aug 242016
 

Ha augusztus vége, akkor nálunk folytatódik a Serpenyős kerékpárverseny, ezúttal Spanyolországba mentünk a Vueltára.
Én most kissé nyárias üzemmódban vagyok, ezért kevesebb ma a szövegelés, de táplálékot ugye ilyenkor is veszünk magunkhoz. Még nem rázódtam bele teljesen, de ami késik, nem múlik.

Ma már 5. napon tekertek a fiúk, és még mindig Galíciában vagyunk, a Viveiro és Lugo közötti szakasz ma kerek 170 km. Lugoról nagyon szép emlékeim vannak, bár az pont nem a gasztrovonalat erősíti. A mostani Vuelta alkalmával nagyon sok tapast ígértünk, mert bár elég bátor kijelentés azt mondani, hogy a spanyol konyha főként előételekből állna, de valahogy mégis. Ennek ellentmondásaként ma egy végtelenül egyszerű főételt hoztam. Szégyen, de kellő alapanyag hiányában képtelen voltam autentikusan elkészíteni, mert tarlórépa zöldjét sehol nem leltem, de még tarlórépát sem. Így a brassicafélék családjából az egyik rokonával helyettesítettem, talán brokkolival közelebb állunk az eredihez.  Continue reading »

Már 062013
 

Gyerekkoromtól kezdve szerettem a kelbimbót. Jó kis gyerekkor, ugye? Mások a barakclekváros vajas kenyérrel a kezükben rohangásztak a kertben, én meg a kelbimbóért epekedtem. Szép kis dolog! Jelentem, még mindig tart. A család már akkor is irtózott még a gondolatától is, a második számú családnál sincs ez másképp. Ezért minden lehetőséget meg kell ragadni, ha kelbimbó kerülhet az asztalra.

Egyedül vagyok a héten, ezért vacsorára beleéltem magam egy finom kelbimbós vacsorába. Nincs szezonja, de jó a fagyasztott is. Köretnek indult sült csirke mellé, de annyira eljárt az idő, hogy csak pár darabkát tudtam belőle enni, a javarészét elvittem munkaebédre.
Nyers paprikakrémet kevertem mellé, a fügebalzsam az, ami igazán feldobja. Chilivel, vagy anélkül, az már részletkérdés. Érdemes kipróbálni, szalonna nélkül remek vegetáriánus második fogás lesz belőle! Continue reading »

nov 052008
 

Rajtam kívül sajnos senki nem szereti a családban a kelbimbót, ezért ritkán készül nálam, pedig én odavagyok érte. Gyerekkoromban viszont sokat ettük, szerencsére változatos formában, annak idején pedig még fagyasztott terméket sem lehetett kapni, így mindig frissből készült.
Igen, az oxaláttartalma is alacsony, akárcsak a brokkolinak, biztos ezért nyomatta jóanyám rendszeresen. Manapság krémlevesekben is eltüntethetném, de arra meg minek pazarolnám el, aki ennyire nem szereti, az egyen mást:-))
Pedig a kelbimbó nemcsak finomabbrostú, könnyebben emészthető, mint nagyobb testvére, a kelkáposzta, de rendkívül értékes zöldségünk is. (Lásd a linket.) Ősz végén is telistele van vitaminokkal, rostanyagokkal, és még könnyebb is elkészíteni, mint a fodros társát.

A gesztenyés kelbimbó igazi őszi étel, hisz mindkettőnek most van szezonja – és egy csodás páros! Egyszer egy évben elkészítem, főleg vendégeknek, amikor más is kerül az asztalra, nehogy a család fanyalogva éhezzen. Azonban leginkább magamnak főzöm, és bevallom, az alábbi mennyiséget egyedül lapátoltam be, egy-két pohár rizling társaságában… Rémesen finom volt, egy szem sem maradt belőle, így biztos, hogy hamarosan megismétlem. Legfeljebb megint vendégeket hívok.

Az alábbi mártás csupán pillanatfelvétel, úgy szoktam készíteni, ahogy épp kedvem van. A(z enyhén) tejszínes mártás klasszikus, és mára elég elcsépelt, 70-es retro, de zöld fűszerekkel izgalmassá lehet tenni, és szerintem így még jobban csúszik. De jó mascarponeval, esetleg tejes-sajtos szósszal is, tejes dolog nélkül pedig egyenlő mennyiségű pirított gomba – például vargánya – is kiváló lesz benne, ebben az esetben sok petrezselyem a legjobb hozzá. Fűszerekkel is gazdagíthatjuk, de ahogy így irogatom, már látom, hogy ebből újabb recept lesz …

Én most nem pepecseltem a gesztenyével, kész natúr gesztenyét vettem, de biztos, hogy úgy lenne a legjobb. (A kész, natúr gesztenye számomra még nem “gasztrobűnözés” kategória:-). A gesztenye tisztításáról részletes leírás C&V-nál ITT.

kelbimbo_gesztenye1

Kelbimbó gesztenyével

500 g héjas gesztenye, vagy kb. 300 g főtt gesztenyeszem
500 g kelbimbó
1 ek olívaolaj
1 fej salottahagyma
5-6 ek tejszín (kókusztej)
1 lötty félédes desszertbor (vagy alaplé)
1 ág rozmaring
1 ágnyi zsálya
½ mk só
feketebors

1. A gesztenyét megsütöm (részletes útmutató pl. itt), vagy főtt, natúr gesztenyeszemeket veszek. (Fagyasztott és konzerv formájában is lehet kapni.)
2.
A kelbimbót párolóbetéten vagy sütőben majdnem puhára sütöm.
3. Egy lábasban olajat hevítek, beleteszem az apróra vágott hagymát, felöntöm egy kevés borral (lehet fehérbor, vagy akár egy erős alaplé is, vagy mindkettő keveréke), és kissé beredukálom. Akkor ráöntöm a tejszínt/kókusztejet, beleteszem a fűszereket és alacsony hőfokon azzal is főzöm egy keveset. Mikor már csak pár kanálnyi mártás van alatta, beleforgatom a puha kelbimbót és a gesztenyét és óvatosan összeforralom. A zöldfűszert a végén kiveszem belőle.
3-4 főre köretnek

* Változatok:
Hogyan tedd tejtermékmentessé? – Tejszín helyett használj kókuszkrémet.
Hogyan tedd paleóvá: –  Tejszín helyett használj kókuszkrémet. A bor helyett használj alaplevet vagy forrald ki az alkoholt öt percig.

kelbimbo_gesztenye1