nov 062011
 
Ezt a tésztaszószt sietős napokon a lehető legegyszerűbben is elkészíthetjük. Egy villával csak összenyomjuk a burkából kivájt puha avokádóhúst, elkeverjük a ricottával, fűszerezzük és összekeverjük az éppen kifőtt tésztával. Akinek van még nyolc perc ideje, az elkészítheti ezt a finomabb verziót is.
Ricotta helyett szemes túrót is használhatunk, ha épp nincs kéznél az eredeti, de ezt majd kóstolgatni kell, hogy összhangban legyen a végeredmény.
A csípős paprikát el lehet hagyni, vagy egyszerűen tegyük bele egyben és a végén vegyük ki, átad majd egy enyhe csípősséget.

Continue reading »

aug 272008
 

Ennek a mártásnak egy klasszikus paradicsomszósz az alapja, amibe ricottát kevernek. Lehet még olívabogyót és/vagy kapribogyót is beletenni, vagy petrezselyemmel, bazsalikommal is feldobni. Az egyik legelterjedtebb mártás a sima paradicsom után, gyakran “rózsaszín” mártásnak is hívják a színe után. Sajt sem feltétlen kell rá, hisz túró már van benne, de nem árt neki.
A paradicsommártást külön is leírom.
Ezt a szószt is mindenki másképp csinálja, amit leírtam, az egy általános, egyszerű változozat. Van, aki nem tesz bele hagymát, vagy fokhagymát. Van, aki borral főzi, van, aki húslevessel, de a bor teljesen forrjon el. A bazsalikom helyett pedig rozmaringot, babérlevelet, esetleg zsályát is bele lehet főzni. Legalább 30 percig, de akár 1 órát is lehet lassan gyöngyöztetve főzni, amíg kész.


Penne rózsaszínű mártással
(Penne con salsa rosa)

200 g rövid pasta (pl. fusilli, penne, stb.)
kb. 200 ml kész paradicsomszósz
100 g ricotta (esetleg mascarpone)
50 g fekete olívabogyó (elhagyható)
kevés kapribogyó
zöldfűszer, frissen
só, bors

A pastát felteszem főni. A kész paradicsommártásba belekeverem a ricottát, és esetleg a félbevágott olívabogyót és az egész kapribogyót is. Hozzákeverem a készre főtt tésztát, tálalásnál sajtot lehet rá szórni.
2 személyre /

A paradicsomszószhoz

1 ek olívaolaj

1 kis fej hagyma
400 ml darabos paradicsom (polpa di pomodoro, pl. MUTTI)
1 ág bazsalikom frissen
1 mk só
bors, frissen őrölve

A paradicsomszószhoz olajat hevítek, beleteszem a hagymát, majd ha üvegesre pirult, hozzáteszem a paradicsomot is. Egy kevés fehérbort is bele lehet tenni. Legalább félórát, de ha lehet, még tovább hagyom gyöngyözni. A vége előtt belekavarom a felvágott bazsalikomot és sózom, borsozom.

Júl 282008
 

Ez a brokkolis pasta egy olyan alapverzió, amelynek a mintájára nagyon sok fajta zöldséges tésztát el lehet készíteni. Csak olaj, bele a fokhagyma, rá a zöldség, kicsit alaplével és borral párolni, és roppanósra hagyni, ennyi az egész! Nyáron frissen, télen pedig fagyasztott zöldség is megteszi , csak konzervet ne használjunk!
Ha kész a mártás, csak rá kell önteni az épp kifőtt tésztát, és a tányéron sajtot rá.

Penne brokkolival
(Penne ai broccoli)


180-200 g tömzsi pasta (fusilli, penne, stb.)
2 ek olívaolaj

3 gerezd fokhagyma
300 g brokkoli
3-4 ek alaplé (esetleg fehérborral)
só, feketebors, frissen őrölve
friss zöldfűszer

Először rózsáira szedem a brokkolit és kevés sós vízben ropogósra főzöm. (úgy 8-10 perc, de nem szabad szétfőzni!) Aztán külön, vagy a brokkoli főzővízében is lehet, kifőzöm a pastát.
Közben egy serpenyőben felhevítem az olajat, beleteszem a darabokra vágott fokhagymát, ha már jól illatozik, de még nem ég el, beleteszem a brokkoli-rózsákat és óvatosan átforgatom. Teszek hozzá egy kevés alaplevet, amit szépen alóla elfő.
Ha kész, só, bors, esetleg még zöldfűszer és beleforgatom a pastát a serpenyőben. A tányéron megszórom sajttal.
2 személyre /

jún 232007
 

Nemcsak melegen, mártásokkal fogyasztják a pastát a csizmás országban. Bár igaz, hogy a pastának ezt a hideg, salátának való formáját a turizmus hozta magával, de az olaszok is hamar megszerették. Mégiscsak van benne mit harapni, de a nyári hőségben, jégbe hűtve is üdítő, könnyű étel. Nemcsak számtalan, de valóban ezernyi változata létezik, hisz úgy lehet összeállítani, ahogy kedvünk tartja.
Lényeg a pasta, egy nagyobb mennyiségű, harapós zöldfűszer, és egy jól eltalált, salátadressing, amihez szilárdabb zöldséget is tehetünk, halat, tengeri herkenytűket, felvágottat, vagy pancettát. Friss sajtot, vagy ricottát is keverhetünk közé, vagy forgácsolt parmezánt, pecorinot. Zöldfűszerből elöljár a bazsalikom, oregano, petrezselyem, de két maroknyi felvágott rucola már teljesen megbolondítja a salátát.
Az alábbi recept csak egy ötletet adó alapot képez, ezt kedvem és a hűtöm szerint szoktam variálni. Én ezt az egyszerű fajtát is nagyon kedvelem, aminek az ízét egy intenzívebb, markánsabb salátadressingel még tovább lehet fokozni.

Olasz tésztasaláta bazsalikommal (Insalata di pasta)

Olasz tésztasaláta bazsalikommal
(Insalata di pasta)

300 g rövid pasta (penne, pennette, gemelli, tortiglioni, fusili, stb.)
1 db kaliforniai paprika, piros
1 db kaliforniai paprika, sárga
4 db koktélparadicsom (opcionálisan)
½ csokor bazsalikom
A Tiziano-dressinghez
4 ek olívaolaj
1,5 ek aceto balsamico (balzsamecet)
1 mk só
bors, frissen őrölve
1 mk porcukor

A pastát a szokásos módon al dente megfőzöm és egy tálalótálba teszem.  A hozzávalókból elkészítem a dressinget és összeforgatom a kihűlőben lévő pastával. A paprikát kicsumázom, hat részbe, majd csíkokra vágom. A bazsalikom leveleit megmosom, de nem vágom össze. Az egészet összeforgatom a pastával és legalább 2 órára hidegre teszem, hogy az ízek harmonikussá érjenek.
4 személyre

ápr 212007
 

A tavaszt nem csak az egyre melegedő napsugár jelenti, de előkerülnek lassan a tavaszi zöldek is. Nem tudtam megállni, hogy ne vásároljak össze néhány zsenge dolgot, így született ez a ropogós, csupa zöld penne, aminek az a lényege, hogy csakis zöldszínű (na jó, majdnem) zöldségek vannak benne. Először a zöldspárgát láttam meg, a többi már adta magát. Ezután jött a ceruzabab és a cukorborsó, és persze a friss spenót. Minél több, annál jobb, ebben épp 8 fajta van és persze minden friss. Brokkolival nem akartam elrontani az összhatást, de bátran lehet bármivel kísérletezni. Bort nem öntöttem hozzá, bár elbírta volna (naná!!), de annyira friss, tavaszi az íze, hogy bor ezúttal csak a poharakban volt.
Még sajt sem kell feltétlenül, én szórtam rá ugyan parmigianot, de nem szükséges.

Összefoglaló spárga receptgyűjtemény a magyarnyelvű gasztroblogokból ITT található.

Tavaszi zöldszínű penne (Penne primavera verde)

Tavaszi zöldszínű penne
(Penne primavera verde)

1 ek olívaolaj
½ ek vaj
2 db salotta
100 g zöld spárga
80 g ceruzabab
100 g cukorborsó
80 g spenót
3 szál újhagyma
100 ml alaplé
½ csokor bazsalikom
5 ág menta
2 ág zsálya
1 mk sóbors, frissen tekerve
250 g penne (vagy rigatoni, fusilli, gemelli, stb.)

Először az összes zöldséget előkészítem, hogy kéznél legyenek.
A hagymát apróra vágom. A spárgát megtisztítom és pár centis darabokra vágom. A ceruzabab végeit lenyesem és kettévágom, a cukorborsót és az újhagymát szintén. A spenótot és a fűszereket megmosom, leszedem a száraikat és falatokra tépkedem.
Egy serpenyőben felolvasztom az olajat és a vajat, majd hozzáadom az apróra vágott hagymát. Néhány perc múlva hozzáadom a spárgát, de a fejüket még félreteszem. Beleöntöm az alaplevet, de először csak keveset, ne ússzon, csak párolódjon. 10 perc múlva beleteszem a zöldbabot, majd a cukorborsót, ha félig puha, az újhagymát és a leveleseket, legvégén pedig a spárgafejeket. Ezzel már csak épp hogy össze kell főzni és kész. Só és bors szükség szerint. A zöldségek maradjanak ropogósak.
3 személyre 

Borajánlat:
Vicomte De Castelbajac, Gascogne, 2005
Vernaccia, Podere la Casa Rossa, Toscana, 2006
Aubergine borajánlata:
Frittmann Irsai Oliver 2005
Szép magyar fajta bora a “rettegett” alföldi borvidékről. Muskotályos illatú, szelid savakkal bíró, élénk bor. Illatos bor révén akár gyümölcsös édességek kísérőjeként is telitalálat; de igazi arcát a zöldségekkel (spárga, spenót) esetleg szárnyashúsból készült ételekkel mutatja meg.

jan 042007
 

Sokáig hadilábon álltam a radicchioval (ejtsd: radikkio), kissé fanyar ízével csak nehezen tudtam megbarátkozni. Úgy olvastam nemrég, hogy az ember keserű ízérzékelése érik be a legkésőbb – (ez lenne a biztos jele annak, hogy “felnőttem”?) Lilás-bordós színe mindig vonzott, aztán rájöttem, hogy érdekes a világa, izgalmasan felhasználható és savakkal (borral, citromlével esetleg ecettel) párolva, akárcsak a cikóriánál (hisz legközelebbi rokona is), könnyen meg lehet szabadulni a kesernyés íztől. Ha egyáltalán kell. Ezt a módszert a cikóriánál próbáltam először, csak utána jött a radicchio – és bevált. Egy másik módszer szerint a már csíkokra vágott zöldséget 15 percre langyos vízben kell áztatni és alaposan lecsöpögtetni. Bár épp a kesernyés ízért felelős intybin nevű anyag az, melynek egészségünk érdekében sokat köszönhetünk (emésztést serkentő, valamint vér- és májvédő szerepe is van). Ezenkívül igen alacsony a kalóriatartalma viszont tele van fontos ásványi anyagokkal is.

A radicchio (Cichorium intybus) olasz földön honos és grillezve előételnek, vagy pastával együtt, de inkább risottonak készítik a  leggyakrabban, ez az észak-olasz Veneto tartományának egyik jellegzetes fogása. (Mindkettőt én is elkészítem majd és bemutatom.) Küllemre a harsány lilás színe miatt inkább csak salátában, nyersen mutat jól, megfőzve amolyan piszkos-pirosat mutatva kioldódnak a színei, ami nem túl szép látvány, de ízre kellemes. Vagyis párolt állapotban igazán nem tartozik a gusztusosan tálalható fogások közé! Ráadásul nyersen mégis kissé ropogós marad, de salátaágynak viszont már csak a színe miatt is remek.
A radicchios penne számomra kissé közelít a mi magyaros káposztás cvekedlinkhez – a radicchio állagát tekintve egyébként is valahol a római saláta és a fejes káposzta között helyezkedik el.
Ha – valószínűsíthető módon – nem kapnánk pancettát, akkor húsosszalonna vagy baconszalonna is megfelel, a chilipaprika pedig elhagyható, de jól illik hozzá. Én pirosat használtam, legközelebb zöld lesz. Mini pennet vettem hozzá, mert szerintem ehhez kényelmesebben fogyasztható, mint a normál penne vagy akár a maccheroni. Én a kép kedvéért nem tettem rá a sajtot, petrezselymet és a borsot, de ezekkel együtt a legjobb.
A radicchio-ról mint zöldségről itt és itt található bővebb olvasnivaló.

penne_radicchio(01)
Penne radicchioval
(Penne al radicchio)

A radicchios raguhoz
2 ek olívaolaj
150 g pancetta (olasz császárszalonna)
2 fej hagyma, apróra vágva
2 gerezd fokhagyma
2 tk porcukor
1 db chilipaprika
2 fej radicchio
100 ml fehérbor, száraz
50 ml tejszín
1 db citrom héja

bors, őrölve
Az elkészítéshez
400 g mini penne rigate (Barilla)
4 ek Parmigiano Reggiano
2 ek petrezselyem, apróra vágva (opcionálisan)

Először felvágom a nagyobb hozzávalókat.
A pancettát csíkokra vagy kockára vágom. A radicchiot megmosom, negyedbe vágom, majd a torzsát kivágom és vékony csíkokra felszeletelem.
Egy nagy lábasban felforrósítom az olajat, beleteszem a pancettát és 5 perc alatt kissé megpirítom. Hozzáadom a kockára vágott hagymát és a zúzott fokhagymát. Pár perc múlva rászórom a porcukrot, majd hozzákeverem a radicchiot. (Innentől kezdve legfeljebb 10 perc alatt kész van, vigyázni kell, nehogy túlpuhuljon, maradjon a radicchio “al dente”, kissé ropogós.) Beleöntök 50 ml bort, esetleg 1-2 ek vizet vagy borecetet, és kissé kevergetve párolom, hogy mindenhol érje a folyadék. Ez idő alatt a savak hatására kioldódnak a kesernyés anyagok. Ezt a levet 5 perc múlva megkóstolom és amilyen kesernyésnek találom, úgy öntök le belőle. (Ha valaki azonban épp a kissé fanyar ízt szeretné, akkor a folyadék maradhat.) Hozzáöntöm a maradék bort, (ha nem öntöttem le előzőleg, akkor ezt nem kell hozzáönteni) majd a tejszínt, belekeverem a citrom reszelt héját és készre párolom. Ha ezek után még mindig maradna az alján némi folyadék, azt is leöntöm róla. Egy kevés maradhat alatta, ne sok, különben eláztatja a tésztát.
Közben kifőzöm a pennét, leszűröm és beleforgatom a kész raguba.
Mély pastás tányérokba teszem, a tetejére hintem a petrezselymet és a parmezánt.
4 személyre /