okt 152014
 

Néha a véletlenekből lesznek a legjobb receptek, de ezt eddig is tudtuk. Tavaly, még karácsony előtt jó pár maglisztet vásároltam próbaképp, aztán feledésbe merültek a kamrapolc hátulján. Nemrég fedeztem fel, hogy ejha, drágán vett bio maglisztet csak nem dobunk ki, kellett valamit kezdeni fél kiló törökmogyoró- és fél kiló dióliszttel.
Amúgy már magukban is finomak, úgy illatoztak ki a zacskóból, mintha egy tábla mogyorós tejcsokit rejtegetett volna, ami annyiban igaz, hogy a mogyorót olajpréselés előtt megpirítják, ezért az enyhén pörkölt íz és illat még a viszonylag zsírtalanított lisztben is benne van.
Continue reading »

aug 212014
 

Napok óta kerget a vágy egy vajas-lekváros kenyérre. Fene tudja, hogy úszott be a képbe, de már álmomban is vizualizáltam, ahogy beleharapok egy vastagon vajjal megkent, baracklekváros kenyérbe. Igen, még a héja is ropogott. Álmomban.

Érthetetlen, mivel sosem volt a szívem csücske, álmaim netovábbja, talán a lekváros vajas kalács képében tűnt föl néha a színen, szóval nem igazán. Belemagyarázni sem tudtam semmit, értelmetlen. De így az új kenyér ünnepe táján felsejlett, hogy de jó is lenne. Persze foszlós, puha fehér kenyérről szó sem lehetett, maradt egy maglisztes verzió. Állt a kamrában egy zacskó kendermagliszt, amit Ildinyó kendermaglisztes kenyeréhez vettem, és rácsodálkoztam, hogy ez a kendermagliszt nekem bizony ízlik. Continue reading »