ápr 162011
 

Mi történik egy céklás gombóc – és amúgy fontina -imádóval medvehagymaszezon kellős közepén? Bingó! Veszünk egy nagy halom medvehagymát, a fontinából pedig elkészült a gombóchoz való mártás.
Rendkívül finom, feltétele azonban a szinte házi, rusztikus kenyér, csak azzal lesznek a gombócok finom légiesek. Fontina sajt helyett nem tudok mit ajánlani, a talán jobban elérhető gorgonzola jóval markánsabb, agyonnyomná a medvehagyma finom ízeit. Javaslatokat szívesen veszek!

Kisebb méretű gombócok szaftos húsokhoz, pörkölthöz akár köretként is elmennek.

Medvehagymás gombóc fontinamártással
Medvehagymás kenyérgombóc fontinamártással

(Canèderli d’aglio orsino con salsa di fontina)
(Bärlauchknödel mit Fontinasauce)

A gombócalaphoz
250 g szikkadt fehérkenyér
2 db tojás
kb. 120 ml tej
A medvehagymás gombóchoz
2 ek (medvehagymás) olívaolaj
1 fej (lila)hagyma vagy 2 fej salotta
15-20 levél medvehagyma
1 nagy csokor petrezselyem
pici só
feketebors
A fontinamártáshoz
kb. 200 g fontina
kevés tej
kevés gombócfőző víz
tengeri só

1. A kenyeret apró kockára töröm vagy vágom és a tejjel állni hagyom. Készítés előtt összekeverem a kissé felvert tojással.
2. Olajon üvegesre pirítom az apróra vágott hagymát. Közben megmosom a medvehagymát és a petrezselymet, szárazra csapkodom és durvára felvágom.
3. A kenyeres gombócalapot botmixerrel, több menetben pürésítem. Nagyon sűrű, de nem szabad hígítani, különben nem áll össze a gombóc! Belekeverem a zöldfűszereket, ízesítem és lefedve állni hagyom.
4. Közben egy fazékban vizet forralok. Nedves kézzel egyenlő nagyságú gombócokat formázok és az éppen gyöngyöző vízben 10-12 perc alatt készre főzöm. A gombócok akkor főttek meg, ha feljönnek a víz felszínére.
5. Egy kisebb lábasban alacsony hőfokon megolvasztom a felvágott fontinát. Mikor már majdnem megolvadt, hozzáöntök egy kevés tejes és gombócfőzővizet. Folyamatos kevergetés mellett kissé folyékony szószt kapunk.
Sózom és borsozom.
6. A kifőtt gombócokat szűrőlapáttal tányérokra szedem és leöntöm a fontinamártással.
3 kisebb, 2 hatalmas adat /

ápr 122011
 

Lassan készülnünk kell Húsvétra, íme egy hihetetlen gyors kis bekapnivaló annak, akinek kevés ideje lesz az előkészületekre. Nem is recept, csak olyan “összetársítós” kis valami, bár feltétele, hogy legyen a kezünk ügyében némi kis medvehagymás olívaolaj. A nagyon jó dijon-i mustár sem hátrány, sem a tellicherry bors sem. Vagy a sóban eltett szicíliai kapribogyó, de ezzel vége is a listának.

Eredetileg egy erősen sós, fűszeres lében pácolódnak a tojások, akinek van rá két napja, próbálja ki, sokkal izgalmasabb, mint a sima főtt tojás, de a medvehagymás olaj még azokat is feldobja.

Ez még tavalyi prototípus, azóta cizelláltam rajta egy kicsit, a receptben már ezt írom le.
Én nem várok Húsvétkor locsolókat, de arra is bátran el tudom képzelni, adjunk mellé rusztikus, finom baguette-szeleteket, azzal jól fel lehet tunkolni az olívaolajat.

Főtt tojás kapribogyós medvehagymás olívaolajjal
Sóban pácolt tojás medvehagymás olívaolajjal

A sóban pácolt tojásokhoz
1 nagyobb fej hagyma
8 db tojás
kb. 3 tk só
1 tk currypor
1 mk tört kömény
5 szem tört feketebors
1 db babérlevél
Az összeállításhoz
medvehagymás olívaolaj
tengeri só, vagy Maldon-só
durvára őrölt fekete bors (Tellicherry bors)
brandy-ben pácolt kapribogyó
dijon-i mustár
petrezselyem, vagy egyéb zöldfűszer, saláta

1. Legalább két nappal a fogyasztás érdemes elkészíteni a tojást.
A hagymát vékony szeletekre vágom. A tojásokat kívülről alaposan megmosom, majd a fűszerekkel együtt egy liter vízben keményre főzöm és a főzővízben hagyom, hogy kihűljenek. (A szokásos módon kivehetjük a tojást a pácból és hidegvizes öblítéssel lehűthetjük őket, akkor mehetnek vissza a pácba.) Kiveszem a tojásokat és mindegyik héját megtöröm, de nem hámozom meg. Visszateszem a pácba és hideg helyen legalább két napig pácolom.
Ezután meghámozom és felhasználásig visszateszem a lébe.
2. Tálalásnál negyedekbe vágom a tojásokat. A kapribogyót alaposan leöblítem és legalább egy-két órára brandy-be áztatom, ezután leszűröm és mozsárban durvára töröm. (Ez inkább sima főtt tojásnál érdekes, a sóban pácoltnál elhagyható.)
A medvehagymás olívaolajba forgatom a kapribogyót, enyhén sózom és borsot tekerek rá.
3. Tányérokra teszem a tojásnegyedeket, mindegyikre pöttyintek egy kevés mustárt, majd alaposan meglocsolom a kapribogyós olívaolajjal. Mellé vagy ráteszem a felvágott, pici olajjal meglocsolt, zöldfűszeres petrezselymet. Lehet rucolával, bazsalikommal, gyermekláncfűvel, madársalátával is keverni, lényeg, hogy a saláta ne legyen túl karakteres, különben elnyomja a finom olajos pácot.

ápr 252010
 

Paradicsomlevesre vágytam, ennek pedig a legegyszerűbb módja az, ha olajon megfuttatunk egy kevés hagymát, felöntjük darabos paradicsommal (ezzel ugye nincs semmi macera), némi kis jófajta alaplével és legalább egy órán át hagyjuk gyöngyözni, hogy egy sűrű, zamatos levest kapjunk. Ha van mit vagdosni a teraszon burjánzó dzsungelunkből, mehet még bele valamennyi friss zöldfűszer is. Ennyi.

paradicsomleves_sargarepa3

Az ennyinél azonban most többre vágytam, ezért megspékeltem a levest harapós, hajszálvékonyra szelt sárgarépával. Először úgy gondoltam, hogy az egészet pürésítem és egy igen finom paradicsomkrémlevest kapok, de menetközben meggondoltam magam. A leves annyira, de annyira szép volt, amikor beleeresztettem a hajszálvékony répaszeleteket, hogy egyből meggondoltam magam. A leves úgy maradt.

Tányéronként hozzáadtam egy kanálnyi jóminőségű (vagyis lágy) grappát, elkevertem és öt percig állni hagytam, hogy az alkohol maró íze belevegyüljön a levesbe. A tányéron borsot tekertem rá és meglocsoltam chiliolajjal.
A levest legjobb másnaposan enni – úgy értem, a leves legyen másnapos, nem Te:). Sokkal finomabb lesz, szépen összeérnek az ízek.

Még valami, ami a fotózást illeti.
Vannak trükkök, amit szívesen alkalmaznak a fotósok, ha híg, kevesebb levesbetéttel bíró, üresebb leveseket kell fotózniuk. Ilyenkor ugyanis, ahogy azt a fizika törvénye előírja, a súly lezuhan a leves aljára és a képen ennek nyoma sem lesz. Ilyenkor a tányér aljára tesznek valami alátétet, amin szépen kiemelkedik a soros rák, zöldségkavalkád, vagy hagymahegy.
Becsapás? Ami a fotós szemszögéből zseniális újítás, az a felhasználónak, vagyis nekem/nekünk egyes egyedül méreg. Becsaptak! Mi a fenének áltatnak engem azzal, hogy két liter folyadékra számolva az a tíz deka apróra vágott hagymás cukkini ennyire ki fog lógni a levesemből?? Ráadásul akkor, amikor anyósomat várom vendégségbe?? Könyörgöm, tisztességes ez??

Elég keskeny az átmenet egy sűrű krémleves, egy főzelék és egy primoként tálalt leves között. Ez tényleg attól a három véknya szál répától lett ennyire sűrű, mindenféle támogatás nélkül. Becsszó.

Paradicsomleves pirított sárgarépával, grappával és chiliolajjal
Paradicsomleves pirított sárgarépával, grappával és chiliolajjal

2 ek medvehagymás olívaolaj (pl. ÍGY)
1 ½ nagyobb fej vöröshagyma
2 nagyobb gerezd fokhagyma
400 ml
darabos paradicsomkonzerv (Polpa di pomodoro, pl. MUTTI)
2 db babérlevél
800-900 ml zöldségalaplé
3 kicsi szál (110 g) sárgarépa (tisztán mérve)
2 ek almabalzsam (alacsony, 5-6 %-os savtartalommal)
A tetejére
3 ek grappa (elhagyható)
feketebors, frissen őrölve
3 ek chiliolaj

Egy nagyobb lábasban felhevítem a medvehagymás olívaolajat és beleteszem a vékony karikára vágott hagymát és a zúzott fokhagymát. Ha már üvegesre pirult a hagyma, hozzáöntöm a paradicsomot és a babérlevelet, majd néhány perc múlva felöntöm egy kevés alaplével is. Ahogy párolog az alaplé, úgy öntözgetem tovább. Félig lefedve alacsony hőmérsékleten hagyom párolódni, míg nagyjából a felére beforr.
A sárgarépát meghámozom és V-gyaluval egyenletesen hajszálvékony szeletekre metélem. Egy serpenyőben kevés olajon megpirítom a répát, hogy finoman illatozzon, majd beleteszem a levesbe és még egy szűk félóráig párolom. Ha szükséges, mehet még bele alaplé.
A végén sózom és belekeverek egy kevés almabalzsamot. Legjobb, ha egy kicsit állni hagyjuk, mivel néhány óra múlva sokkal finomabb lesz.
Tálalás előtt a levesbe keverek személyenként egy evőkanálnyi – nem túl markáns – grappát -, tányérokba szedem, borsot tekerek rá, a tetejét pedig meglocsolom chiliolajjal.
3 nagy tányérnyi leves /

jún 222009
 

A spárga- és az eperszezon sajnálatos lecsengése után azonban beköszöntött a grillszezon! Végre újra le lehet porolni a tavaly a garázs zugába száműzött sütőalkalmatosságot és sok pasi szerint indulhat is az év ötödik évszaka:) Nekik elég egy vastag, véres(ebb) szelet hús a tányéron és egy üveg sör a kézben, és boldogságfaktoruk máris az egek szintjét verdesi.

Na, nem így nálunk, nőnemű lényeknél. Néha tátott szájjal csodálom a férjemet és barátait, akik megelégült mosollyal markolásszák flaskáikat és néha forgatnak egyet parázsló, kétujjnyi vastag húsaikon. Közben világrengető dolgokról beszélgetnek, ami igen komoly arcvonásaikból számomra egyértelműen kiderül.
Engem eddig nem tudott levenni a lábamról egy szelet füstös ízű hús. Számomra a grillezés netovábbja mindig is a saláta és a körítés volt. Nem mondom, néha nagy kedvvel eleszegettem ugyan egy szelet gyönyörű szaftosra sült oldalast vagy fűszeres darált kolbászkát is, de saláta vagy grillezett zöldség nélkül számomra fabatkát sem ér az egész.

Egészen eddig!
Most ugyanis felfedeztem magamnak, hogy megfelelő módszerrel és körítéssel csodálatos ízeket lehet előcsalogatni a roston sült húsokból is. Ez elég viccesen hangzik így, tudom, de mentségemre legyen mondva, sosem álltam nagy húsevő hírében.

Az egyik a legegyszerűbb módja a roston sült húsoknak. Egyszerűen csak hamburger. Ehhez pedig végy egy kevés nagyon jó minőségű darált marhahúst, sózd és borsozd meg, gyúrd pogácsává és süsd ki! Mondom, nem kell ezt túlbonyolítani, Amerikában sem teszik ezt másként. A tudatunkban mélyen megűlő tévhittel ellentétben a valódi hamburgerhez ugyanis az égvilágon nem kell semmi más, csak hús, só és bors!

hamburger_mos

Van nekem egy ilyen kis hamburgerformázó alkalmatosságom, amivel egyenletes, rácsosan bevagdalt húspogácsákat lehet készíteni. (Patty maker néven kapható USA-ban és Kanadában. A teljes szetthez egy rácsos kézi nyomó is járul, így mindkét oldal egyenletesen lapos és rácsozott lesz.) Na nem mintha kézzel olyan nehéz lenne őket megformázni, de ezzel egyenletes méretű és súlyú darabokat gyúrhat az ember és olyan helyesen néznek ki, mintha perforálva lennének.
Nagyvonalúan receptnek is tilulálhatjuk a leírást, én ehhez még hozzáadtam egy kevés apróra vágott, levegőn érlelt sonkát, így dobtuk a parázsra.

Az italo-amerikai stílus jegyében egy szelet fontinát tettem a tetejére (ettől aztán a hamburger egycsapásra az előkelően csengő valdostano nevet kapta), ami elolvadva szépen rásimult a húsra. Mellé olívás paradicsomsalátát ettünk és az első szomjoltó pohár sör után toszkán vörösbort kortyoltunk. Ez is egy ízig-vérig crossover fogás és ha a kedves Olvasó nem vádolna nagyképűséggel, azt mondhatnám, hogy ez a recept akár Mario Batali-tól is származhatna. De nem mondom, mert tőlem származik :)

A másik nyári kedvencem már háromszor készült, hamarosan azt is bemutatom.

hamburger_salsa1

Hamburger fontinával és paradicsomos salsával
(Hamburger alla valdostana con salsa di pomodoro)

A hamburgerpogácsához
300-400 g marhahús
2 ek jeges víz
60-80 g levegőn érlelt sonka (prosciutto crudo)
½ mk só
feketebors, frissen tekerve
2 szelet fontina (Aosta-völgyi sajt)
A salsához
2 db salotta (esetleg 1 nagyobb vöröshagyma)
15 db fekete olívabogyó
4 db (120 g) fürtös paradicsom
2 ek medvehagymás olívaolaj (vagy sima olívaolaj)
1 ek mangóbalzsam
1 csipet szárított oregánó
só, bors

1. A hamburgerhez kézzel jól átgyúrom a darált marhahúst, hozzákeverek 1-2 kanálnyi jéghideg vizet (tegyünk a fagyasztóba 20 perce egy kevés vizet), az apróra vágott sonkát, enyhén sózom, borsozom és pogácsákat formázok.
2. A grill parázsán jó 10 perc alatt kisütöm. Mikor majdnem kész, a tetejére teszek egy-egy szelet – 2 mm-nyi vastag – fontinát és a parázs szélén a sajtot a húsra olvasztom.

3. A salsához a hagymát hajszálvékony szeletekre, az olívát pedig karikára vágom. A paradicsomot nyolcadba szelem és az egészet összeforgatom a dressinggel. Félórát állni hagyom és a hamburger mellé tálalom.
2 személyre / 681 kcal / 46 g zsír / LF30 61,9%

máj 042008
 

Az olasz pasták leggyakoribb kísérője minden bizonnyal a paradicsom. Azt pedig már a pizzaimádó kiskamaszok is tudják, hogy egy valamirevaló talján pizza tetejét először is egy vékony paradicsomszósszal kenik meg.
Ha pedig paradicsommártás, miért kell annak mindig melegnek lennie? Szerintem egyáltalán nem szükséges, főleg akkor nem, ha részt szeretnénk venni a VKF! XV., Beatbull által kiírt fordulóján, borzasztóan szeretjük a paradicsom minden formáját, a pastát amúgyabban és még kreatívkodni is támad kedvünk!

Ebből sikeredett egy egyszerű, medvehagymás orecchiette, amihez fűszeres paradicsomfagylaltot tálaltam.  Continue reading »

ápr 142008
 

Amikor Gabojszánál megláttam a sajtban bundázott csirke receptjét, azonnal két dolog is eszembe jutott. Egyrészt, hogy ezt mihamarabb el kell készítenem, másrészt pedig a sajtban panírozott és sütőben, mártással sütött hússzelet régebbről már ismerős volt.
Úgy 15-20 éve igen újszerűnek, szinte "trendinek" számított (de nem szeretem ezt a szót!, de itt most találó), mára már elavult, kissé dekadens étek lett belőle. Ellenben kiváló példa arra, hogy nemcsak a régi, klasszikus, falusi ízeket lehet és érdemes feltámasztani, de a 70-80-as évek tipikus gasztronómiai vonala is megérdemli az ismétlést.
Ez a sajtos pulyka tipikus retro ebből az időből, amit mára egyszerű eszközökkel modernizálni is lehet.

Annak idején – vagyis azokban a szépemlékű nyolcvanas években (sóhaj, márakinek…) trappista sajtban forgattuk meg a csirke-, vagy még inkább sertéscomb-szeleteket, majd tejszínt öntöttünk rá, és néhány recept leírása szerint – olasz darabolt paradicsomkonzerv hiányában, amit akkor még nem is ismerhettünk – tömény mennyiségű ketchupot tettünk bele. (Planétás kártyák, emlékszik még erre valaki?) Ennek ellenére nem volt rossz, nálam például sokszor tarkította a vasárnapi asztalt.

Szóval mindez az eszembe jutott, amikor Gabojsza receptjét olvastam és nosztalgiáztam egy csöppet felette. Természetesen az idők szelével megváltoztattam, ami kimondottan jót tett neki. (Hisz én sem szeretek a tavalyelőtti ruhámban végiglejteni a Nagykörúton:-)) Olyan sajtokat használtam, amik épp itthon voltak, erre nagyon jók a maradékok. Nálam Pecorino és Appenzeller is volt, Goudát tettem hozzá, de minden sajt jó, csak vegyük figyelembe, hogy ez határozza meg az összhatást! A tejszínt első körben sokkaltam, de rájöttem, igenis kell bele. Viszont kimondottan hiányzott a bor zamata, ezért fehérbort és alaplevet jól beforraltam (szerencsém volt, mert az előző főzésből maradt még egy kiváló, készen vett borjúalaplé), a tejszínnel elkeverve ezt öntöttem a húsokra. Előtte azonban hagymát apró karikára vágtam és rászórtam a tetejére.

Hogy el ne felejtsem, citromos spárgát ettünk hozzá és jóféle fehérbort ittunk mellé.

Gabojsza, férjem üdvözletét küldi, és mindig Rád gondol, ha ez készül nálunk. Mert gyakran lesz, arról meg ő gondoskodik!:-))

Sajtos-tejszínes pulykaszelet citromos spárgával

A bundázott pulykaszeletekhez
500 g pulykafilé
4 ek liszt
1 db tojás
1 csipet só
180 g sajt (vegyesen, pl: Pecorino, Appenzeller, Gouda)
2 db salotta
100 ml fehérbor
100 ml alaplé
200 ml tejszín
bors, frissen tekerve
A citromos spárgához
1 ek medvehagymás olívaolaj (vagy sima olívaolaj)
1 tk vaj
500 g fehér spárga
50 ml fehérbor
50-100 ml alaplé
1 db citrom reszelt héja
2 ek citromlé
bors, frissen tekerve

A sütőt 180ºC-ra (160 ºC/légkeverésen) előmelegítem.
A húst megmosom, leszárítom, (nem kell kiklopfolni) 6 tenyérnyi darabba vágom és bepanírozom őket. Külön tányérban először lisztbe, felvert, sózott tojásba, majd a reszelt sajtkeverékbe hempergetem, a sajtot még rá is nyomkodom, hogy minden elfogyjon. (Minél finomabb, sajtokat használunk, annál jobb lesz az eredmény. Lehetőleg félkemény sajtokat vegyünk, 2-3 fajtát feltétlenül.) Egy nagy tűzálló tálba lefektetem a bundázott szeleteket. A salottát megtisztítom, és nagyon vékony karikákra vágom, majd egyenletesen rászórom a tetejére. A bort, alaplevet és tejszínt elkeverem és a húsok tetejére öntöm. (Még jobb lesz, ha először a bort felére beforraljuk az alaplével, ezt öntjük rá. Ekkor kicsivel több folyadék kell hozzá.) A tálat lefedve betolom a sütőbe és 45-50 percig sütöm, illetve addig, amíg sűrű mártás nem lesz alatta.

A citromos spárgához a spárgákat meghámozom, a végét letöröm vagy levágom, a fejét is nagyvonalúan levágom és félreteszem. Egy lapos lábasban felforrósítom a vajat és az olajat, beleteszem a spárgasípokat, ráöntöm az alaplevet és a bort (azt, amit iszunk hozzá) és félig lefedve párolni kezdem. Ha szükséges, mehet még alá folyadék. Úgy 5 perc múlva hozzáreszelem a citrom héját, beleteszem a spárgafejeket, mikor már majdnem puha, beleöntöm a citromlevet és addig párolom, amíg kész nincs, de a spárga maradjon roppanós. A spárgát kiveszem, melegen tartom. A mártást néhány perc forralással egy kissé beredukálom, hogy sűrűbb legyen. Maradjon 6-8 evőkanálnyi, kissé sűrű, aromás mártás alatta, hideg vajjal lehet még montírozni. Ízesítem, hogy kellően savas-egyensúlyos legyen. Azonnal tálalom a pulykaszeletekkel.
2 személyre /

Borajánlat:
Podere la Casa Rossa, Vernaccia di San Gimignano D.O.C.G., Alessandro Chiti, 2007

Sajtos-tejszínes pulykaszeletek 

ápr 122008
 

Finisébe érkezik hazánkban az idei medvehagyma-szezon. Európa egyéb részein még jó két-három hétig lehet rágcsálni a hagymás ízű levélkéket, én viszont felkészültem, hogy egy ideig még tartósítsam a medvehagyma-élvezetet.

Medvehagymás olaj

Ha valaki nem akar sokat pepecselni, akkor ez a legegyszerűbb módja a tartósításnak – természetesen a fagyasztáson kívül.
Egész, vagy felaprított leveleket is olajba tehetünk, sőt a kereskedelemben készen kapható olajaknál is jobbat tudunk magunknak készíteni, mivel azok túlnyomórészt az olcsó napraforgóolajat használják.
Tetszés szerinti mennyiségű medvehagymát mossunk meg és tegyük bele egy (lehetőleg szélesebb szájú) üvegbe és öntsük fel olajjal. Ez lehet napraforgó-, repce-, vagy olívaolaj is. (A napraforgó olcsó, a repce viszonylag semleges ízű, az olívaolaj viszont markánsabb, de igen egészséges.) Más olajjal nemigen kísérleteznék, mert meghatározó ízük miatt elvonják a lényeget: a medvehagyma egyedülálló ízét!
Ha egész leveleket használunk, szebb lesz, de nem olyan markáns. Másik módszer az, ha a levélkéket éles késsel apróra felvágjuk és az olajba tesszük. Ez persze nem túl mutatós, de így érjük el a legintenzívebb ízt. Még jobb, ha egy hét múlva, ha már jól átvette a medvehagyma ízét, ezt az olajat átszűrjük és a tiszta olajba belehelyezünk díszítésként 2-3 levél medvehagymát. Néhány borsszemet, esetleg 2-3 gerezd fokhagymát is tehetünk még az olajba, ez mind átadja majd az aromáját.

Ezt az olajat viszonylag hamar, néhány héten belül fel kell használni. Ajándéknak is kíváló, akkor írjuk rá az üvegre a felhasználási időt! (Természetesen mi is friss olívaolajat vegyünk erre a célra, nézzük meg az üvegen vagy kérdezzük meg!)
Tavaly ilyen medvehagymás olívaolajból és epres ecetből készült a sült fehérspárgához a bolzanoi dressing.
Egy ideig, amíg a készlet tart, a medvehagymás olívaolaj a VOM FASS-üzletekben is megvásárolható (Pesten és Budán).
A képet innen kölcsönöztem.

Medvehagymás fehérborecet

Hasonló módon készíthetünk fűszeres ecetet is, ennek egyik legnagyobb előnye, hogy igen sokáig eláll. (Az ecet nagyon jól tartósít.) Minél jobb minőségű – ebben az esetben inkább fehérborból, vagy pezsgőből készült – ecetet használunk, annál finomabb eredményt kapunk. Lágy, 4-5% savtartalmú ecetet vegyünk, ami önmagában sem kapar túlságosan. Nagyon jó száraz fehérbort is tehetünk hozzá, akkor lágyabb ecetet kapunk.
Nem kell összevágnunk a leveleket, az ecetnél egészben is hagyhatjuk, de az olajnál leírt módszert is alkalmazhatjuk.

400 ml fehérborecet (4-6%), vagy pezsgőecet
100 ml fehérbor (elhagyható)
néhány levél medvehagyma
2 ép gerezd fokhagyma
1 csipet só (elhagyható)

Az összes hozzávalót tegyük egy üvegbe, az elején forgassuk meg naponta az üveget, vagy kavarjuk óvatosan át. Legalább két hétig hagyjuk benne, ennyi időre van ugyanis szüksége, hogy átvegye az ecet az aromákat, utána szűrjük át, de benne is hagyhatjuk a leveleket.
Ezzel a módszerrel más, zöldfűszeres eceteket is készíthetünk, akár a fent említett epres ecetet is. (Eperszezonban azt is közzéteszem.)

Medvehagymás pestoalap

Ha nem azonnali felhasználásra, hanem hosszabb időre szeretnénk eltenni a pestot, akkor készítsünk egy, csupán medvehagymából készült alapot, sózzuk, borsozzuk, és csak tálaláskor adjuk hozzá a további ízesítőket (a csonthéjasok közül fenyőmag, mandula, dió, sajt, fokhagyma, vagy egyéb olaj). Így hűvös, sötét helyre téve akár egy évig is eláll. Fontos, hogy a tetején mindig legyen egy kevés olaj, mivel ha a levelek oxigénnel kerülnek kapcsolatba, megkeseredhetnek és elszíneződnek.

100 g medvehagyma (2 csokornyi)
200 ml olívaolaj (esetleg egyéb olaj)
1 mk só
bors, frissen őrölve
A medvehagymát aprítóban durvára pépesítjük, fűszerezzük és összekeverjük az olívaolajjal. Kicsi üvegekbe tesszük és a tetejére is olajat csorgatunk.

Részletes leírás Loriennél (első kép alatti 3. bekezdés) illetve kész medvehagymás pesto Ízbolygónál.

Medvehagymás pestoalap

Medvehagymapesto, frissen

100 g medvehagyma (2 csokornyi)
40 g parmezán
40 g fenyőmag
100 ml olívaolaj
½ mk só
bors, frissen őrölve

A medvehagymát aprítóban durvára pépesítjük a parmezánnal és a fenyőmaggal. Hozzákeverjük az olajat és fűszerezzük. Fokhagyma nem szükséges bele.
Ez a kész pesto lezárt üvegben néhány hétig eláll.

Medvehagymás vaj

Alapváltozat
50 g medvehagyma (1 csokornyi)
1 ek olívaolaj
1 tk só
200 g vaj
A medvehagymát az olajjal és sóval aprítóban pépesítjük, majd hozzáadjuk a kézmeleg vajat és az esetleges további ízesítőket.
Szintén nagyon gyors módszer, ez a verzió azonban a fagyasztóban várja a sorsát. Ha kisebb hengereket formálunk belőle és fóliába tekert pici hurkákként fagyasztjuk, akkor kivéve kisebb korongokat vághatunk belőle. Ezeket a korongokat fűszervajként rátehetjük grillezett húsokra, sült burgonyára, de nagyon jó alapot képez további felhasználásra is. Később fel is lehet olvasztani és tovább ízesíteni.
Ízbolygó medvehagymás vaja jóval intenzívebb!

Fűszeres medvehagymás vaj

50 g medvehagyma (1 csokornyi)
1 ek olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
1 mk Herbes de Provence, provanszi fűszerkeverék
1 tk só
200 g vaj
1 tk citromlé, frissen facsarva
2-3 ek tejföl (24%) vagy crème fraîche
A medvehagymát az olajjal, fokhagymával és a sóval aprítóban pépesítjük, majd hozzákeverjük a kézmeleg vajat. Kevés citromlével vagy fehérborral elkeverjük és 2-3 kanálnyi tejföllel lazítjuk. (Ez esetben a tejföl is ad egy kevés savasságot. Jó minőségű, lehetőleg házi tejfölt használjunk szobahőmérsékleten, különben a tejföl kicsapódhat, vagy vegyünk crème fraîche-t.) Ezt frissen érdemes tálalni, nagyon jó baguette-re, pogácsára kenve, ha pedig nyers zöldségekhez mártogatósnak adjuk, tegyünk bele még egy kevés medvehagymát és egy kanálnyi tejfölt.

További okosságokat találunk Gabojszánál a medvehagyma gyógyító hatásáról, továbbá a medvehagyma-esszencia és a medvehagyma-bor részletes leírását is.

Friss medvehagymát egész évben 4 kg-os kiszerelésben sózva és fagyasztva is  e=”Töltelékgyár” href=”http://www.mirelit.com/”>itt lehet rendelni.

jún 272007
 

Az ihlet  több helyről ért.
Kezdetnek itt volt Zsófi sült tojása, majd jött Mademoiselle pohárban tálalt szalonnás tojása, nemkülönben pedig Nemisbéka sajtban sült olaszos tojása. Csupa tojás, ennyi a közös nevező.
Nem is beszélve egyik saját, ezeréves receptemről, a tejfölben sült tojásról, (ami számomra csak második helyezett lett a reggelis VKF-en, ezért csúszott le), amiről csak azért nincs még link, mivel (éppen előző okok miatt) még sehol nem publikus.  
Ennyi indíttatás után egy rövid, gyors, munka utáni vacsora, ami Hajtogatott sajt néven – ahogy Nemisbékánál láttam -, be is vonult a repertoárba. Elvben bármilyen sajt megfelel, a gyakorlatban azonban inkább valami aromás, félkemény sajt illik hozzá a legjobban. Ekkora, behajtható méretű sajtlapot elég nehéz találni, pláne nem igazán ínyenc minőségben, én egyszer Leerdammert, másszor közepesen érett holland Gouda-t használtam. Lapul benne paradicsom, gomba, a fűszert meg bármi mással lehet helyettesíteni, vagy éppen elhagyni. Sütőbe tettem be, amíg az felforrósodik, épp elég idő jut az összeállításra.

Hajtogatott sajt

Hajtogatott sajt tojással

1 késhegynyi vaj
1 nagy (vagy 2 kisebb) szelet közepesen érett gouda
2 f
ej champignon gomba
1 db
 paradicsom
1 ek medvehagymás olívaolaj (vagy egyéb kedvenc)
1 gerezd fokhagyma
1-2 db tojás
1 szelet olasz szalámi (opcionálisan, vagy bármi egyéb)

bors, tekerve
koriander, frissen törve

A sütőt légkeverésen 160 °C-ra előmelegítem. 
Személyenként egy tűzálló tálkát kivajazok, belefektetek egy hatalmas szelet sajtot félig, amit majd ráhajtok. (Ha túl nagy a tálkánk, akkor alulra megy egy szelet sajt, a tetejére egy másik, akkor fektetett sajt lesz belőle:) A gombát megtisztítom, vékony szeletkékre vágom és kirakom a sajtra. A paradicsomot szintén vékonyan felszeletelem, apró kockákra vágom és a tálka közepét kihagyva ráteszem. Meglocsolom 1 szűk evőkanálnyi olajjal. A fokhagyma gerezdet késsel apróra vágom és a tetejére szórom. A közepébe feltöröm a tojást, sózom, borsozom, koriandert török rá. Ráhajtom a sajt másik felét.
Beteszem a sütőbe és 15 percig addig sütöm, amíg a tojásfehérje megdermed, de a sárgája még folyós marad. (Az elején érdemes fóliával lefedni, de a végére levenni.) Ez aztán a forró olajjal elegyedve igazán finom mártogatós alapot nyújt majd. Mozsárban koriander és bors keverékét törtem meg és szórtam a tetejére.
Fülledt meleg estén a teraszon fehér kenyeret tunkoltunk a tojásba és fehér bort kortyolgattunk hozzá.
1 személyre /

Hajtogatott sajt tojással

jún 092007
 

Ezzel a párossal már akkor szemeztem, amikor Beatbull elkészítette. Amikor azonban Lila Füge is megvalósította, belevágtam. A férjem ugyan kézzel-lábbal tiltakozott, mivel meg nem eszi a gyümölcsös, édes húst (eddig, mert mint a későbbiekben látni fogjuk, megfelelő kiszerelésben eszi ő azt), ezért a csirkehusin osztoztunk, de a spárgát neki a szokott, mezei módon sütöttem, és csak a sajátom lett epres. A recept azonban 2 személyre szól.
Azért lett ebből önálló bejegyzés, mert bár szinte teljesen Lila Füge vonalát követtem, de ami az édességet illeti, ott néhány apróságban eltértem.
A csirkéhez tettem még némi mézbalzsamot, de Lila Füge verziója is csak kellemesen édes lett, magamnak ezt épp így tálaltam volna. 
A spárgát vele szemben olajban sütöttem ki és mellette felhevítettem az epret, ez már nem kapott több mézet, az én ízlésemnek épp elég volt az eperből kioldódó édesség is. A mártást sem sűrítettem – mert nem volt mit. Az egész 1 perc alatt 2 kanálnyira besűrűsödött, így dobtam hozzá az epret és a zöldborsot.
Kísérleteztem még grappával (mert mindig oda nyúlok először), de be kellett látnom, hogy itt a konyak, a borpárlat a legjobb. Én Osborne Veterano brandyt használtam.
A körete vízben főtt újburgonya lett.

Sült epres spárga mézes csirkével

Sült epres spárga mézes csirkével

1 db csirkemellfilé (350 g)
1 ek olívaolaj
2 ek ásványvíz
2 ek méz
1 ek mézbalzsam
Az epres spárgához
2 ek medvehagymás olívaolaj (vagy sima)
400 g fehér spárga (10 db)
3 ek konyak (brandy, vagy egyéb borpárlat) 
200 g eper

zöldbors, őrölve
10 szem páclében eltett zöldbors (üveges)

A csirkemellet megmosom, leitatom, majd szeletkékre vágom. Ujjal kicsit szétnyomkodom, majd sót tekerek rá. Egy serpenyőben felforrósítom az olajat, beteszem a hússzeleteket és mindkét oldalukat megpirítom. A hőt kissé leveszem (5/9) alálocsolok egy kevés vizet, majd borsozom és hozzáadom a mézet. Mikor forgatva majdnem kész, alálocsolom a mézbalzsamot is és elzárom. Kis pinentetés után a húsérméket alufóliába csomagolom és beteszem a sütőbe felhasználásig. (Ha túl lassú vagyok, akkor a sütőt 50 °C-ra felmelegítem.)
A serpenyőben maradt pecsenyelevet (ha maradt) olajjal 2 evőkanálnyira kiegészítem, felforrósítom és beleteszem a közben megtisztított és 4 cm-re vágott spárgát, a feje nélkül. Sózom és 10 percig párolom.
Közben előkészítem az epret: megmosom, lenyesem a bajuszát, a szemeket félbe vagy negyedbe vágom, majd 2 darabot villával összetörök.
Mikor a spárga majdnem kész, hozzáteszem a spárgafejeket, aláöntöm a konyakot, ami szinte azonnal sisteregve a felére csökken. A serpenyőben a spárgát a szélére tolom, és a lébe keverem a tört epret. Hozzáadom az üveges zöldbors szemeket, a felvágott epret és az egészet egyszer óvatosan összeforralom, hogy az eper ne törjön össze.
A fóliából kiveszem a húst, és az epres spárgával tálalom.
2 személyre /

Borajánlat:
Rosato "Terre Lontane", Val di Neto, I.G.T. 2005
Ez a kalábriai rosé gaglioppo és cabernet franc párosa. Száraz, meggyre és málnára emlékeztető, harmonikus savakkal rendelkező bor.

Aubergine borajánlata:
Riverview Chardonnay-Pinot Grigio, 2002
A tolnai borvidék egyik gyöngyszeme, a telt, nehéz chardonnay nagyon jól kiegészül a szürkebarát fűszeres, gyümölcsös illatával.

máj 232007
 

Még mindig szezon és még mindig nincs elegünk. Az elmúlt időben kétszer is készült blogtársak által inspirált spárgaétel (egyszer penne pirított spárgával, másik alkalommal pedig apróra vágott tojással.) Ezt a mostanit pedig egész váratlan módon kreáltam, és annyira jó lett, hogy vissza is tapsoljuk, ha nem únjuk meg végleg….
A dolog úgy kezdődött, hogy egy ügyféllel csevegtem a vacsoráról, aki véletlen elejtette, hogy milyen finomas is a spárga kisütve egy medvehagymás olajos-eperecetes dressinggel meglocsolva. No, pislogtam ám nagyokat, persze hallgattam és sűrűn bólogattam, ezzel leplezvén az ügyben való járatlanságomat. (Az eper igen jól megfér a spárgával, hát akkor mi sem kézenfekvőbb, hogy ecetbalzsammal locsoljuk meg!) Fűszerolajakat magam is igen sokat használok, gyártok (erről is tervezgetek írni valamit), de erre még én sem jutottam! Kifaggattam a dolog mikéntjéről, és rohantam is olajat és ecetet venni.

Azonnal rájöttem, hogy medvehagymás olajat magam is gyárthatok, de estig már csak 4 óra volt, és ez nem elég az egyhetes áztatásra. Epres balzsamecethez sem volt úgyszintén egy hónapom, de majd lesz!! (Hisz van eper, van finom fehérborecet, és lészen nyugodt idő, amíg ecetem elkészül.) Szóval készen megvettem mindent, de az újabb, saját készítésű medvehagymás olajom már ázik (1 deci jó minőségű olívaolaj egy marék felvágott medvehagymával elvegyítve), jó egy hét múlva fel is használhatom!
A menü egyszerű, de állítom, hogy hihetetlenül nagyszerű ízhatás! Mindenbe tettem a medvehagymás olajból, el is fogyott az üvegecske rendesen.
A spárgát ebben az olajban pirítottam, majd a dressing is ebből készült. Dupla adag öntetet kevertem, az egyik részébe beletettem az áttört keménytojást, ez került a spárgára. A dressing másik részét rálocsoltam a vegyes salátára, ami lollo, rucola és bébispenót volt, de lényegében lehet bármi. Adtam hozzá egy kevés tésztát is – hogy ne csak nyulak legyünk -, azt is bőven meglocsoltam a medvés olajjal (ebben előtte megpirítottam egy kevéske fokhagymát), majd jól ráengedtem a borsszórót.
Olyan valóságosan finom vacsora kerekedett belőle, hogy még a bort is elfelejtettem, amit ittunk hozzá. Roppanós fehérbor volt, de ennek még utánanézek. Ez lett a mi medvehagymás spárgavacsoránk.

Persze most sem a spanyol viasz esete áll fent: ezt a mártást Észak-Olaszországban, Bolzano-ban már feltalálták és salsa bolzanina néven ha nem is annyira ismert, de arrafelé a helyi, egyébként rendkívül finom és díjnyertes spárgához készítik. A különbség annyi, hogy olívaolajat és fehérborecetet használnak, vajat és zöldfűszereket tesznek még bele.

Összefoglaló spárga receptgyűjtemény a magyarnyelvű gasztroblogokból ITT található.
Fehérspárga tojásos, bolzanói mártássalFehérspárga tojásos-medvehagymás bolzanói dressinggel
(Asparagi con salsa bolzanina)

2 ek medvehagymás olívaolaj
8 db fehérspárga (kb. 350 g)
A bolzano-i dressinghez
1 db tojás, keményre főzve
4 ek medvehagymás olívaolaj
2 ek eperbalzsam (epres ecet)
1 tk méz
1 mk só
bors, frissen őrölve

A spárgát a szokásos módon megfosztom a héjától, majd egy serpenyőben felforrósítom az olajat és 15 perc alatt 2-3-szor forgatva megsütöm benne a spárgákat. (Én szögletes, recés aljú teflonserpenyőt használtam, ebben pont elfért 8 darab spárga.)
Elkészítem a dressinget (ha salátára is kell, akkor dupla adag szükséges a tojás nélkül), majd összekeverem az áttört keménytojással és tálalásnál ráöntöm. Ha van saláta, akkor átkeverem a maradák dressinggel, a pastát pedig átforgatom egy kevés fokhagymás medvehagymás olívaolajban.
2 személy részére /

Borajánlat:
Bianco di Custoza, Zeni, 2006 (EN/IT)
A Zeni-birtok egyik nagy klasszikusa öt szőlőből tevődik össze, de főként Garganega-t és Trebbiano-t tartalmaz. Könnyű virágos, zöldes bukéja jól illik a különböző előételekhez.  
Aubergine borajánlata:
A VII. Pannon bormustra csúcsborai között szerepelt ez a sápatag fehérbor, nem is tudom már, miért
vártam vele ilyen sokáig, hogy megkóstoljuk.
Birsalmás, élénk savakkal rendelkezik; kitűnő párosnak gondolom a medvehagymával.
Szőllősi Magnus Cuvée 2006