marskaramellás sült banán. Úgy halottam, hogy ez utóbbinak nagy sikere volt:)

Mások kólával:
Sonka, kóla, fekete bab (Szindbádék)
Sonka és kóla (Piszke)

Mogyorós-Colás csirke Fantás cukorborsóval
Mogyorós-Colás csirke

kb. 600-800 g csirke- vagy pulykahús (csirkecombnál több)
4 ek földimogyoróolaj (vagy más növényi olaj)
5-6 ek száraz fehérbor
só, bors
A mártáshoz
2 késszeletnyi vaj
2 ek földimogyoróolaj (vagy más növényi olaj)
2 kisebb fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
2 bő ek mogyoróvaj (sima, picivel lehet több)
400-440 ml Coca Cola
4-6 ek zöldcitromlé
só, bors
2 maroknyi földimogyoró, megtörve
1 csokor petrezselyem

A húst megmosom, megtisztogatom és nagyobb kockákra felvágom. Ha csirkecombot használok, levágom a bőrét.
Egy serpenyőben felhevítem az olajat és körbesütöm a húst. Ha már kifehéredett, aláöntök egy kevés bort, de csak épp egy keveset. (Én marsalát használtam, de fehérbor is jó, lényeg, hogy egy kis ízt adjon neki.) Hagyom, hogy redulálódjon és közben puhuljon a hús. Ha elfőtte, megint öntök alá. Az ilyen méretű húsnak elég 10-12 perc, nem kell agyonsütni.
Ha kész, kiszedem egy tálra, lefedem és félreteszem.

A serpenyőbe teszek még pici olajat és ráteszem az apróra, vagy igen vékonyra szelt hagymát és a fokhagymát. 5/9 hőn 5-8 perc alatt üvegesre párolom. Öntök bele egy kevés colát, belekeverek egy kevés mogyoróvajat és simára keverem. Könnyen megy, semmi nem fog összeugrani. Folyamatosan hozzá lehet önteni a colát is, a végén a maradék mogyoróvajat. Beleöntöm a citromlevet, sózom és borsozom.
Ekkor meg kell kóstolni, mi menjen még bele. Sózni biztos kell (kb. ½ tk), bors, esetleg mogyoróvaj és citromlé. Legyen harmonikus.

Megtöröm a mogyorót és beleforgatom. Közben fel lehet vágni a petrezselymet is.
Ha minden kész, tálalás előtt beleforgatom a húst a mártásba. A mártás ezért lehet egy kicsit hígabb, mert összeforgatásnál még sűsűsödik egy picit! 1-2 kanál colával lehet higítani.
A tányéron petrezselymet szórok rá.
Egyszerű köretnek a zöldség mellett sima rizs is jó hozzá.
4 személyre /

Fantás cukorborsó

250 g cukorborsó (vagy ceruzabab)
500 ml citromos Fanta
késélnyi vaj
kevés só

A borsót vagy ceruzababot megmosom és a végeit, ahogy szükséges, lecsippentem.
Egy lábasban a sóval felforralom a Fantát. Ha forr, leveszem csendesre veszem a hőt és 4-5 perc alatt blansírozom benne a borsót. A lényeg, hogy ropogós maradjon.
Szűrővel kiveszem és azonnal folyó hideg víz alá teszem, hogy megálljon a további forrás és megtartsa a színét is.
Tálalás előtt egy serpenyőben, kevés forró vajban megforgatom.

Akinek ez túl meredek, az Fanta nélkül is kipróbálhatja. Ízre ez talán még jobb is, csak nincs benne semmi csavar:) Az elkészítés ugyanaz, mint fent.

250 g cukorborsó (vagy ceruzabab)
200 ml víz
300 ml narancs- vagy más citrusos gyümölcslé
3 ek mangóbalzsam
1 tk só

késélnyi vaj

dec 122008
 

Ausztria nem egy hírességet adott már a világnak. Neveket sem kell mondanom, ismerjük őket, bár olyanok is akadnak köztük, akikre nem szívesen emlékezünk.
Azt azonban talán kevesen tudják, hogy a nem éppen csúcsgasztronómiájáról, hanem inkább a házias konyhájáról híres Ausztriából is származnak világhíres séfek.

Wolfgang Puck még az ötvenes évek előtt született Karintiában (Ausztria délkeleti részén, a szlovén, olasz és magyar határ háromszögében), és édesanyjától leste el a főzés alapjait. Később Franciaországban és Monacoban tanult szakácsként, majd 24 évesen Amerikába ment szerencsét próbálni, ahol páratlan karriert futott be.
Mára Wolfgang Puck zászlaja alatt több, mint hetven étterem működik szerte az Államokban. Éttermei főként a nyugati parton és a csillogó megacityben találhatóak és – bármilyen meglepő -, de a mindenre nyitott, ínyenc Japánt is meghódította a főztjével. Egyébként meg ő az, aki évek óta az Oscar-díj átadó ünnepségének a büféjét is viszi.
Elég korán elszakadt a hazájától, de éttermeiben mindig kapható egy jellegzetes hazai fogás. Szinte védjegye lett a valódi, lepedőnyi bécsi borjúszelet, amely soha nem hiányozhat egyetlen étlapjáról sem. Általában langyos, tökmagolajos dressinggel megöntözött burgonyasalátát ad mellé, ahogy azzal hazájában is gyakran találkozunk.

Nem is véletlen, hogy Wolfgang Puck valódi fúziós konyhát visz. Osztrák gyökerei, választott, amerikai hazája, japán gasztrogazdasági kapcsolatai és etióp származású második felesége (aki egyébként remek kézitáskák dizájnere) mind-mind arra ösztönözték, hogy bámulatosan keverje a világ konyháinak ízeit és maradandót alkosson vendégei számára.

Las Vegas, Spago by Wolfgang Puck
1. kép saját, 2. kép a honlapról, 3. kép innen, 4. kép innen

Véletlenül ismerkedtem meg Wolfgang főztjével. A Spago nevét már hallottam ugyan, azt azonban nem tudtam, hogy a Fine Dining Group néven futó gourmet-láncának egyik gyöngyszeméről van szó. A Las Vegasi (amúgy fantasztikus, lenyűgöző és szemetyönyörködtető) Caesars Palace bebarangolása közben akadtunk rá, mindenféle tervezés nélkül. Eldőlt a vacsora színhelye, én pedig megismertem Wolfgang Puck konyháját. A kulináriát illetően a Los Angeles-i Spago viszi a pálmát, belépőnek azonban ez sem utolsó a Spago stílusába. Minimal-art berendezés, letisztult, fúziós konyha, rövid étlap. Mindehhez a las vegasi giccsháttér, a maga módján elképesztően profi és lehengerlő szintjén, hát kell ennél több egy jólsikerült estéhez?

Chicken paprika Wolfgang 1

Wolfgang paprikás csirke receptjét az oldalán találtam, átnéztem a hozzávalókat, megfőztem fejben, és úgy gondoltam, ez a konyhámban is megállja a helyét. Meg kell mondjam, nagyon kiváncsi voltam, mit hoz ki a paprika, balzsamecet, paradicsom, majoranna és crème fraîche összetétele. Valójában arra voltam kíváncsi, mit ad el Wolfgang Puck magyar (vagy inkább osztrák) csirkepaprikás néven, Las Vegasban vagy akár Los Angelesben.
Az eredmény: ízre tökéletes, kimondottan finom, összetett ízű fogás lett belőle. Mondjuk nyomát sem találtam benne a magyar paprikás csirkének, de erre nem is számítottam. Kissé visszahőköltem, mikor beleöntöttem a balzsamecetet, de hát ezt írta Wolfgang, hát tegyük. Ezen a ponton valóban érdemes egy kicsit kételkedni, az ecet hagy némi savanykás felhangot, azt pedig el kell nyomni. (Természetesen nem cukorral, hanem további beforralással.) Ez némiképp eltűnik, de csak akkor, ha valóban jóminőségű aceto balsamicot használunk.
A végén belevágott sült paprikacsík viszont abszolút telitalálat, mint ahogy a kakkukfű és a majoranna is az, pedig ezekben is erősen kételkedtem. (Igen, itt lüktetett a magyar szív, nesze neked, monarchia.) Azonban figyeljünk arra, hogy az egész mártás kerek és harmonikus maradjon.
Összegészében azt mondhatnám, hogy Wolfgang Puck megalkotta azt a kontinenseket átszelő paprikás csirkét, amelyre még szülőanyja sem ismerne rá, mivel egyáltalán nem az – viszont rendkívül finom, sőt kifinomult, bárhol, bármikor tálalható!

Néha ennél nem is kell több.

Chicken paprika a la Wolfgang

Paprikás csirke, ahogy Wolfgang Puck készíti
(Chicken paprika à la Wolfgang)

2 db csirkemellfilé
só, feketebors
1,5 ek édes őrölt pirospaprika
2 ek liszt
3 ek földimogyoróolaj
4 db vöröshagyma (közepes méretű)
2 gerezd fokhagyma
½ tk köménymag, pirítva és őrölve
1 ek paradicsompüré
100 ml paradicsom (darabos)
1 tk majoranna, frissen
½ tk kakukkfű, frissen
1 db babérlevél
1 tk jóminőségű balzsamecet
100 ml száraz fehérbor
250 ml csirkehúsleves
2 ek tejszín (30%-os)
1 db húsos paprika, sütve 
1 tk petrezselyem, frissen felvágva
3 ek crème fraîche (esetleg tejföl) 

A csirkemellet megmosom, leszárítom és három darabba vágom, enyhén kiklopfolom, sózom és borsozom. Meghempergetem lisztben és kevés olajban mindkét oldalukat néhány perc alatt megsütöm, majd lefedve félreteszem.
A hagymát felvágom és kevés olajat hozzáöntve üvegesre pirítom. Hozzáadom a köménymagot, egy perc múlva mindkét paradicsomot és a paprikát. Átkeverem, csöndesen felforralom, akkor mehetnek bele a fűszerek, a bor, a balzsamecet és a húsleves. Beleteszem a csirkedarabokat és jó 20 percig együtt párolom őket. A vége felé beleöntök egy kevés tejszínt is.
Közben a paprikát sütőben megsütöm, zárt edénybe teszem, kissé kihűtöm, majd lehúzom a héját és csíkokra vágom. Ha megpuhult a csirke, a paprikát belekeverem a mártásba.
Fűszerezem, ha szükséges, és crème fraîche-sel és fehér kenyérrel tálalom.
2-3 személyre /

nov 172006
 

Zsófi inspirált, hogy újra lehetne már almás csigát sütni, ezúttal mákkal dúsítva.
A tésztaalapot nem hagyományos módon, hanem túrós-olajos tésztából készítettem. Ez a tészta szinte ismeretlen még nálunk, szélesebb elterjedését bizonyára az is gátolta, hogy a tésztát valójában a krémes állagú túrókra találták ki (szinte mindenhol a világon csak ilyet kapni), a mi szemcsés túrónk kevésbé alkalmas rá. A krémes, homogén állagú túró sima tésztát képez, de a mi szemcsés túrónkat villával összetörve és a folyadékokkal elkeverve is elég jó eredményt ad – ha nem is lesz tökéletes. Néha magyar üzletekben is találni – főként osztrák import túrót, az elnevezése Speisequark – ilyenkor érdmes néhány dobozzal venni és túrótortát vagy épp ilyen tésztát gyúrni belőle. Egyébként olasz ricottából is tökéletes!
Ezt a tésztafajtát azért kedvelem, mert azonnal összeállítható, nem kell bajlódni a vajjal, mert nincs benne, nem kell pihentetni és jól formázható. Pizza- és lepényalapnak is alkalmas, kekszeket is lehet belőle gyártani, különböző töltetű csigákat pedig ebből szoktam készíteni. Azért némi hátránnyal is rendelkezik: érdemes frissen elfogyasztani, és valljuk be, hiányzik az omlós tészta morzsassága és a kelttészta lágy puhasága. A tészta jól fagyaszható.

Az almát és a mákot is szeretjük, így jöhet mindkettő, ezért az almás csiga alá még egy mákréteget is terítettem, de körtével és dióval is elképzelhető ugyanezzel a módszerrel.

Kétszer is átszámoltam, de az almás-mákos csiga LF30 értéke messze 30% alatt marad. A legnagyobb zsírforrás az olaj, a mák és a vaj, mégha kis mennyiségben is van jelen. Ami magas zsírtartalmukat ellensúlyozza, az a cukor – ezért is érdemes cukormázzal bevonni -, így érhető el ez az igen szimpatikus 24,5%.

Akit még érdekel a túrós-olajos tészta, az itt, itt, itt (érdekes, ez szakasztott az én receptem, kissé átfogalmazva…) talál rá magyar receptet, németül pedig, mivel onnan származik, egy egész tárháza létezik: a sütős oldalon itt 93 recept,  a keresőkben pedig több ezer találat itt.

Túrós zsemle (Étel, ital, kicsi Vú)
Dupla túrós fűszeres pogácsa (Piszke)
Szilvás párna (Lilahangya)
Húsos tekercs (Receptvarázs)
Almás-mákos csiga
Almás-mákos csiga

A túrós-olajos tésztához
150 g liszt
1,5 tk sütőpor
80 g túró (20%)
3 ek tej (2,8%)
3 ek semleges növényi olaj (napraforgóolaj, földimogyoróolaj)
csipet só
1 ek cukor
1 ek vanília kivonat
Az almás töltelékhez
350 g alma
2 ek citromlé
1 ek cukor
1 ek vaníliakivonat
50 g mazsola
1 ek rum
A máktöltelékhez
60 g mák, darálva
1 ek cukor
20 g vaj (82%)
2 ek tej
A cukormázhoz
80 g porcukor
2 ek citromlé
1 ek víz

A mazsolát beáztatom a rumba, a sütőt légkeverésen 160 °C-ra előmelegítem.
Az almát meghámozom és apró darabokra vágom (le is lehet reszelni, lényeg, hogy igen apró legyen, mert a töltelék könnyen kicsúszik a csigákból), majd összekeverem a többi hozzávalóval. Beleteszem egy szitába, hogy közben a leve kicsorogjon. A levét a cukormázhoz is fel lehet használni.
A máktöltelékhez egy lábasban elkeverem a hozzávalókat és egyszer felforralom. (A tejet érdemes pici adagonként hozzáönteni, nehogy túl folyós legyen, inkább maradjon szárazabb.)
Elkészítem a túrós-olajos tésztát. Egy tálba teszem a túrót, simára keverem a tejjel és az olajjal, majd hozzákeverem a száraz hozzávalókat. Néhány mozdulattal kész tésztává formázható. Egy 40 x 20 cm-es lappá kinyújtom, (én erre egy “tésztavonalzót” használok, ami elég széles, hogy azzal rásegítve könnyebben fel is tudom tekerni a tésztát) rásimítom a mákos masszát, (ha száraz, kissé nehéz, de nem érdemes több tejet hozzáadni) majd erre ráhalmozom az almát és szintén elsimítom. Most a keskenyebb szélénél fogva óvatosan feltekerem (nem kell félni, nem szakad és nem is kell alálisztezni) és egy késsel 10 szelet csigára vágom.
A tepsit sütőpapírral kibélelem, és a felvágott csigákat óvatosan ráültetem. Nálam 15 perc alatt megsült. Hagyom kihűlni, akkor elkészítem a cukormázat és ecsettel rájuk kenem.
10 db / 225 kcal / 6,1 g zsír / LF30 24,5%